Melyek a védikus írások?

A védikus írások lejegyzője, Vjászadéva az eredeti Védát négy részre osztotta: Rig (Imádságok könyve), Száma (Himnuszok könyve), Jadzsur (Áldozatok könyve) és Atharva (Varázslatok könyve). Száznyolc upanisad létezik, melyek lényegét Sríla Vjászadéva a Védánta-szútrában foglalta össze. A puránák történeteket is tartalmazó történelmi írások, amelyek az univerzum távoli múltjára is visszatekintenek. Tizennyolc fő purána létezik.

A védikus irodalom körébe tartozik még a két nagy elbeszélő mű, a Mahábhárata és a Rámáyana is. Ezeken kívül számos kiegészítő védikus írás létezik, amelyek többek között a társadalom törvényeivel, az ember kötelességeivel, a szanszkrit nyelvvel, a logikával, a szertartástannal, az asztronómiával kapcsolatos tudnivalókat foglalják össze. Szent iratoknak számítanak a vaisnava ácsárják, a tanítványi láncolat lelki tanítómesterei által a védikus írásokhoz írt magyarázatok és kiegészítések is.

A Krisna-tudatú hívők legfőbb szentírása a Bhagavad-gítá, amely a filozófia alaptanításait tartalmazza. Nagyon fontos még a jóval terjedelmesebb Srímad Bhágavatam (más néven Bhágavata-purána), amely a Védánta-szútra magyarázataként mutatja be a védikus filozófia lényegét.