Gyermekmolesztálás – mit szólhatunk a legszörnyűbb tetthez?

Fodor Család, Filozófia, Hírek

Van feloldozás egy olyan erőszakos cselekdet alól, amit egy gyermek sérelmére követnek el? Mit mondhat, mit tehet egy lelkész, vagy spirituális tanító, ha közösségének egyik tagja beismerné számára, hogy gyermekeket molesztált?

Ezen a héten Neményi Márton, gyerekkori szexuális bántalmazásról szóló cikkének egyfajta folytatásaként, a tabu kategóriából egyre inkább kikerülni látszó pedofíliáról kérdeztük a világvallások képviselőit. – írja a Hír24 Isten tudja rovatában Rába Géza rovatvezető.

A konkrét kérdésünk így hangzott:

Mit mondana az Ön vallásához tartozó egyénnek, aki megvallaná önnek, hogy gyermeket molesztált?

Először is emlékeztetném őt, hogy ez rettenetes visszaélés a gyermekkel szemben, amellyel kapcsolatban közösségünk zéró toleranciát hirdet, így tudnia kell, hogy mindenféle közösségi szerepvállalástól azonnal el fogjuk tiltani. Rávilágítanék arra, hogy törvénytelen tette súlyos erőszak más élőlények, ráadásul kiszolgáltatott gyermekek ellen, és mint ilyen nem felel meg az ahimszá, az erőszakmentesség elvének így hite alapkövének sem, tehát vagy nem értette meg vagy egészen egyszerűen szembe ment a saját hitével. A felnőtt kötelessége, hogy menedéket nyújtson a gyermekeknek, elsősorban a sajátjának, valamint példát mutasson számára és visszavezesse őt Istenhez.

Mindamellett elismerném javulási szándékát, hogy feltárta az esetet, arra bíztatnám, hogy menjünk el a rendőrségre és adja fel magát, valamint az esetet közösségünk vezetőinek is jelezzük – együttesen. Egy ilyen tett ugyanis szörnyű bűn, amely súlyos negatív karmát szül és a pillanatnyi törvényi fenyegetettségen túl akár életeken át negatív visszahatásokat termel. Ezért az a legjobb, ha valaki azonnal megkapja ezért méltó büntetését. (Később lehetőség szerint kérjen bocsánatot az érintett felektől, szüleiktől és Krisnától is, amiért teljesen megfeledkezett arról, hogy minden élőlény az Ő védelme alatt áll.)

Teológusként ugyanakkor nagyon fontosnak gondolom a lelki gondozás folyamatát is. Hangsúlyoznám, hogy a Krisna-tudat tanításai szerint a Szent Név, a Haré Krisna mahámantra éneklése mellett éppen a nemi élet szabályozását kellene gyakorolnia, a kontrollálatlan szexualitás ugyanis az anyagi kéj korlátlan keresését, az élvezet szintjének folyamatos emelésének délibábját lebegteti az emberek előtt. Nem véletlen, hogy a szexualitás örömeit hajszolók egyre extrémebb dolgokban merülnek el a lelki értékek helyett. Ezt csak tovább tetézi a televízió, amelyből ömlik az erőszak és a nemiség. A megoldás a nyelv, a gyomor és a nemi szervek szabályozása, vagyis erőszakmentes, vegetáriánus, Istennek felajánlott ételek fogyasztása és a tiszta életvitel. Összekapcsolnám továbbá egy képzett, idősebb lelkészünkkel, aki tettének tudatában tovább prédikálna neki – akár a börtönben is -, hogy ebből a testi és mentális labirintusból mielőbb ki tudjon keveredni.

Fodor Kata
Vaisnava (Krisna-hívő) teológus

A többi vallási képviselő válaszát itt tekintheti meg >>