A stressz elsőre, talán meghatározhatatlan, körülírhatatlan feszültségnek, robbanó vagy szorongó negatív érzésnek tűnik. Ha közelebbről megvizsgáljuk, a stressz logikus válaszreakciók sora, amely görcsöket, blokkokat okoz a testben. A jóga segítségével kioldhatjuk e lerakódott görcsöket és a belső elválasztású mirigyek masszázsával a hormonrendszerünket is kiegyensúlyozhatjuk. A kilépő idegek átmozgatásával az idegrendszer működése optimalizálódik. Nem kell többé feszültségben élned! A stressz oldása a jógával.
A stressz valamely formája szinte minden embert érint a világon, legalábbis valamilyen mértékben már mindenki tapasztalta annak kedvezőtlen hatásait. A stressz más és más módon jelenik meg egy természeti népeknél, ahol a megélhetés és életben maradás okoz egyfajta belső feszültséget, és másképp az urbanizált társadalmakban, ami számos ingerével komoly kihívást jelent korunk emberének még a békés hétköznapokban is. A stresszhelyzet problémáját könnyen lehetne oly módon orvosolni, hogy egyszerűen csak kikerüljük, átlépjük, ahogyan azt az orvosok is ajánlani szokták. Ez azonban csak ritkán skivitelezhető, mert ha valaki dolgozik, tömegközlekedéssel utazik, kapcsolatot tart fenn, akkor a munkahelyi elvárások, az emberekkel való interakció és a hétköznapi teendők során minduntalan belebotlik a feszült helyzetekbe. Inkább hasznosabb megtanulni kezelni a stresszt, amelyben a jóga igazi társ lehet.
Mi a stressz?
A stressz keletkezése ugyanakkor bonyolult folyamat, de a pszichológusok kifejezték egy egyszerű képlet formájában, amelynek segítségével könnyebben megérthetjük:
Amikor egy negatív élmény ér minket -> ami kivált egy negatív érzést -> az érzés hatására negatív cselekvésre való vágy alakul ki bennünk <-> de az intelligencia közbeszól, hogy ne tegyük meg ezt a cselekedetet.
Ez a kétféle késztetés – megtegyük, illetve ne tegyük meg – feszül egymásnak, sokszor idegfeszültséget, aggodalmat, tehetetlenséget kiváltva. Ez a feszültség a stressz.
Egy példával szemléltetve egyszerűbb átlátni a helyzetet: utazunk a villamoson és valaki meglök minket, amely rosszul esik nekünk, egyszerűen felbosszant. Ennek hatására jön az a gondolat, hogy most jól megmondom a magamét az illetőnek vagy esetleg visszalököm, viszont az intelligencia megállítja ezt a folyamatot, mondván, hogy nem szabad. Lehet példa az is, hogy a munkahelyemen olyan feladatot kell elvégeznem, amit nem szeretnék, vagy a magánéletben a párom másképp szeretné eltölteni a szabadidőt, mint ahogy azt én kigondoltam.
Minden esetben a negatív érzés a meghatározó, kialakulhat: düh, agresszió, irigység, gyűlölet, kétely vagy tétlenség. Ezen érzelmek okozzák aztán a feszültséget, amely lerakódik a testünkben és az elménkben egyaránt. A felhalmozott feszültségnek a kezdeti tünetei lehetnek: fejfájás, idegesség, gyomorremegés, étvágytalanság vagy éppen a túl sok evés, rosszkedv, illetve az apró dolgok értelmetlen felnagyítása. A már kialakult stressznek tünetei lehetnek: migrén, krónikus alvászavar, gyomorfekély, magas vérnyomás, gerinc sérv, depresszió vagy egyéb más civilizációs betegségek.
A fent leírtakból adódóan ajánlatos minden esetben feloldani a kialakult feszültséget, mert ha nem tesszük meg, akkor stressz formájában betegséget okozhat. Nagy örömünkre a jógának remek módszerei vannak az oldásra. A jóga és a lelki élet gyakorlásával megszüntethetjük a bennünk lévő rossz tulajdonságokat, fejleszthetjük személyiségünket és egy magasabb tudatszintre emelkedve képesek leszünk az élet összefüggéseit a maguk valóságában szemlélni és elfogadni azokat. Továbbá pozitív, vonzó tulajdonságokat kialakítva pozitívan szemlélni, illetve átélni a velünk történteket.
A példára visszatérve, ha valaki meglök a villamoson, akkor emiatt nem bosszantjuk fel magunkat, mosolyogva túllépünk a történteken. A munkahelyen a kevésbé kedvelt feladatokban is meglátjuk a szépet és a hasznosat. A magánéletben pedig az együttműködésben, lemondásban megtaláljuk a szeretetet. Az események mögött ki fog rajzolódni egy felsőbb intelligencia, Isten elrendezése és a karma (sors) működése, melyekben bízva pozitív módon átalakul az életünk.
A jógával a stressz ellen
Mindaddig, amíg az említett emelkedett lelki látásmód nem alakul ki életünkben, addig a jóga technikai elemire (testgyakorlás, légzés, relaxáció, táplálkozás, meditáció) támaszkodhatunk a stressz kioldása során.
Az ászanák végzése, vagyis a testmozgás által minden irányba átmozgatjuk magunkat: előrehajolunk, hátrahajolunk, oldalra döntünk, csavarunk, fejjel lefelé vagyunk, így kívül-belül átmasszírozzuk izmainkat és belső szerveinket, kioldva az ott lerakódott görcsöket, amelyek a feszültség fizikai megnyilvánulásai. A belső elválasztású mirigyek masszázsával a hormonrendszer egyensúlyozódik ki és javul a közérzet. A fej, a gerincoszlop, a kilépő idegek átmozgatásával pedig az idegrendszer működése optimalizálódik, oldva az érzelmi blokkokat. Testgyakorlásra nagyszerű a napi szinten elvégzett szúrjanamszkár (napüdvözlet gyakorlatsor), illetve a teljesség igénye nélkül, remek stresszoldó ászana lehet: a vírabhadrászana 1., a trikónászana, az uttánászana, az adhó-mukha-svanászana, a bhudzsangászana, a sasánkászana, a sírsászana, a vakrászana, a pascsimóttánászana, a szarvángászana, a halászana, a csakrászana, és a pávana-muktászana. A napüdvözletet és a testhelyzeteket lehet gyakorolni a felsorolt sorrendben.
A légzés szabályzásával, a pránájámával befelé irányítjuk a tudatot, elengedve a külső világot, a zavaró érzéseket és a negatív gondolatokat, amely nyugtató hatású. A megfelelő légzés pránával (életerővel) tölti fel testünket, illetve beindítja annak megfelelő áramlását. A pránájáma táplálja egész lényünket és elűzi a depressziót. Sok légzőgyakorlat létezik, de a legegyszerűbb a teljes jógalégzés. Ennek során a tüdő teljes felületét megtöltjük levegővel. A légzés során a sorrend lentről indul, tehát először a tüdő alsó részébe szívjuk be a levegőt (mélyhasi légzés), majd a középső részébe (mellkasi légzés), végül a tetejébe (kulcscsonti légzés). A kilégzés során ugyanezt a sorrendet követjük. A gyakorlást elkezdhetjük 1-2 perccel, majd hétről-hétre emelhető az idő 1-1 perccel, míg el nem érjük a 15 percet. Napi szinten minimum ennyi idő javasolt a pránájáma végzésére.
A relaxáció során megtapasztalható a feszült és az oldott állapotok közötti különbség. A tapasztalatot felhasználva tudatosan elengedhetjük a bennünk lerakódott feszültségeket. A gyakorlatban ez úgy működik, hogy a figyelmünket meghatározott sorban végigvezetjük a szervezetünk minden porcikáján és autoszuggesztió parancsot küldve ellazítjuk az egyes testrészeket. Vizualizáció használatával a gondolatainkban lévő aggodalmak is kioldhatók, megtapasztalhatóvá válhat, hogy az igazi önvaló különbözik mind a testtől, mind pedig a zavaró érzésektől. A relaxáció rendszeres alkalmazásával elérhető a nyugalom állapota, illetve elkerülhető a feszültség felhalmozódása. Kezdő szinten a leghasznosabb vezetett relaxáción részt venni, ahol segítségünkre lehet egy jógaoktató instruálása, vagy egy CD-re felmondott hanganyag követése is. IDE kattintva elérhető egy szöveg, amelyet követve gyakorolható a relaxáció. Napi szinten minimum 15-20 percet ajánlott végezni.
Stressz és táplálkozás
A stressz eredhet egyfajta erőszakból is, amelyről esetleg nem is vagyunk tudatosak, ezért hasznos a táplálkozásunk során kerülni az erőszakkal előállított ételek fogyasztását. Az étel során nem csupán tápanyagokat veszünk magunkhoz, hanem energiákat és minőségeket is. Áldásos, ha ezen minőségek minél inkább a jósághoz, a tisztasághoz és az erőszaknélküliséghez vannak közel. Szerencsés kerülni az állatok fogyasztását, mert ezáltal a leölésükből származó erőszakot is elkerüljük, és inkább előnyben részesíteni a lakto-vegetáriánus étkezést, amellyel nyugalmat és életerőt veszünk magunkhoz, elősegítve a békés és a stresszmentes állapotot. A mai ember számára rengeteg alapanyag elérhető e téren, és változatos, ízletes étrend tartható fenn. IDE kattintva a jógatáplálkozásról elérhető egy részletesebb cikk.
A mantrameditáció szerepe
A meditáció során az elmét egy pontra rögzítjük. A meditáció tárgya – többek között – lehet pl. egy lelki mantra. Ahogyan a tiszta víz megtisztítja a testet a kosztól, úgy tisztítja meg a lelki mantra a szívet a nem kívánatos tulajdonságoktól, mint például: az irigységtől, a mohóságtól, az elégedetlenségtől, a dühtől, a türelmetlenségtől, amik mind a feszültség forrásai lehetnek. Helyette a mantra feltölti a szívet jó tulajdonságokkal, mint például: a türelem, az alázat, az együttműködő készség, a lelkesedés, az elégedettség, a nyugalom, amik mind a stresszmentes élet forrásai.
Ezeken túl a mantra-meditáció megszünteti az elme ingadozását és a magasabb rendű célok felé tereli a figyelmet: az Önvalóra, Istenre, a lelki világra és mindezek kapcsolatának megértésére. A lelki élet gyakorlásával kialakulhat bennünk a szívből jövő pozitív gondolkodás, amely alapjaiban meggátolja a feszültség és a stressz kialakulását. A jóga szentírások a gyakorlatban a mahá–mantrán történő meditációt ajánlják, amely a következő:
haré krisna haré krisna krisna krisna haré haré
haré ráma haré ráma ráma ráma haré haré
A gyakorlatban a meditáció úgy zajlik, hogy a leírt mantrát folyamatosan, megállás nélkül ismételjük. Ezt megtehetjük magunkban mondogatva, vagy hangosan kimondva, vagy másokkal együtt közösen énekelve. Naponta minimum 15 perc javasolt, de nagyon hatásos, ha 1-2 órát is rászánunk.
A jóga egy gyakorlati tudomány, ha végezzük, akkor érezzük annak kedvező hatásait. Nyugati civilizációnkban egyre több stresszhelyzet ér bennünket, viszont ezzel egyidőben a felgyorsult életritmus miatt sajnos a magunkra fordított idő egyre kevesebb. Felmérve a helyzetet könnyen beláthatjuk, hogy ez nincs rendjén és saját egészségünk érdekében praktikus változtatni a helyzeten. Az életmód változtatásban iránymutató lehet India ősi kultúrájának szerves része, a jóga. Az ászanákat, a pránájámát, a relaxációt, a vegetarianizmust és a meditációt a napi rutinunkba beépítve elkerülhetjük a stressz kialakulását és egy kiegyensúlyozottabb életet élhetünk.
Mindazok számára, akik elméletben és gyakorlatban is szeretnék megismerni a jóga időtlen tudományát, őket szeretettel várjuk a március 30-án a Lélek Palotájában megrendezésre kerülő Jóga Napra, amely során a Bhakivedanta Hittudományi Főiskola jógaoktatói lesznek az előadók és óratartók.
Medvegy Gergely,vaisnava teológus és jógamester, a BHF vezető jógaoktatója
(Felhasznált irodalom:
– A.C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda: Bhagavad-Gítá úgy, ahogy van. Bhaktivedanta Book Trust, Stockholm, 2004.
– Dr. Tóth-Soma László: Jóga tiszta forrásból. Lál Kiadó, Budapest, 2008.
– Dr. Tóth-Soma László: Kezdő jóga tanfolyam jegyzete. BHF, Budapest, 2012.
– Dr. Tóth-Soma László: Személyiségfejlesztés felsőfokon. Lál Kiadó, Budapest, 2005.
– Dr. Vasant Lad: Ayurvéda – Az öngyógyítás tudománya. Édesvíz Kiadó, Budapest, 1995.
– Képes Andrea, Medvegy Gergely, Timárné Ozorák Zsuzsanna: Hatha-jóga gyakorlata jegyzet. BHF, Budapest, 2013.)