Használjunk-e robotokat?

… És ha igen akkor milyen területeken, milyen feltételekkel? Helyettesíthetik-e a robotok, az embereket? És mi a helyzet az érzelmekkel? A konkrét kérdésünk így hangzott:

Mi a véleménye arról, hogy az élet egyre több területén jelennek meg a robotok? – kérdezi Rába Géza  a Hír24 Isten tudja rovatában.

A nagy világvallások nagyjából egyetértenek abban, hogy az ember boldogságra vágyik, és ezt csak Istennel való kapcsolatában érheti el. Ugyanakkor a lelki életre a ciklikusan egymást követő korszakok nem egyformán kedvezőek.

A mostani, ún. Kali-yuga, avagy a civódások, félreértések, háborúk kora, amely 5000 éve kezdődött, az anyagiasságot helyezi előtérbe. Ennek megfelelően Európában az ún. felvilágosodás elérte, hogy Isten helyett az ember került a központba, a boldogság forrásául pedig az anyagi gyarapodást, a földi vágyak kielégítését jelölték meg.

Ez volt a megfelelő ideológia a kibontakozó kapitalizmusnak, amelynek dolgozókra és fogyasztókra van szüksége. A gazdaságba befektetett tőke hozamának maximalizálása megkívánta a mezőgazdaság gépesítését és kemizálását, az iparcikkek gyári, gépesített termelését. Ennek a folyamatnak az extrém stádiuma a robotok mindinkább terjedő használata.

Ez a folyamat tömegeket szorított ki a tényleges szükségletekre (étel, lakás, ruházat) való termelésből. A tömegessé váló munka- és célnélküliség egy sor negatív társadalmi jelenséget von maga után: a bűnözés növekedése, drogozás, nemi szabadosság. Minthogy a kapitalizmusnak szüksége van ezekre az emberekre, mint fogyasztókra, nekik egy sor kreált „szükségletekre” termelő illetve szolgáltató ágazatban jut munkahely: a szórakoztatóipar, olyan személyi szolgáltatások, amelyeket korábban családon belül biztosítottak, illetve az állami bürokrácia.

A látványos gazdasági fejlődés, a technika forradalma során azonban valahogyan elsikkadt az igazi boldogság keresése, ehelyett az általános ideológiát a reklámok képviselik, amelyek azt sugallják, hogy akkor lehetsz boldog, ha megveszed a legújabb kütyüt vagy fullextrás autót.

A Krisna-tudat receptje a fogyasztói társadalomnak erre a betegségére a varnásram dharma, a négy osztályból (papok, államhatalom, földművesek és kereskedők, valamint a munkások osztályából) álló védikus társadalmi berendezkedés, amelyben mindenkinek megvan a helye és szerepe és mindenkinek megvan a lehetősége a lelki fejlődésre, Istennel való kapcsolatának helyreállítására és ápolására, ami a valódi boldogság egyetlen útja.

Madhupati dasa (Mérő Mátyás)
Vaisnava (Krisna hívő) lelkész

(Fotó: piqs.de)

A többi vallási képviselő hozzászólását a témában itt olvashatja: http://www.hir24.hu/elet-stilus/2015/04/24/robotoljanak-helyettunk-a-robotok/

  • Mit kell tudni a Bhagavad-gítáról? (1)
  • Cimkék: