Még több hús – az állatklónozás etikai problémái

Kínában hatalmas felháborodást váltott ki, hogy egy hatalmas állatklónozó üzemet építenek azért, hogy még több szarvasmarhát, (verseny)lovat és (rendőr)kutyát tenyésszenek, pontosabban állítsanak elő. A vallások tanítóit ezúttal ebben a témában kérdeztük meg.

A konkrét kérdésünk így hangzott:

Mi a véleménye az ön vallásának az állatok klónozásáról?

Az állatok klónozása más etikai problémát vet fel, mint a sokat emlegetett, de egyelőre szerencsére még csak kísérleti szinten tartó emberklónozás, amely a legtöbb országban, így hazánkban is tilos.

Míg az emberklónozással elsősorban azért kísérleteznek, mert így próbálnak egy adott személy genetikai jellemzőivel megegyező őssejtekhez jutni és ezzel az illetőt gyógyítani, Kínában azért akarják az állatokat klónozni, mert a hagyományos állattenyésztés nem győzi a felfokozott húsigény kielégítését, másrészt A különleges képességű állatok „többszörözésével” kiváló versenyállatokat szeretnének előállítani.

Etikai álláspontunk megalapozásánál döntő az a tény, hogy az állati testben, még a klónozás útján létrejöttben is, ugyanolyan szellemi lélek lakik, mint a mi testünkben. Az ő testével való rendelkezés, annak megölése a húsevés érdekében vagy versenyeztetésre felhasználása súlyos visszaélés, ami a másik élőlény gátlástalan kizsákmányolása, annak ellenére, hogy mint élőlényt, aki ugyanúgy Istenhez tartozik, mint mi, testvérünknek kellene tekintenünk.

Elgondolkodtató, hogy – a hír szerint – még Kínában is közfelháborodást váltott ki a terv, pedig – saját mondásuk szerint – egy kínai mindent megeszik, aminek négy lába van, kivéve az asztalt…

A klónozást tehát nem tartjuk elfogadhatónak sem az emberi test, sem az állati test tekintetében, mivel önző célt szolgál. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy a növénytermesztésben évezredek óta használjuk a klónozást, amikor például egy gyümölcsfáról leveszünk egy hajtást és egy másik fára, ún. alanyra oltjuk – s ezt nem tartjuk etikátlannak. Az így létrejött gyümölcsfa termését azonban felajánlhatjuk Istennek, és ezáltal a fában szintén megtalálható egyedi lélek fejlődést érhet el.

Madhupati dász (Mérő Mátyás)
vaisnava (Krisna-hívő) lelkész

Más vallási képviselők válaszai a témában >>

  • Mit kell tudni a Bhagavad-gítáról? (1)