Végzetes húsevés?

Október hónapban három jelentős világnap is szeretné felhívni a figyelmünket a környezet védelmének fontosságára, de azontúl, hogy kellemes sóhajjal beleülteti a bogarat a fülünkbe: óvjuk a természetet, arra is rávilágít, valójában étkezési szokásaink a legkárosabbak bolygónk számára és ezeken kell változtatnunk – ha valóban tenni szeretnénk valamit. Október 1. a vegetarianizmus, október 2. az erőszakmentesség, míg október 4. az állatok világnapja. Témák, amik felett nem lehet elsiklani… Az alábbi írás a Vissza Istenhez Magazin környezetvédelmi különszámában jelent meg

Végezetes húsevés?

Vajon az állatok nagyüzemi tartása és tömeges elpusztítása valóban végzetes következményekkel jár az emberiségre nézve? A rövid válasz: igen. Akit ez a kurta válasz nem győzött meg, annak ajánlom figyelmébe az alábbi kis írást, mely csupán a legfontosabb következmények vázlatos ismertetésére szorítkozik.

Minél tovább búvárkodunk az adatok között, annál egyértelműbb lesz: az emberiség jelenlegi életmódja, mely glóbuszunkon évente mintegy 50 milliárd kétlábú és négylábú haszonállat lemészárlásával jár, fenntarthatatlan.

vegan

Első hallásra talán hihetetlennek tűnik, mégis igaz, hogy az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy feléért közvetlenül vagy közvetve a nagyüzemi állattartás tehető felelőssé. Ez természetesen nem csupán az állatok által kibocsátott gázok miatt van így, hanem például a tartásuk, a hús feldolgozásának, tárolásának, szállításának nyersanyag- és energiaigénye, és az ezekkel kapcsolatos kibocsátás is beleszámít.

A World Watch Institute tanulmánya így fogalmaz: „Az emberi tevékenységek által kibocsátott üvegházhatású gázoknak legalább 51 százaléka az állattenyésztésből, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó iparágaktól származik.”

A világ állattartó nagyüzemei évente mintegy 32 milliárd tonnányi széndioxidot és egyéb káros hatású gázt bocsátanak ki, ezzel meghaladva az ipari termelésből származó emissziót is. A becslések szerint a levegőbe kerülő metán legalább 37 százaléka a hústermelés következménye (a metán több száz százalékkal erősebben károsítja a bolygó légkörét, mint a széndioxid). A közvetlen gázkibocsátás mellett rendkívüli problémákat okoz, hogy egyre nagyobbak az állattartáshoz – ide értve a takarmányozást – felhasznált termőterületek, vagyis csökken az erdők és a természetközeli növényzetű területek kiterjedése. Arról nem beszélve – állítják a tanulmányok szerzői –, hogy a hústermesztés további sokféle járulékos költséggel is jár, például az európai sertéseknek Brazíliából szállítják az olcsó szóját, és a húsevés közvetlenül is erősen energiaigényes, hiszen a leölt állatok húsát hűtve kell tárolni, és sokáig kell főzni…

A szakértők úgy vélik, az állattenyésztési gyakorlat megváltoztatása, illetve a húsevés mértékének drasztikus csökkentése ma fontosabb feladatok a klímavédelemben, mint például a fosszilis energiaforrások kiváltása megújuló energiával. Az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testületének állásfoglalása szerint: „a húsfogyasztás csökkentése jelenti a legnagyobb esélyt a globális éghajlatváltozás megelőzésére”.

Meg kóstolnád a vegán és indiai vegetáriánus ételeket? Gasztro Nap a Lélek Palotájában >>

Bizony nem túlzás, ha kimondjuk: a globális mohóság pusztulással fenyegeti a légkört, az élővizeket, a termőföldet, természeti környezetünk ma még többé-kevésbé ép maradványait. A húsevés egyéb káros hatásairól a magazin más cikkeiben is olvashatunk, és már most kiemeljük az írások közös végkövetkeztetését: ha minőségi életet szeretnénk élni, nincs más megoldás, mint a húsfogyasztásról való leszokás, vagy ha erre képtelenek lennénk, akkor a húsevés minimalizálása.

Lássunk néhány tényt a nagyüzemi hústermeléssel kapcsolatban!

A nagyüzemi hústermelés gazdasági és környezeti következményei

– Az Európai Bizottság kimutatása szerint az európai termőterület elegendő lenne a teljes emberi lakosság gabona-ellátására, de csak mintegy 20%-ban képes fedezni a jelenlegi állattartó telepek szükségleteit. Más szóval, az Európai Unióban jelenleg annyi húst fogyasztanak, hogy ennek előállítása nem fedezhető helyi erőforrásokból; az állatok hízlalásához szükséges takarmány előállítása az Unió alapterületénél ötször nagyobb területet igényel.

– USA-ban termelt kukorica 80%-át, a zab 95%-át haszonállatokkal etetik meg.

– A FAO és a WHO számításai szerint 1 hektár termőföld terményeivel egy éven át el lehet látni… 1.) 22 embert, ha a burgonyát termelnek rajta, 2.) 19 embert, ha rizst termesztenek, 3.) egy-két embert, ha a terményeket húsukért tartott juhokkal vagy marhákkal etetik meg.

– Egy kilogramm marhahús előállításához 13 000 liter vízre van szükség, míg az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának 2004-es jelentése szerint egy cipóhoz szükséges liszt előállítása 550 liter vizet igényel.

– Egységnyi sertéshús előállításához tizenhétszer annyi erőforrást használunk el, mint amennyit ugyanennyi növényi táplálék megtermeléséhez.

– A Föld összes mezőgazdasági művelésre alkalmas területének kétharmadát használja az állattartás. Napjainkban csaknem 4,3 milliárd húsáért tartott négylábú haszonállat és mintegy 18 milliárd baromfi él a bolygón. A mezőgazdaság által megtermelt növények jelentős hányadát – például a világ szójababtermésének 80%-át, de a tengereken fogott halak 75%-át is – állatokkal etetik fel.

– 1950 óta az emberiség húsfogyasztása megötszöröződött, 1970 óta pedig megduplázódott.

(Az adatok forrásai: http://naturportal.hu/eletmod/25_erv_vegetarianizmus_mellett; http://tudatosvasarlo.hu/cikkek/529; Cremo, M. A.- Mukunda G.1995; Végh L.- Szám D.- Hetesi Zs. 2008.)

Kun András
Öko-völgy Alapítvány

A többi Vissza Istenhez Magazin is érdekel >>

Vega plakát

  • Mit kell tudni a Bhagavad-gítáról? (1)