Különbséget tesznek a vallások, férfiak és a nők között? Ugyanazokkal a jogokkal és lehetőségekkel bírnak mindkét nem képviselői? A kötelességeik tekintetében mi a helyzet?
Ezen a héten a férfiak és nők közötti bérkülönbségek okán kérdeztük meg a világvallások képviselőit a vallásukban található, nemek közötti, esetlegesen fennálló különbözőségekről.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Különböző bánásmódban részesülnek az Ön vallásában a férfiak és a nők, vagy egyenlőek a feltételeik? Mik az esetleges különbségek és mi ezeknek az oka? – írja a Hír24 rovatában Rába Géza szerkesztő. Isten tudja…
A Krisna-tudat filozófiájának legalapvetőbb tétele, hogy nem vagyunk azonosak a testünkkel, hanem örök lelkek vagyunk, és az, hogy az éppen aktuális testünk milyen tulajdonságokkal vagy éppen nemi jelleggel bír, az múltbeli tetteink és vágyaink következménye. Az örökké tudatos személy helyzete nem változik: mindig Isten elválaszthatatlan része és szolgája, és mint ilyen, az éppen aktuális test formájától függetlenül a többi lélekkel azonos helyzetben van.
A Krisna-tudat ezért nem tesz különbséget férfi és nő, sőt a különböző élőlények között sem. Amint azt Maga Krisna mondja a Bhagavad-gítában (5. fejezet 18. vers): „Az alázatos bölcsek igaz tudásuk révén egyenlőnek látják a tanult és szelíd bráhmanát, a tehenet, az elefántot, a kutyát és a kutyaevőt”.
Az emberi testben lakó léleknek azonban az emberi társadalomban kell élnie, és kötelességeit a védikus szentírások neme, életkora és szerepköre szerint írják elő. Mást írnak elő a nők számára, mint a férfiaknak. Ez nem megkülönböztetés, hanem az eltérő test természetéből eredő sajátosság. Attól, hogy formálisan egyenlőségjelet teszünk a nemek közé, még nem fog tud a nő gyermeket nemzeni, a férfi gyermeket szülni. Ugyanakkor nincs különbség a lelki képességek és lehetőségek között: egy Krisna templomban egy nő – azonos felkészültség mellett – ugyanúgy bemutathatja az oltáron a szertartásokat, mint egy férfitestben lévő lélek.
A védikus kultúrának ezen kívül fontos eleme, hogy a nők életük végéig, minden életkorban fokozott védelemben részesülnek. Az édesapa, a lelki tanítómester, a férj vagy később a fiú gyermekek és más rokonok segítik őket. Mivel a női test törékenyebb, belső természete pedig érzékenyebb, ezért a Krisna-tudatban a férfiak jobban figyelnek a hölgyekre, akiket egészen kisbaba koruktól „mátádzsínak” vagyis tiszteletreméltó édesanyának szólítanak.
Fodor Kata
Vaisnava (Krisna hívő) teológus