Támogathatja a vallás a háborút?

A háború Isten ellen való, vagy van olyan eset, amikor elfogadható megoldás lehet? Mit mond az öt világvallás a háborúzás témakörében? Az erőszak megoldás lehet bármilyen problémára? Foghat fegyvert az ember a vallások szerint, és ha igen milyen indokok alapján teheti ezt meg?

Ezen a héten az Ukrajnában kialakult helyzet kapcsán, a sorozás elrendelésének apropóján kérdeztük a világvallások képviselőit.
A konkrét kérdésünk így hangzott: Van olyan eset, amikor a vallása támogatja bizonyos kérdések háborús eldöntését, vagy egy fegyveres konfliktus valamelyik résztvevőjét? – olvasható Hír24 Isten tudja rovatának múlt heti kérdése.

Általánosságban elmondható, hogy a viták, problémák megoldására a háború nem alkalmas, sőt inkább további káros visszahatásokat szül. Fennállhatnak olyan élethelyzetek, amikor a háború az egyetlen lehetséges megoldás. Ilyen pl. a Bhagavad-gítá által bemutatott kuruksétrai csata, amely mintegy 5300 évvel ezelőtt zajlott. Az összecsapás oka akkor a jogtalan trónbitorlás és a vallástalan elvek követése volt, amely évtizedekkel később háborúba torkollott. A kép ma azonban nem fekete-fehér.

A mostani korszakot, a Kali-kort a védikus írások a zavarodottság és viszály koraként jellemzik. A Föld sok pontján ma dúló fegyveres konfliktusok mögött gyakran önző személyes vagy gazdasági érdekek állnak, vagy valamely ideológia, eszme túlkapása húzódik meg. Az emberek, a nép és a politikai vezetők nem gyakorolják az igazmondás, lemondás, tisztaság és kegyesség elveit és annak az illúziónak foglyai, hogy azonosak az anyagi testükkel. Ami pillanatnyi kényelmet vagy szenvedést átélnek, azt az egyetlen hiteles valóságként fogadják el.

Általában mindkét félnek vannak méltányolható szempontjai, ám mégsem lehet velük teljesen egyetérteni, éppen azért, mert ezen konfliktusok szereplői nem ismerik saját valódi helyzetüket, azt, hogy valamennyien örök lelkek, és sérelmeik a saját múltbeli tetteik visszahatásai. A legnehezebb elfogadni, hogy saját karmánktól szenvedünk, jóval könnyebb egy külső forrást ellenségként megjelölni.

A fegyverekhez folyamodás ugyanakkor szorosan összefügg a modern nyugati társadalmakban eluralkodott húsfogyasztással – alapvető etikai probléma. Ez ugyanis olyan súlyos agresszió, amely legitimálja az erőszakot és a gyilkosságot a hétköznapokban. A vágóhidak fenntartása így közvetve „normálissá” teszi a konfliktusok véres-háborús megoldását. A háborúk elkerüléséhez lehetséges egyetlen út az erőszakmentes életvitel kitartó követése lenne.

Fodor Kata
Vaisnava (Krisna-hívő) teológus

Ha érdekel, hogy mit válaszolt erre a kérdésre a többi felekezet képviselője (pl. a buddhizmus, a kereszténység vagy az iszlám képviselői) KATTINTS! >>

  • Mit kell tudni a Bhagavad-gítáról? (1)
  • Cimkék: