Erőforrásaink csak a mohóságunknak nem elegendőek – 4 pillér az élhető bolygóért

Húsmentes Föld napja

Április 22-én van a Föld napja. Az ismert környezetvédelmi mozgalom világszerte 45. alkalommal hívja fel a figyelmet a Föld védelmének fontosságára, Magyarország 25 éve csatlakozott az akciósorozathoz.

2015 természetvédelmi szempontból a talaj és a fény nemzetközi éve is, így az aktivisták és természettudósok szeretnék felhívni a figyelmet táplálékunk, így életünk két legfontosabb forrására és védelmére. A talaj állapota, valamint az elegendő napfény elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű friss élelmiszerek termesztéséhez. A növényi táplálékok pedig bőven elegendő tápanyagot tartalmaznak szervezetünk egészséges működéséhez és kevésbé rombolják a Föld állapotát, mint a húsfogyasztás. A “Húsmentes Hétfő” kezdeményezői a 45. Föld napját szeretnék teljesen húsmentessé tenni, hiszen mind a talajnak, mind a vizeknek és az atmoszférának a hústermelés és a haszonállattartás a legnagyobb ellensége. Április 22. – tudjuk, hogy egyetlen nap még nem elég, de egy rendkívül jó kezdet Földünk és testi-lelki egészségünk védelmében.

4 pillér az élhető bolygóért

A Krisna-hívők felfogása szerint a természeti környezet védelme nemcsak közös érdekünk, hanem kötelességünk is. A Föld Isten teremtménye, a természet pedig, minden kincsével együtt az Úr anyagi energiájának megnyilvánulása, ennélfogva az Ő tulajdonát képezi, amit mi, emberek legfeljebb használatra kaptunk kölcsön. Földanya türelemmel hord a hátán bennünket annak ellenére, hogy folyamatosan pusztítjuk testét. Úgy gondoljuk, hogy mivel az emberiség a környezeti, gazdasági, társadalmi, de leginkább a spirituális válság felé halad, ideje riadót fújni. Nincs már sok időnk, hogy felismerjük: a válságok elmélyülését úgy előzhetjük meg, ha az ezt előidéző okokat is megszüntetjük – ez pedig nemcsak új szemléletet, hanem új életvitelt is kíván tőlünk.

Öko plakát

Mit tehetünk?

(1) Új étrend

A húsipar az egyik legfőbb okozója az olyan ökológiai problémáknak, mint az erdők eltűnése, az elsivatagosodás, a levegő- és vízszennyezés. Évente 6 milliárd hektár erdőterület tűnik el Földünk felszínéről gazdasági okokból, pl. takarmánytermesztés miatt. A takarmányon nevelt hízómarhák tenyésztése ugyanakkor elveszi a gabonát az emberi fogyasztás elől, így jelentősen hozzájárul az éhínség előidézéséhez. Egységnyi hús előállítása tizenhétszer annyi ivóvizet és energiát emészt fel, mint ugyanennyi növényi élelmiszeré. A hústelepek hatására a légkörben növekszik az üvegház hatású gázok mennyisége, amis klímaváltozást idéz elő. A húsmentes étrendre való áttérés tehát sürgős és igen jelentős lépés bolygónk megmentéséért.

A Krisna-hívők húsmentesen étkeznek, és tanítják a vegetáriánus étrend előnyeit. Az Ételt az Életért Nemzetközi Szegényélelmezési Program révén 60 ország több száz városában naponta mintegy 1.000.000 tál ételt osztanak szét. A Krisna-tudatos mozgalom emellett könyvek, videófilmek, éttermek, templomok, és főzőtanfolyamok útján is népszerűsíti a vegetáriánus étrendet.

(2) Lelki alapú, Isten-tudatos világkép

A számtalan környezeti problémáért, és a globális éghajlatváltozásért elsősorban a nyugati társadalmak ipara, határtalanul növekvő energia-éhsége, és a túlzó fogyasztási szokások a felelősek. Ezt tetézi a felzárkózni kívánó ún. fejlődő országok sokszor súlyosan környezetszennyező ipara, valamint a fogyasztói kultúra meghonosodása a gyökereiktől egyre inkább elszakadó ázsiai országokban is.

Mindez a modern tudomány materialista világképének eredménye, mely az embereket és minden más élőlényt lélektelen biológiai gépekként kezeli. Ez a szemléletmód okozza és fokozza az erőforrások feletti uralomra, más népek és a bolygó erőforrásainak kizsákmányolására irányuló vágyat, – mindez pedig előbb-utóbb a természeti környezet pusztulásához, fokozódó társadalmi konfliktusokhoz vezet. Az indiai védikus irodalomból eredő világkép feltárja, hogy az emberi élet fő célja az önmegvalósítás, és bátorítja a természetes egyszerűség környezetet megóvó életformáját. A Bhaktivedanta Intézeten keresztül a Krisna-tudatos mozgalom a társadalom egészének igyekszik bemutatni a védikus világképet és a vele járó életmód előnyeit.

(3) A közösségek és a gazdaság új formái

A természettől eltávolodó városias életmód nagymértékben felelős az ökológiai válságért. Számos tudós és környezetvédő is a falusi életmódhoz való visszatérést javasolja. Ennek megvalósítása érdekében a Krisna-tudatos mozgalom több mint 40 vidéki közösséget alapított 5 kontinensen, melyek mindegyike az önellátásra törekszik. Kiemelkedő ezek közül a nyugat-bengáli Mayapura fejlődése, a Mumbaihoz közeli Govardhan ökofarm, valamint Európa legnagyobb ökofalva, Krisna-völgy. A szarvasmarhák védelme és az ökrök erejének a mezőgazdaságban és szállításban való felhasználása nagymértékben függetlenít az olajalapú technológiáktól, így mentesít a függés okozta kiszolgáltatottság alól is. Az önfenntartás az élhető jövő egyetlen lehetséges útja.

(4) A nem anyagi elégedettség forrásai

Ideje megállni egy kicsit ebben a felgyorsult világban, és elgondolkozni azon, hogy mik a valós szükségleteink, és mik azok, amik eltúlzott igényeink révén felesleges teherként kötnek le bennünket. Hisszük, hogy a világ környezetvédelmi problémáit elsősorban az anyagi javak felhalmozására irányuló vágyak csökkentésével lehet megoldani. Ez pedig úgy lehetséges, ha az emberek kézzelfogható tapasztalatot szereznek a boldogság és az elégedettség magasabb rendű formáiról. A Krisna-tudatos mozgalom ezt a bhakti-jóga és különösen a Haré Krisna mantra-meditáció gyakorlásán keresztül ajánlja.

Elveink:

  • Vegetáriánus, erőszakmentes életvitel
  • Egyszerűség, összhang a természettel
  • Kevés tárgy, sok lelki élmény; kevesebb technika, több élő emberi kapcsolat
  • Zöld háztartás és az ökoszisztémák védelme, a termőföldek és vizek védelme
  • Erkölcsös, etikus magatartás más élőlényekkel, a természettel szemben, a karma törvényének tudatában
  • Az elégedettség kultúrájának kialakítása
  • Az önmegismerés új útjai
  • Mit kell tudni a Bhagavad-gítáról? (1)
  • Cimkék: