A meditáció művészete – Videók a Létkérdés Konferenciáról

VIII. Létkérdés Konferencia: A meditáció művészete – Út a tudatos élethez, Budapest, Corner Rendezvényközpont, 2013. november 14.

Miközben gyorstalpaló kurzusok sokasága közül választhatunk önismereti kalandozásaink során, és az önmegvalósítás olyan fajsúlyossá válik napjainkban, akár egy korty víz a sivatagban, rá kell jönnünk, hogy a meditációt nem csak kipróbálni, hanem megérteni és tanulni is kell.

A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola (BHF) idén nyolcadik alkalommal rendezte meg „A meditáció művészete – Út a tudatos élethez” címmel tudományos eszmecseréjét, a Létkérdés Konferenciát. Az egész napos szimpózium a napjainkban oly divatos meditáció jelenségeit járta körbe. A rendezvény helyszínéül – a tavalyihoz hasonlóan – idén is a belváros szívében található Corner rendezvényközpont szolgált.

Az előadók sorában a Főiskola kiváló oktatói mellett két meghívott, nagy népszerűségnek örvendő előadót is üdvözölhettünk Dr. Daubner Béla és Michael A. Cremo (Drutakarma Dásza) személyében, akik előadásaikkal tovább emelték az esemény színvonalát.

Az eseményről készült VIDEÓK és FOTÓK a következő linken érhetők el >>

A szervezők két nagyobb előadásblokkra bontották az egész napos programot. Az elméletibb jellegű délelőtti prezentációkat – az egyórás szünet után – a gyakorlatiasabb délutáni előadások követték. A rendezvény méltó zárásaként, az idei évben először, különleges mantrameditációs koncertre került sor.

A délelőtti előadássorozatot 9 órai kezdettel a főiskola rektora, Dr. Banyár Magdolna (Mahárání Déví Dászí) nyitotta meg, akit Dr. Tóth-Soma László (Gaura Krisna Dásza), vallásfilozófus, vaisnava teológus és a főiskola rektorhelyettesének „Az önmegvalósítás dimenziói és a meditáció” című bevezető előadása követett. A prezentáció középpontjában az emberiséget létezése óta foglalkoztató önmegismerés és önmegvalósítás folyamata, valamint az utóbbi eszközének számító meditáció, és az önmegvalósítás különböző irányzatai – a transzcendentális jógairányzatok – álltak.

Dr. Tóth-Soma László prezentációját Képes Andrea, a főiskola jeles jógaoktatójának „Test és meditáció – mozgás- és táplálkozáskultúra a védikus hagyományokban” című előadása követte. Az itt elhangzottak további részletekkel egészítették ki az előzőeket, illetve számos konkrét példával és érdekességgel is szolgáltak a hallgatóság elméleti tudásának elmélyítéséhez. Így hallhattunk többek között a meditáció fiziológiai hatásairól, és a gyakorlást elősegítő tippekkel is gazdagodhattunk. A jóga témakörébe tartozó ászanák és pránájámák mellett az előadásban kiemelt hangsúlyt kaptak a táplálkozási kultúra különböző aspektusai is.

Fél órás szünetet követően meghívott előadónk, Dr. Daubner Béla előadását hallgathatta meg a népes publikum, amely „Az elme mint a meditáció eszköze és tárgya” címet viselte. A pályáját orvosként kezdő, és számos tudományterületen – így a pszichoterápia és –dráma, hipnoterápia, fejlődéslélektan, jóga, asztrológia és ájurvéda diszciplínák területén is – jártas szakember prezentációjában témák sokaságát vonultatta fel. Így a teremtés és a tudatállapotok mellett az emberi agy, a világegyetem és a mantra holografikus megközelítésű vizsgálata, továbbá az elme funkciói és a tudatfejlődés szintjei (létramodellje) is előadása tárgyát képezték.

A délelőtti előadássorozat zárásaként Michael A. Cremo (Drutakarma Dásza) „Meditáció és a lélek a bhakti-jógában” c. előadását hallgathatta meg a közönség. A bhakti-jógát 40 éve gyakorló, egyesült államokbeli születésű előadót hallgatni különleges alkalomnak számított, hiszen a világ különböző egyetemein és konferenciáin fordul meg, tévé- illetve rádióinterjúkat ad, tudományos igényű könyvei pedig világszerte nagy népszerűségnek örvendenek. Előadásnak bevezetőjében Drutakarma Dásza a lélekről és annak természetéről, valamint az Abszolút Igazságról (Istenről) és annak hármas felfogásáról beszélt. Később kitért a lélek és Isten kapcsolatára, kihangsúlyozva, hogy a lélek csak eredeti helyzetében, Istent szolgálva lehet boldog, mindaddig viszont, amíg megfeledkezvén a Legfelsőbbről az anyagi világban tartózkodik, szenvedést tapasztal. Az előadás második felének fókuszában a meditáció állt: a meditációt Patanydzsali astánga (nyolcfokú) jóga rendszerében, illetve a bhakti-jógában vizsgálva. Utóbbi esetében – amely a meditáció tökéletességét jelenti – részletesebben is hallhattunk annak tárgyáról, illetve megvalósításairól.

A délutáni prezentációk sorát Dr. Aranyos Edit (Rádhá-prijá Déví Dászí) a „Vegetáriánus táplálkozás gyakorlati aspektusai” című előadása nyitotta meg. A jelenleg háziorvosként praktizáló és alternatív gyógymódokkal is foglalkozó szakember munkája során kiemelt jelentőséget tulajdonít a táplálkozás egészségmegőrzésben betöltött szerepének, és ez az elv vezérelte mostani prezentációját is. A BHF ájurvéda oktatója előadásának fő célja az volt, hogy rámutasson arra az összefüggésre, vajon milyen módon segítheti az egészséges táplálkozás a lelki fejlődést és viszont, a lelki fejlődés hogyan támogathatja az egészség megőrzését. Így az előadó a következő öt témát járta körül: „a táplálkozás szerepe az egészség megőrzésében az ájurvéda szerint”, „a vegetáriánus táplálkozás szerepe a civilizációs megbetegedések megfékezésében”, „az anyagi kötőerők és az egészség”, „az anyagi kötőerők és a lelki fejlődés”, végül „az Istennek felajánlott étel – a praszádam – és a lelki fejlődés”.

Ezt követően a program Medvegy Gergely, a BHF vezető jógaoktatójának „Jógaászanák a hétköznapi életben – a szújra-namaszkára kivitelezése és kedvező hatásai” című prezentációjával folytatódott. A jóga gyakorlati bemutatására az előadó segítőtársat is hívott Hegedűs Zsolt, harmadéves vaisnava jógamester szakos hallgató személyében. Az előadás bevezető részében az oktató kitért a jóga definiálására, beszélt annak hatásairól és öt eleméről, majd rátért a szújra-namaszkára – ezen belül az ászanák (tesgyakorlás) és pránájáma (légzés) – elméleti és gyakorlati aspektusainak bemutatására, rávilágítva a gyakorlatsor testi és pszichés hatásaira, és az ellenjavallatokra is. Az előadás utolsó részében a meditáció fogalma és eszközei, a mantra-meditáció, a szújra-namaszkára mantrái és az elsajátítás kerültek szóba.

A jóga öt fő eleme közül a relaxációra külön hangsúlyt is fektettek a szervezők, így a délutáni előadásblokk közepén közös relaxációs gyakorlatra került sor Horváth Anikó (Ákarsiní Déví Dászí) vezetésével. A főiskola jógagyakorlatot is oktató előadója rövid elméleti bevezető után – amelyben kitért a relaxáció jógában betöltött szerepére, fogalmára és megvalósulási szintjeire, az elkülönült állapot (vagyis a transzcendenssel való kapcsolat) elérésére és a lelki látásmód szimptómáira –, a közönséget bevonva, a gyakorlatban is szemléltette a relaxáció folyamatát, így a résztvevők maguk is meggyőződhettek annak jótékony hatásairól.

A program – rövidebb szünet után – a rendezvény honapján előzetesen regisztrált résztvevők közötti ajándékcsomagok kisorsolásával folytatódott.

A délutáni blokk záró akkordjaként a főszerep immáron a zenéé volt. A rendezvény utolsó előadója, Rátkai Gergő „Zene és meditáció” címmel tartott élvezetes előadást. A főiskola vaisnava teológus könyvtárvezetője és oktatója az indiai zene gaudíja-vaisnava ágának kutatója is egyben, aki előadásában a két terület – zene és meditáció – kapcsolatát boncolgatta. A prezentáció alapvető üzenete az volt, hogy az önmegvalósítás jelen korszakunkban ajánlott folyamata a kirtan-jóga. A hang a védikus kultúra alapja.  Az anyagi teremtés a hanggal kezdődött, az anyagi világból pedig a hang által szabadulhatunk ki. A zene életünkben betöltött szerepe nyilvánvaló. Bárhová megyünk, zene vesz körül minket, amely mind a testünkre, mind az elménkre egyaránt hatással van, érzelmeket és szokásokat teremt. Nem mindegy viszont az, hogy milyen zenét hallgatunk. A zene is kötőerőkön keresztül nyilvánul meg, így van olyan, ami a tudatlanság, és olyan is, amely a szenvedély illetve a jóság kötőerejébe tartozik. Az előadás három kiemelt jelentőségű mantrát is ismertetett: az „OM” mantrát, az „om namó bhagavaté vászudévája” mantrát és a „Haré Krisna” mahá-mantrát. Összefoglalva a kirtan-jóga végtelenül praktikus, nagyon áldásos és rendkívül egyszerűen végezhető folyamat. A meditáció tökéletessége.

Ahhoz, hogy a résztvevők a gyakorlatban is megbizonyosodhassanak a mantra-meditáció jótékony hatásairól, illetve a kezdők is felvértezhessék magukat némi tudással és elindulhassanak a lelki fejlődés e rendkívül élvezetes ösvényén, a konferencia zárásaként a főiskola oktatóiból és vendégzenészekből összeálló zenekar csodálatos hangulatú koncertet adott. Az éneklésből a rendezvény lelkes közönsége is felettébb kivette részét.

Az érdekfeszítő előadások szüneteiben a látogatók a folyamatosan működő vegetáriánus büfé ínycsiklandó és Istennek felajánlott karmamentes ételei közül válogathattak. A szervezők ezenkívül könyvárusító stand működtetésével is készültek a védikus irodalom és zene iránt érdeklődők igényeinek kiszolgálására.

A korábbi konferenciákon megszokott médiaérdeklődés idén elmaradt. Lehet, hogy szenzációéhes világunk számára a téma túlságosan békésnek bizonyult? Pedig meditációról szóló rendezvényünkről feltétlenül érdemes lett volna szélesebb körben is beszámolni. Ha másért nem, azért mindenképpen, mert az idei évtől kezdődően került bevezetésre – nem kis vitát kiváltva – a magyar iskolákban a relaxáció és meditáció oktatása, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola szellemisége pedig mindehhez pozitív példával szolgálhatott volna. Mindezek ellenére elmondhatjuk, hogy az idei konferencia iránt is nagy volt az érdeklődés, hiszen legalább 350 fő vett részt a rendezvényen. A vegyes életkori összetételű, döntően a művelt középosztályba tartozó közönség jelentős része láthatóan a jóga és a meditáció gyakorlói közül került ki. A koncertről kifelé szállingózók arcán – nem meglepő módon – a nyugalom és kiegyensúlyozottság jeleit lehetett felfedezni. Mindenütt nyitott, mosolygó tekintetű és kedves emberekkel lehetett találkozni, köszönetekben pedig idén sem szenvedtek hiányt a szervezők. Összességében elméleti tudással, gyakorlati tapasztalatokkal és kellemes élményekkel térhettek haza mindazok, akik részt vettek az idei Létkérdés Konferencián. Reméljük a lelkesedés hosszú távon is kitart, és minél többen életük részévé teszik majd, illetve továbbra is gyakorolják a meditáció művészetét.

Az eseményről készült VIDEÓK és FOTÓK a következő linken érhetők el >>

  • Mit kell tudni a Bhagavad-gítáról? (1)
  • Cimkék: ,