November 14. A meditáció művészete – Létkérdés Konferencia 2013

Miközben gyorstalpaló kurzusok sokasága közül választhatunk önismereti kalandozásaink során, és az önmegvalósítás olyan fajsúlyossá válik napjainkban, akár egy korty víz a sivatagban, rá kell jönnünk, hogy a meditációt nem csak kipróbálni, hanem megérteni és tanulni is kell. Rendkívüli eredményekre számíthatunk! Konferenciaajánló.

„Ahogy a szélcsendes helyen nem lobog a mécses lángja,
úgy az elméjét szabályozó transzcendentalista is mindig rendületlen marad,
miközben a transzcendentális önvalón meditál.”

(Bhagavad-gítá 6.19.)

Amikor életünk derekán először halljuk egy baráttól vagy éppen egy orvostól: pihenjen, lazítson, kerülje a stresszt, próbáljon meditálni – általában már valamilyen túlterhelődés jelentkezett életünkben, így ez a módszer aligha a prevenciót szolgálja. Ám vélhetően nem alaptalanul mondják ezt nekünk. Valamilyen feladatot, az életünk egy darabját valószínűleg úgy akarjuk megoldani, hogy fejjel megyünk a falnak, erőlködünk, és közben időnk nagy részében esetleg elégedetlenek vagy boldogtalanok is vagyunk. Rosszabb esetben a stressz az egészségünk rovására megy – ha pedig valami kellemetlen testi tünetet, elváltozást okoz, ideje megállítani!

A stressz-mentesítéstől a felébredésig

A meditációt elsősorban a stressz ellenszereként és megelőzőjeként ismerjük. Tudjuk, értjük, hogy valamilyen a lélekkel is kapcsolatban álló lazító gyakorlat, de ritkán tudjuk, hogy életünk szinte minden területén alkalmazhatjuk. Amikor valaki azt mondja: gondolkozz el az életeden, vagy meditáljon egy kicsit a jövőjén, érdemes felfigyelnünk, hogy a meditációs technikák az életünk egészére, alakulására és céljára is kihatnak. Azonban ha nem ismerjük meg a folyamatot mélyebben, vagy csak külsődleges elemeit végezzük, akkor az nem hoz kellő eredményt. Na és persze az is kérdés, hogy milyen eredményt akarunk elérni… A mindennapok során ugyanis tudattalanul is „meditálunk”, belefeledkezünk a tennivalók sokaságába, elménk szinte rácsavarodik életünk ügyes-bajos dolgaira, ezt a tudattalan vagy éppen tudatlan folyamatot nevezhetjük nem éber vagy alvó állapotnak. Innen indulunk.

 Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola

A meditáció valódi célja

A meditáció kifejezést a legegyszerűbben úgy fordíthatnánk, hogy elmélyülés, de fordításai között találhatjuk a figyelmes koncentrációt és a lazító fókuszálást is, ami már önmagában egy mindent összezavaró ellentmondás. Érdemes a meditáció gyakorlatának gyökereihez eveznünk, hogy értelmezzük végzésének hiteles folyamatát.

A meditáció szó eredetileg a szanszkrit dhjána kifejezésből ered, és a nyolcfokú jógarendszer, az astánga-jóga egyik lépcsőfoka, amelynek célja az önmegvalósítás, a kiteljesedés, azáltal, hogy visszatalálunk eredeti lelki helyzetünkhöz, ahhoz, hogy „én nem ez a test vagyok, hanem a testben rejtőző halhatatlan lélek”. A meditáció tehát egy praktikus eszköz az önismeret és a lelki boldogság eléréséhez. A meditáció ugyanakkor egy tudatállapot is a teljes önátadás, a szamádhi állapota előtt. A magyar nyelv szépen be tudja mutatni ezeket: a meditáció az elmélyülés, míg a szamádhi állapota már az elmerülés szintje.

Az astánga-jóga számos elemet tartalmaz, összesen nyolc szinten, amelyek mind ahhoz vezetnek el, hogy végezhessük a meditáció folyamatát – vannak tehát előfeltételei vagy szükséges körülményei. Ezért a meditáció valójában a többi társgyakorlattal együtt értelmezhető. Ilyen formán a meditáció egy olyan önismereti és önmegvalósítási technika, amely az élet végső céljára fókuszál, ezáltal ellazultságot és boldogságot adó módszer, amely több gyakorlatsorból áll – így légzőgyakorlatokból –, de függ az étkezéstől is. Ellazítja az elme görcseit, és a testet is békésebbé és egészségesebbé teszi. Nagyon fontos, hogy a meditáció az eszköze, és nem a célja az önmegvalósításnak. Számos különféle formája van, melyek mind igen hatékonyak.

Létkérdés

Javuló teljesítmény, kedvező élettani hatások

A Kaliforniai Egyetem Idegtudományi Laboratóriuma 2012 évi kutatása szerint a hosszú ideje, rendszeresen meditáló személyek agykérgének bizonyos területei tekervényezettebbek, és kognitív képességeik is jobbak. Az agy tömege pedig képes növekedni a meditáció végzésétől.

Az Amerikai Szívgyógyászok Társasága kutatása szerint a meditáció olyan erős stresszoldó hatással bír, hogy súlyos szív-koszorúér betegségben szenvedők szövődményei is csökkentek végzésével.

Egy a Bostoni Egyetemen végzett kutatás szerint a meditáció az érzelmi stabilitást is fokozza, a stresszre adott kellemetlen válaszreakciókat pedig csökkenti.

A pozitív élettani hatásokra hazánkban is felfigyeltek. A tavaly elfogadott új Nemzeti Alaptanterv pl. már tartalmazza a meditáció iskolában történő alkalmazását, gyakorlását. Napi 10 perc elmélyült meditáció a nap kezdetén, felső tagozatban és gimnáziumban, vagy a meditáció játékos formában való végzése kisebb gyermekeknél, hozzájárul a diákok és a tanárok lelki nyugalmának és egészségének megőrzéséhez is.

A meditációs technikák eredete

A meditáció végzésétől azonban nem csak testi előrelépést remélhetünk. Nem csak az egészség és a lelki nyugalom elérése lehet általa a cél, hanem magasabb, transzcendentális jelentősége is van, amely azonban csak akkor ismerhető meg, ha a meditációt saját kulturális hagyományain belül, a gyökereit feltárva értelmezzük. Ehhez elengedhetetlen, hogy hiteles forrásból halljunk a meditáció végzéséről és folyamatáról.

Nem arról van szó, hogy a meditáció végzése amatőrök számára veszélyes lehet, sokkal inkább arról, hogy a meditációba befektetett időnk akkor nyújt nagyobb eredményt számunkra, ha megfelelően végezzük azt. Egy evőkanállal is felvághatunk egy cipó kenyeret, egy késsel, vagyis egy célszerszámmal azonban sokkal könnyebb…

jóga, meditáció

A meditáció művészete – Út a tudatos élethez

A VIII. Létkérdés Konferencia alkalmával ezúttal A meditáció művészete lesz a téma, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola szervezésében. Az egész napos szimpózium a napjainkban oly’ népszerű meditáció jelenségeit járja körül. Az előadások során szó lesz a meditáció valódi, transzcendentális céljáról, különböző típusairól, formáiról, élettani hatásairól, ellazító, de a fókuszt és ezáltal pl. a jobb munkateljesítményt is nyújtó következményeiről. Arról is hallhatunk majd, hogy mi a meditáció, a tudat, az elme és a lélek kapcsolata, valamint, hogy bizonyos mozgásformák, így a jóga és a táplálkozás hogyan függ össze a folyamat végzésével.

Minderről nem csak elméletben hallhatunk, hanem kipróbálhatjuk a mantrameditációt és a relaxációt is – összességében gyakorlati tapasztalatokkal és élményekkel térhetünk haza, olyan tanulságokkal, hogy akár már másnaptól beiktathatjuk életünkbe ezt a hasznos tevékenységet! A konferencia végén meditációs koncert, zenés program várja az érdeklődőket. A belépés díjtalan, mert a szervezők úgy gondolják, hogy a tudatos élethez vezető út csak egy kis elhatározásba kerül!

A rendezvény honlapja: www.letkerdes.hu

A szervező: www.bhf.hu

  • Mit kell tudni a Bhagavad-gítáról? (1)