Bemutatkozunk: Krisna-völgy – lelki központ és ökofalu

Az Öko-völgy Alapítvány mintaterülete

Amikor 1993-ban Krisna-völgyet megalapították, valószínűleg senki sem gondolt arra, hogy 20 év alatt hazánk egyik legjobban működő ökofalva jön itt létre. Azért sem gondolhattak erre, mert a cél egészen más volt, valami sokkal magasztosabb, mint általában egy ökofalu alapítása: beteljesíteni az egyházalapító, Sríla Prabhupáda vágyát, és egy olyan önellátó közösséget létrehozni, amely a Krisna-hívők lakhelye, Krisna imádatának színhelye, s egyúttal a magyarországi Krisna-hívők életének és meditációjának szakrális központja lesz.

Aki az utóbbi években járt a Somogyvámos határában elterülő Krisna-völgyben, annak számára nem kell bizonygatni, hogy e lelki és közösségépítési célok közül sok már most is megvalósult. A Krisna-hívők számára ez a hely, szívében a templommal, ma is elsősorban szent hely, egy olyan csodálatos vidék, ahol Krisnát tiszta szívvel, elvárások és önzés nélkül imádják hívei (bhaktái), ahol Isten, a Legfelsőbb Személy olyan módon léphet kapcsolatba híveivel, ahogyan Ő a leginkább szeretné. Krisna és bhaktáinak szeretet-kapcsolatából a lelki világ egy darabkája jelenik meg itt, az anyagi világban. Ez Krisna-völgy legbensőségesebb titka és létének eredeti célja.

Mégis, Krisna-völgyet gyakran emlegetjük ökofaluként is. És valóban, ha valaki végiglátogatja a ma már több mint tucatnyi hazai ökofalut, akkor nem lesz kétsége e megnevezés jogossága felől. Amikor 2007-ben először látogattam el ide, egyszerre ért a lelki élmény és a szakmai meglepetés: nem nyomhattam el magamban sem az ökológus kutató, sem a természetvédelmi szakember csodálkozását. Krisna-völgyben már az első látogatás rövid ideje alatt olyan eredményeket láthattam, amilyenekkel nem sok hazai gazdálkodó, kisközösség büszkélkedhet.

A Krisna-völgy tájszerkezetében bekövetkezett változásokról Farkas Judit kulturális antropológus ad szemléletes képet: „A térképek tanúsága és a visszaemlékezések szerint Krisna-völgy létrejöttekor a terület a téeszgazdálkodás hatására hatalmas táblákból álló egysíkú terület volt. A Krisna-hívők megtelepedése és régi-új típusú gazdálkodási szemlélete lassan megváltoztatta a tájat: megjelent a falu, házai körül nagy kertekkel (mesterséges elemek); a falu különböző épületei között lassan kialakultak az ösvények (félig mesterséges elemek); az egybefüggő gabonatáblák helyett vagy mellett a kisebb kukorica-, mustár-, facéliatáblák, gyümölcsösök, kertek és erdősávok jöttek létre (természeti elemek). …amikor idejöttek, sivár, élővilágában egysíkú terület fogadta őket, mostanra viszont az ökológiai sokszínűség, a biodiverzitás lassú kialakulásának/visszaállásának hatásaként és jeleként színesebbé vált a növény-, rovar- és madárvilág.” (Farkas J. 2003: „Krisna egyik kertje” Hitorientált életmód és környezetátalakítás Somogyvámoson.)

Mindezeket látva nyomban felmerülnek az oknyomozó kutató fő kérdései: miért és hogyan? Az itt élők miért valósították meg lelki céljaik mellett azt, amire minden ökologikusan gondolkodó és gazdálkodó ember is törekszik? Hogyan élnek a mindennapokban, milyen módszerekkel gazdálkodnak, szervezik mini-társadalmukat? Végül az egyik legfontosabb kérdés: Hogyan alkalmazható ez a példa mások számára is?

A miért-kérdésre az itt élő Krisna-hívők rövid és egyértelmű választ adnak: „Ezt kérte tőlünk Egyházunk alapítója, Sríla Prabhupáda, erre utasít bennünket Krisna, az Ő kinyilatkoztatásait egybefoglaló védikus szentírások.” Az ökológus és a természetvédő számára viszont a felismerés erejével hatnak ezek a szavak, hiszen, ha Krisna-völgy lakói Isten-tudatos életmódjuk révén egy ökofalut hoztak létre, ha a Bhagavad-gítá és más védikus szentírások utasításait követve élnek fenntartható módon, akkor ebből az következik, hogy a fenntarthatóság az Isten-tudatosság következménye.

Öko-völgyMindez számomra 2007-ben újdonság volt, de nem volt az Gaura Sakti dász (Sölétormos Jenő) számára, aki Krisna-völgy elnökeként az itteni fejlesztések fő motorja és irányítója volt, és aki Krisna-völgy számos titkát feltárta előttünk. Útmutatása nyomán világossá vált: Ha meg szeretnénk mutatni mások számára, hogy milyen alapelvek alkalmazásával valósítják meg Krisna-völgyben a fenntartható életmódot, ha élhető mintát, mások számára is alkalmazható gyakorlati útmutatást szeretnénk adni, akkor a hogyan-típusú kérdések légiójára kell majd választ találnunk. Ez utóbbi mondat összegzi azt a feladatot, amelyet 2008-ban, az Öko-völgy Alapítvány létrehozásakor tűztünk ki magunk elé.

Alapítványunk munkatársai az elmúlt években szerteágazó tevékenységet folytattak hazai ökofalvakban, felsőoktatási intézményekben, elsősorban a fenntarthatóság népszerűsítése, kutatása és oktatása terén. A fő vizsgálati és bemutató területünk továbbra is Krisna-völgy, amely komplexitásában, lakóinak életmódjában, biogazdaságuk működtetésében, önellátási törekvésükben, de talán legelsősorban társadalomfejlesztési eredményeit tekintve, egyedülálló helyet foglal el a hazai ökofalvak sorában.

A Krisna-völgyben tartott programjainkon, bemutatóinkon a vendégek saját tapasztalatokat szerezhetnek arról, hogy az itteni életmód-minta elemeiben és egészében is másolható. Számos önkéntesünk írása, szakdolgozatok sora és egyetemi terepgyakorlatok jegyzőkönyvei tanúskodnak Krisna-völgy oktatási jelentőségéről. Kiadványaink, honlapjaink, levelezőlistánk népszerűsége, olvasottsága, kisfilmjeink nézettsége pedig további inspirációt jelentenek munkánk folytatásához. Krisna-völgy önellátás terén összegyűlt tapasztalatait mindeddig legteljesebb formában 2012-ben megjelent könyvünk, a „Beszélgetések az önellátásról” mutatja be.

További információk: www.okovolgy.hu

Kun András

Az Öko-völgy Alapítvány tevékenységei számokban (2008-2013):

Tudományos és oktatási programok

Hivatalos partner intézmények száma: 16 db

Futó és lezárult kutatási programok: 17 db

Elkészült szakdolgozat: 39 db

Oktatási intézmények tantárgyi- és terepgyakorlat-vezetése: 21 alkalommal, összesen 490 fő részére

Nemzetközi képzés: 9 alkalommal, összesen 710 fő részvételével

Tudományos publikációk: 46 db

Kiadványok, könyvek: 16 kiadvány, 1 könyv, összesen 31 000 példányban

Előadások, rendezvények

Fenntarthatósági Konferenciák, egyéb saját rendezvények: 8 esemény, összesen 1600 résztvevővel

Fenntarthatósági Nyílt Napok: 12 alkalom, 160 résztvevővel

Előadások: 172 db

Egyetemi Klubok: 9 esemény, összesen 192 fővel

Kommunikáció

Saját honlapjainkon megjelent cikkeink: 590 db

Filmjeink: 16 db

Ökologika levelezőlista tagságának létszáma 2013-ban: 410 fő

Pályázatok

Benyújtott: 23 db

Elnyert: 15 db

  • Mit kell tudni a Bhagavad-gítáról? (1)
  • Cimkék: