Tudományosan is igazolták, hogy rákkeltőek lehetnek a húsfélék!

Egyházunk üdvözli az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbb közzétett tanulmányát, amelyben a kutatók világosan rámutatnak, hogy a húsfogyasztás, különösen a feldolgozott termékek fogyasztása erősen káros hatású a szervezetre. A WHO legfrissebb tanulmánya szerint ugyanis már napi 100 g vöröshús fogyasztása is 17%-kal emeli a rák kialakulásának kockázatát és e termékek fogyasztása tagadhatatlan összefüggést mutat a bélrák kialakulásával.

Földünk legősibb kultúrája, az indiai-védikus tudáskincs részeként fennmaradt szentírások és különösen az Ájurvéda szent iratai szerint a hús fogyasztása különösen káros az ember egészségére, mind testi, mind mentális, de még morális szempontból is. A testet és az elmét is szennyezi, mivel a hús tulajdonképpen egy másik komplex, fejlett, teremtett élőlény teteme, amely nem felel meg az étel kritériumának. Az étel funkciójánál fogva ugyanis épp az élet meghosszabbítására és az egészség megőrzésére hivatott.

Az Ájurvéda szerint azok az egészséges ételek, amelyek lédúsak, frissek, táplálóak, tiszták, és nem tartalmaznak húst, halat, tojást, gombát és bűzös hagymaféléket, és nem erjesztettek. Ilyen ételek a gabonafélék, a gyümölcsök, a zöldségek és az erőszakmentes forrásból származó, nem hormonkezelt tejtermékek, valamint az olajos magvak. A WHO tanulmánya szerint a vöröshúsok fogyasztása már önmagában is hozzájárul különféle betegségek kialakulásához, már a korábbi kutatások szerint is a szív és érrendszeri- valamint koleszterinproblémák egyértelműen összefüggésbe hozhatók vele. A feldolgozott, erjesztett, sózott, pácolt termékek azonban jóval veszélyesebbek az egészségre – így legfeljebb ritkán fogyaszthatóak. Az indiai egészségtudomány szerint az ilyen ételek a tudatlanság illetve a szenvedély minőségébe sorolhatóak, mivel az erjesztés a bélben is további erjedési folyamatokat eredményez, ezért ezek tunyaságot, fáradtságot, álmosságot, avagy szenvedélyesebb vérmérsékletet eredményeznek.

A hús már önmagában is problémát jelent az emberi szervezet számára, hiszen az emberi emésztőrendszer a növényevő kérődzők tápcsatornájára hasonlít a legjobban. Hossza kb. 12 méter, míg a ragadozóké általában a testhossz mindössze másfél, maximum háromszorosa, a kutyáé például csupán 3 méter. A tekervényes bélrendszerben olyan sokáig halad végig a táplálék, hogy az erjedési folyamatok már kezeletlen hústermékkel is beindulnak az áthaladás során. A bélrendszer mellett a száj és az állkapocs felépítésén és mozgásán, a nyálmirigyek méretén, a záp- tépő- és metszőfogak formáján, illetve a nyál és a vizelet kémhatásán túl a testtartás és a lábak felépítése tekintetében is különbözik az ember a ragadozók, vagy vegyes táplálkozásúak, mindenevők adottságaitól.

A húshoz ráadásul valamely élőlény erőszakos elpusztítása árán jutunk. A védikus korokban egyes egyedül a harcosok fogyaszthattak húst, ők is csak akkor, ha saját erejükből, etikus vadászat során ejtették el a vadat, s ez is csak évente 1-2 alkalommal fordult elő. A mai állattenyésztő telepek, ahol eleve rácsok közé zárt, gyógyszerekkel és hormonokkal kezelt állatok tejét és húsát használják fel, súlyosan etikátlan intézmények, amelyek az emberiség egészségét is aláássák.

A WHO, számos orvos és táplálkozáskutató már évtizedekkel korábban is felvetették, hogy a húsfogyasztásnak súlyos egészségügyi következményei lehetnek, de a hiánybetegségek kialakulásától való félelem újra és újra visszavezette őket a húsfogyasztás ajánlásához. Valójában a megfelelően összeállított vegetáriánus étrend – hacsak nem sújtja az egyént valamilyen felszívódási vagy emésztési rendellenesség – tökéletes tápanyagellátást, hosszabb életet és jobb életminőséget biztosít. A hüvelyesek, fehérjék, friss gyümölcsök és párolt zöldfélék pontos arányáról, a gabonafélék dél tájban történő fogyasztásáról az Ájurvéda tudománya és a védikus írások, így pl. a Srímad-Bhágavatam részletes tájékoztatást ad. Az abban lefektetett étkezési irányelvek tökéletes egészséget garantálnak. Közösségünk reméli, hogy a kutatók és az orvostársadalom a következő években bátrabban propagálja majd a vegetáriánus életmód hasznosságát, visszaadja az ősi tudáskincsbe vetett bizalmat, és mind több és több ember tér majd át az erőszakmentes életvitelre, melynek hatására a természeti környezet húsipar által történő súlyos rombolása is megszűnne végre.

A húsfogyasztók körében divatos érvelés, miszerint a hús, mint vas és fehérjeforrás, szükséges a szervezet számára, ezzel megdőlt. Tapasztalatunk szerint ezen érvelés mögött pusztán a húsfogyasztás megszokása, íze iránti ragaszkodás áll, amely azonban feloldható, ha megtanulunk ízletes vegetáriánus étkeket készíteni. Egyházunk évtizedek óta képzi az embereket a vegetáriánus konyhaművészet terén, hogy egészséges és finom ételeket tudjanak előállítani otthon és éttermeikben. Ezzel szeretnénk hozzájárulni az emberek, a társadalom és Földünk egészségéhez is.

A WHO sajtónyilatkozata >>

Leadkép >>