Számít egyáltalán, hogy mikor van szezonja a zöldbabnak?

Napjainkban az öko-életmódot folytató emberek részéről sokat szidott fogyasztói társadalom óriási ajándékot, vagy ha úgy tetszik kétélű lehetőséget nyújt számunkra. Szinte egész évben fogyaszthatjuk kedvünk szerint ugyanazokat az élelmiszereket, hiszen az év bármely napján a Föld bármely pontjáról beszerezhetőek bizonyos termények. Amikor elfogy a magyar szőlő, jön a görög, a spanyol, sőt más kontinensekről való, s ha ez nem lenne elég, olyan élelmiszereket is nap-nap után a tányérunkon tudhatunk, mint a trópusi gyümölcsök, citrusfélék vagy az egzotikus fűszerek. Nem alkalmilag, nem ünnepnapokon, a hétköznapokban!

Néhány száz éve erre még nem volt lehetőségünk, nevezhetjük ezt fejletlenebb világnak, ám nem is volt ismert annyi táplálkozási allergia, emésztési betegség és annyi cukorbeteg, mint napjainkban a nagyon fejlett társadalmunkban. A kereskedelem fellendülésével nem csak az egész évben hasznos teafélék vagy fűszerek cseréltek nap-nap után gazdát, hanem az élelmiszeripar nagyobb erővel is berobbant a tányérunkra, s ma bizony ember legyen a talpán, aki megmondja, mikor van egyáltalán szezonja a zöldbabnak?!

Rukkola, zöldségek

Mert 5000 kilométerről mindig zöldebb!

Felmerül a kérdés, mennyi idő szükséges egy adott éghajlaton élő ember szervezete számára, hogy tökéletesen alkalmazkodjon más kontinensek élelmiszereihez? Bármennyit fogyaszthatok ezekből? Jobban járok más tájak élelmiszereivel vagy maradjak a házam táján? Bár ezek a távoli helyekről származó termények nagyon egészségesek, illóolajtartalmuk, rosttartalmuk igen nehéz a szervezetünk számára, ha nem vagyunk kellően hozzászokva ezekhez. A sok egész évben beszerezhető különlegesség mellett azonban megfeledkezünk a helyi sajátosságokról és kincsekről. Ugyan mikor látunk leányokat piacon, helyi terményeket vásárolni?

Hazánk sok évszázadon keresztül Európa éléstáraként funkcionált. Zöldség és gyümölcstermesztése mellett malomipara is kiemelkedő volt. Adottságai szerte a Földön – kapaszkodjon meg a kedves Olvasó – közel a legjobbak! Természetes vizei és vízkészletei, termőterületei mérsékelt égövi paradicsommá tették. Koratavasztól késő-őszig számos őshonos és idetelepített fajta ontja ajándékait. Mégis mit érdemes a leginkább fogyasztanunk akkor a mindennapokban? Számít egyáltalán, hogy mikor van szezonja a zöldbabnak?

Tegye meg magáért – egye végig a teljes étlapot!

A válasz egyszerű: Tudjuk mikor, minek van ideje… és ha lehetséges, az év során együk végig a teljes étlapot!

Noha napjainkban hajlamosak vagyunk ízérzékelésünket elnyomni a bolti ízfokozókkal, mesterséges színezékekkel, rengeteg sóval és cukorral, csupán egyetlen idény szükséges ahhoz, hogy visszaálljunk a természetes ételekre. Igen, néha újra meg kell szokni a nagyi főztjét. De szánjuk rá magunkat egy 2-3 hetes kísérletre, hogy otthon főzünk és csínján bánunk a sóval-cukorral – a hatás nem marad el: a tested, sőt a lelked is, jobban fogja érezni magát! Ez az a bizonyos fellélegzés, ami után már egy micrós vajas popcorn vagy egy csomag gumicukor nem tűnik majd ételnek. Ha megszoktuk kedvenc déli gyümölcsös joghurtjainkat és mereven mindig ugyanazt reggelizzük, érdemes kicsit változatosabbá tenni étkezésünket. Szervezetünk hálás lesz.Hónapos retek

A természetet szeretni és természetközeli módon élni ugyanis nem azt jelenti, hogy tájképekkel vesszük körbe magunkat otthonunkban vagy zacskós leveses ebédek után a kisvasút mellett barangolunk, hanem egy bizalmi állapotot jelent, annyit tesz, hogy ráhagyatkozunk a benne zajló átalakulási folyamatokra, természetes körforgásokra. A fű nő magától! A természet tudja a dolgát, a zöldségek minden évben adott sorrendben bújnak elő és a termények minden évben azonos időpontban jelennek meg. A Nap állásától, az idő melegségétől, a talajtól és esőtől függően. Nem kell semmit sem kitalálnunk, csak felfeküdni erre az áramlatra, és engedni a természet és az egészséges életmód által megvezetni magunkat J Hagyatkozzunk erre az ösztönös tudásra. Ami érik a kertekben, a földeken, éppen az hasznosul a legjobban szervezetünk számára is!

Csupán néhány olyan vitamin van szervezetünkben, amely gyors, napi kiürülésű, ez a gyorsaság inkább csak az ásványi anyagokra jellemző.  A legtöbb vitamin hosszú idő alatt ürül ki vagy éppen halmozódik fel szervezetünkben – kúrákra van szükségünk. Vitaminszükségletünk eléréséhez érdemes vitaminszezonokat, étkezési kúrákat tartanunk. Ám nem szükséges minden nap teljes spektrumú vitaminokat szednünk, hogyha megízleljük az évkört. (A feketeszeder pl. egy év során alig 2 hónapig érik és szedhető, mégis ha ekkor kellő mennyiségű szedret fogyasztunk, egész évre feltölthetjük vaskészleteinket!)

A szezonális táplálkozás legfőbb előnye, hogy a természeti adottságokból kifolyólag – melyek az emberekre is hatnak éppen az adott égövön – a lehető legjobban hasznosulnak az idénygyümölcsök és zöldségek szerveztünk számára. De az sem utolsó szempont, hogy a saját égövünkön megtermő élelmiszereket nem szükséges fényéveket utaztatni, míg a tányérra kerülnek, nem szükséges hűteni, fagyasztani őket, jóval kevesebb üzemanyagot használunk el a szállításához, az étkezéshez, ami komoly segítséget jelent Földünknek. A pozitív környezeti hatások mellett, természetesen, ami közelebbről érkezik, olcsóbb is!

Érdemes ilyenkor a télre is betartalékolni az áruból. A befőzés, eltevés szörpök, lekvárok, kompótok formájában, esetleges lefagyasztás a téli élelmiszerkiadásokat is csökkentheti. Megfelelően kifőzött üvegekkel pedig cukor és tartósítószer nélkül is kivitelezhető mindez. A szezonális ételek ráadásul vitaminokban és nyomelemekben is jóval gazdagabbak, mint távoli kortársaik. Mert míg a paradicsomot és paprikát éretten szedhetik le a hazai kertekben, a sokat utazó banán, citrom vagy avokádó még zölden kerül le a fáról, hogy épségben, rothadás nélkül megérkezzen a felvilágosult Európába. Csak egy valami hiányzik belőlük, a Nap fénye, amely a fotoszintetizáló élő szervezetek alapja. Így gyakran a boltokban olyasmiért fizetünk, amit kartonládákban és teherhajók gyomrában érleltek. Kérdés: jól lehet ezzel lakni?

Prasadam

Ha már beszerezhető, persze ki ne dobd!

Nem szabad ezeket a terményeket teljesen leírnunk és teljesen kiiktatni étrendünkből. Míg nálunk a tél tombol, a déli féltekén napérlelte gyümölcsöktől rogyadoznak a fák és még egy korán leszedett kókuszdiónak is csodálatos növényi zsír és ásványi anyag tartalma van. De fontos mértéket tartanunk. Ha az arányokat nézzük, mozdítsuk el a mérleg nyelvét a helyi és főként a szezonális termények javára. Ezzel tehetünk a legtöbbet egészségünkért, Földünkért, és nem utolsó sorban a pénztárcánkért!

Te mennyi helyi és szezonális zöldséget fogyasztasz és mennyit vásárolsz olyasmit, ami a Föld másik pontjáról származik? És mindehhez mennyire vagy kimerült és fáradt?

Az ősi indiai, védikus bölcsesség, amelynek gyökerei több tízezer évesek és első leírt emlékei is több mint 5000 évvel ezelőttről valók, 3 tengely mentén javasolják vezetni életünket, így akár elfogyasztani ételünket. Ezek a hely, az idő és a körülmények. Ez annyit jelent, hogy nem csak lehetséges, hanem kötelező figyelembe venni, hol élünk vagy tartózkodunk éppen, hogy mikor szeretnénk enni, (s lehetőleg akkor együnk, amikor a Nap ereje teljében, magasan jár, napközben, délben), és vegyük figyelembe azt is, hogy milyen évszak, esetleg böjti időszak, ünnepnap vagy más lehetőség kínálkozik éppen.

Hét (+1-est!) ütünk egy csapásra, hogyha az élelmiszereket nem csak vásároljuk, hanem magunk is megtermeljük a tányérra való egy részét. Nem csak azért, mert a nyári időszakban ez olcsóbb lehet, hanem mert amikor magad kíséred el kezed munkáját az első kapavágástól a gyomrodig, a kerttől a konyháig, gyakorlatilag a napfénytől a tűzhelyig, akkor a gondozás, a munka, az odaadás is beépül az ételbe. A konyhakertedből kikerült terményekkel kézzelfogható kapcsolatod van. Az étel, a Nap ereje, a teremtő ereje és közted – és ezt semmilyen vitamin vagy algakapszula sem pótolhatja. Ez az élmény, ami életté teszi az ételt. S hogy még egy titkot eláruljunk, az emésztés, az érintésnél kezdődik – érdemes kezed munkáját puszta kézzel megízlelned…

A szezonális táplálkozás, a kuriózumok megtartása, de mellette a hazai élelmiszerek megismerése és beiktatása étrendünkbe egészségünk legfontosabb pillérévé válhat.

Prasadam - saláta

Sütőtököt krumplival… amikor a füleden is ez folyik ki…

Persze felmerülhet egy jogos igény, egy ízlésbeli probléma, egy gasztronómiai kihívás. Ha hónapokon át fogyasszuk a cukkínit, kukoricát, paradicsomot, télen a sütőtököt répával és krumplival, az ételek unalmassá, étrendünk rövid időtávon belül monotonná válik. Itt kezdődik a szakácsok és gasztroszakértők területe. Nem véletlenül készül számos pazar vegetáriánus szakácskönyv napjainkban is. Étkezésünket néhány kiforrt recepttel feldobhatjuk, az alapanyagokat az elkészítési móddal és fűszerezéssel változatossá tehetjük, így ínyencségünk is megbékél. Ha valakinek valami finomságot vagy jó egészséget kívánunk ajándékozni Karácsonyra, kezdjük az étkezésről szóló tudással!

Érdekelne egy ilyen kötet? Jó szívvel ajánljuk: Hémangi: A napfénytől a tűzhelyig >>

Más receptek >>

Fodor Kata