A klímaváltozás főszereplői

Kun AndrásAhogy mondani szokták, manapság már a csapból is a globális felmelegedés folyik, ennek ellenére Magyarországon az emberek többsége még nem tapasztalja e problémákat a saját bőrén. Éppen ezért kissé talán érthetetlen, hogy mitől félnek a szakemberek.

Könnyű azt gondolni, hogy ez valami távoli dolog, amely minket nem érint. De ha hétköznapi nyelvre fordítjuk, hogy mit takar a globális felmelegedés, ijesztő problémákkal találjuk szembe magunkat:

• szélsőséges időjárás,
• természeti katasztrófák,
• élelmiszerhiány,
• vízhiány.

Habár a kutatások eredményei alapján egyértelmű, mégsem kap megfelelő publicitást az éghajlatváltozás és a húsfogyasztás összefüggése. A hústermelés ma a globális felmelegedés egyik legfőbb okozója. Az állattartó telepek évente több millió tonna szén-dioxidot és metánt termelnek. Ez a két legfőbb üvegházhatást kiváltó gáz (együttesen több mint 90%-át teszik ki például az USA üvegházhatású gázkibocsátásának). Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának éghajlatváltozással foglalkozó csoportja 2006-ban ezt írta: „Az emberek által elfogyasztott állatok tenyésztése következtében termelődik az emberi tevékenységnek tulajdonítható szén-dioxid-mennyiség 21%-a.” Nemrég azonban ennél is meglepőbb eredményt publikált a World Watch Institute: legújabb jelentésük szerint 51%-ban az állattartó ágazat az oka a globális felmelegedésnek.

Tény az is, hogy a hús evő ket kiszolgáló mezőgazdasági állattartás több üveg ház ha tá sú gázt bocsát ki, mint az összes közlekedé si eszköz együttvéve. A kutatási eredmények szerint másfél hektár szántóföld terményein, ahol csupán egyetlen húsfogyasztó tápanyagszükséglete termelhető meg, hat laktovegetáriánus tud megélni. Mivel az állattenyésztéshez hatalmas kiterjedésű legelőkre és termőföldekre van szükség, ma világszerte folyamatosan irtják az őserdőket. A tudósok kiszámolták, hogy mindenki, aki áttér a tisztán vegetáriánus étrendre, évente fél hektár erdőt ment meg.

NVD-tök

Az ivóvízválság fenyegető rémét fi – gyelembe véve pedig egyáltalán nem elhanyagolható az a tény, hogy a takarmánytermelés vízszükséglete miatt a húst is evő ember közvetve több mint tizenkétszer annyi vizet használ el, mint az, aki csak növényi táplálékot fogyaszt. Nem kell tehát különösebben bizonygatni: a húsevésen keresztül emberek milliói közvetlenül kapcsolódnak ahhoz a hústermelési ágazathoz, amely a globális felmelegedés egyik jelentős okozója. Gidon Eschel és Pamela Martin, a Chicagói Egyetem geofi – zikusai arra a megállapításra jutottak, hogy az étkezési szokások megváltoztatása, a húsfogyasztásról a vegetáriánus étrendre való áttérés többet ér a globális felmelegedéssel szembeni harcban, mintha a benzinpocsékoló autónkat üzemanyag-takarékos hibrid autóra cserélnénk. A globális felmelegedés, ahogyan azt Al Gore hatásosan bemutatja, valóban „kellemetlen igazság”, de eljött az ideje annak is, hogy a világ szembenézzen a ténnyel: a húsevés az egyik legsúlyosabb oka a világválságnak.

Kun András
A cikk megjelent a Govinda Magazin 2010/1 számában.

Govinda magazin - A V I S S Z A I S T E N H E Z M A G A Z I N É L E T M Ó D - K Ü L Ö N S Z Á M A