Szólásszabadság, ítélkezés – lehetséges?

Bárkiről, bármikor szabadon ítélkezhetünk? Ez lenne a kommentelés lényege? A szabad véleménynyilvánítás azt jelenti, hogy bárkit megítélhetünk, akár elítélhetünk pusztán egy cikk, egy hír, esetleg részinformációk alapján? Mi irányít bennünket, és tudjuk egyáltalán, hogy mit okozunk másoknak és magunknak a kommentjeinkkel? A szólásszabadság egyenlő a szabad ítélkezéssel?

Elindult a Hir24.hu internetes portál különleges cikksorozata az Élet-Stílus rovatban, amely fontos, nehéz, olykor kényes vagy éppen fogós társadalmi és etikai kérdésekben a különféle világvallások képviselőit szólaltatja meg.

A szabad véleménynyilvánítás joga természetesen mindenkit megillet. Ítélkezni azonban nem áll bárki jogában, hisz az ember sokszor még saját testéről és életeseményeiről sem teljes mértékben tudatos, nemhogy másokéról. A Krisna-tudatos ember törekszik arra, hogy szavai, gondolatai és tettei erőszakmentesek legyenek. A gondolatok szavakat eredményeznek, a szavak tettekké érnek, ezért ha helyesen akarunk cselekedni, gondolatainkat és szavainkat meg kell zaboláznunk. A helytelen cselekedetek – így a mások feletti jogtalan ítélkezés is – rossz karmát, azaz sorsot eredményeznek.

A Bhagavad-gítában Ardzsuna arról kérdezi Krisnát, hogyan beszél egy lelkileg fejlett személy. „A beszéd fegyelmezése abból áll, hogy az ember igazmondó, kedvesen, jóakaróan szól, másokat nem zaklat fel, és rendszeresen idézi a védikus irodalmat” – kapjuk meg a választ magától az Úrtól. A védikus kultúra követője, mivel minden élőlényt egyenlőnek tekint, még a saját ellenségét is úgy látja vendégül a házában, mint magát Istent. Az alázatos interakció nemes lelkek között békét, harmóniát eredményez.

A védikus szentírások szerint jelenleg a Vaskorban (Kali-júga), vagyis a zavarodottság és félreértések korában élünk. Nehéz megértetni magunkat másokkal, és a hamis énképből fakadóan gyakran fölöslegesen hiúak, intoleránsak és bántóak vagyunk másokkal. Sajnos az internet a metakommunikációs elemek híján, tehát rendkívüli személytelensége miatt éppen melegágya a félreértéseknek. A világhálón való véleménynyilvánítás jó kommunikációs búvóhely is; inkognitóban sokan még keményebben és sértőbben nyilvánulnak meg. Egy negatív bejegyzés negatív érzéseket vált ki, amelyek váratlan vagy káros tettekre sarkallhatnak. Meggondolatlan szavaink tehát éppúgy rossz visszahatást, karmát szülnek, mint konkrét cselekvéseink.

Fodor Kata
Vaisnava (krisna-hívő) teológus

Ha érdekel, hogy mit válaszolt erre a kérdésre a többi felekezet képviselője (pl. a buddhizmus, a kereszténység vagy az iszlám képviselői) KATTINTS! >>

  • Mit kell tudni a Bhagavad-gítáról? (1)