A természet ajándékai, a mosónövények

A mosónövények közül sokaknak valószínűleg a mosódió jut elsőként eszébe. Jó tudni, hogy hazánkban is élnek olyan növények, melyek magas szaponin tartalmuk miatt kiválóan alkalmasak mosási célokra. Közülük a vadgesztenye az, amely méltán válhat vetélytársává a zöld háztartásokban nagy népszerűségnek örvendő mosódiónak.

A mosódió és a vadgesztenye
A mosódiófa vagy szappanfa (Sapindus mukorossi) a szappanfélék családjába tartozó DK-Ázsiában őshonos szubtrópusi növény, melynek termését, a mosódiót Nepál, Pakisztán, India és Indonézia területén már évszázadok óta használják mosásra (2008 júliusában már írtunk róla honlapunkon: ide katt).
A vadgesztenye a szappanfafélék családjának egyik legismertebb, Észak-Amerikában és Európában is őshonos nemzetsége, melyek közül a közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) díszfaként nálunk is általánosan ültetett növényfaj. Gyógynövényekkel foglalkozó könyvekből és idős emberek elbeszéléseiből tudjuk, hogy a fa termését régen mosási, sőt fürdési célokra is használták. Elsősorban finom kelmék, selyem mosására alkalmas.
Vadgesztenye

Hogyan mossunk mosódióval illetve vadgesztenyével?
A két növény termése magas szaponin tartalmának köszönhetően alkalmas ruhák tisztítására. Míg a mosódiónak a külső héját használjuk (szaponin tartalma 13-15%), addig a vadgesztenye esetében épp ellenkezőleg: a mag barna héját eltávolítva, annak sárgásfehér belsejével lehet mosni. (Utóbbi szaponin tartalma vetekszik a mosódióéval.)

Mindkét növényt lényegében ugyanúgy kell használni, illetve hasonló mosási tulajdonságokkal is rendelkeznek:
• Megbízhatóan működnek 30-95 ˚C-os mosási hőmérsékleten is. (A szaponin gyorsabban oldódik forró-, és lassabban hideg vízben.)
• Jó tisztítóerővel bírnak, jól oldják az általános (nem erősen zsíros) szennyeződéseket.
• Antibakteriális hatásúak, kiveszik a kellemetlen szagokat.
• Nem roncsolják a textíliák anyagát, sőt lágyítják a vizet, így a ruhák puhábbak lesznek.
• Színes ruhák mosására kiválóan alkalmasak, mivel nem fakítanak. Kímélik, sőt egyenesen élénkítik a színeket.
• Fehér ruhák esetében érdemes hozzájuk mosószódát, szódabikarbónát vagy nátrium-perkarbonátot (természetbarát fehérítőszereket) adagolni, makacs szennyeződések esetében pedig előkezelés (például szappanozás) ajánlott.
• Bár a mosódió és a vadgesztenye a ruhák illatára nincs hatással, finom illatot érhetünk el, ha kevés természetes illóolajat cseppentünk a mosószerhez vagy ecetes vízzel keverve a mosógép öblítő tartályába.

MOSÓDIÓ:

A termések megfelelő részét vászonzacskóba téve egészben vagy finomabbra feldolgozott formában, illetve főzéssel kinyert oldatát folyékony állapotban lehet adagolni.

A kereskedelmi forgalomban kapható mosódió (héj, por illetve folyékony mosószerek) használatáról és az adagolásról a címkén található használati utasításból is tájékozódhatunk. Általánosságban: egy adag ruha mosásához 2-4 egész héjat kell egy vászonzacskóba tenni és a mosandó ruhák közé helyezni. Ugyanazokat a mosódiókat 3-4 alkalommal is használhatjuk.

A héjakból magunk is készíthetünk főzetet, ha nem akarjuk megvásárolni a jóval drágább folyékony változatot. A főzet hűtőszekrényben kb. egy-két hétig eláll, de egy idő után romlásnak indul (szaga indikálja). Nagy előnye a főzetnek, hogy így sokkal hatékonyabban tudjuk kivonni, hasznosítani a termések szaponin tartalmát, továbbá, hogy a mosógép öblítő programjának futásakor már nincs a ruhák között a mosódió, mint a vászonzacskós verzió esetében, így az öblítés hatékonyabb. A főzést egyszerűen forrásban lévő vízben kell végezni. Kb. 10 db héjat lehet adni 1 liter vízhez. Kihűlés után még egyszer újraforralható, mielőtt kiszednénk a héjakat a vízből. A kétszeri forralással már biztosan alaposan oldatba került, ami csak tudott. A főzetet a folyékony mosószerekhez hasonlóan használjuk, ízlés szerinti mennyiségben, de jellemzően a mosógép mosószer tartályának maximum jelzéséig kell tölteni belőle.

VADGESZTENYE:

Mivel a vadgesztenye nálunk is megterem, és nagy mennyiségben gyűjthető, sokunk számára ennél is érdekesebb, hogy miként használhatjuk fel a vadgesztenye magvait.

Íme két recept:
1. Az áztatott, megpucolt és apróra (nyolcadokba) vágott vagy összedarált terméseket (kb. 4 szemet illetve 1-2 maroknyi aprítékot) a mosódióhoz hasonlóan kis vászonzacskóba téve a helyezzük a ruhák közé és már moshatunk velük.
2. Folyékony mosószer készítéséhez darabokra kell vágni 3-4 megpucolt gesztenyemagot, majd 1 liternyi vízben felfőzni. Néhány perc forralás után a tűzről levéve fedő alatt hagyjuk kihűlni, végül szűrjük le. Az így nyert főzetet – mivel nem tárolható sokáig – ajánlatos körülbelül 1 hét alatt felhasználni.

Amire érdemes még odafigyelni: A vászonzacskó (vagy helyette fél pár zokni) száját alaposan be kell kötni, máskülönben a növénydarabkák a ruhák közé keverednek és eldugíthatják a mosógépünket! Használat után a vászonzsákban maradt gesztenye darabokat a zsákkal együtt szárítsuk meg, és ne hagyjuk a gépben, mert berothadnak! Arra is érdemes odafigyelni, hogy hamar szedjük ki a ruhákat a gépből, mert könnyen dohos szagúvá válhatnak.

Egyéb felhasználási lehetőségek
Amellett, hogy mindkét növényt használják gyógyászati célokra, a mosódió héja és a vadgesztenye magja is igazi univerzális tisztítószerek. Használhatóak mosó-, mosogató- és általános tisztítószerként, továbbá tisztálkodószerként (pl. samponként és tusfürdőként) is. (Receptekért kattints ide!)

Elérhetőség, tárolhatóság
Amíg a mosódió az arra szakosodott üzletekben könnyen hozzáférhető, megvásárolható, és jól is tárolható, a vadgesztenye – őszi begyűjthetősége folytán – csak korlátozottan érhető el, ráadásul a tárolása-feldolgozása is kicsit több macerával jár. A legjobb a fel nem használt darabokat érintetlenül, a héjában tárolni, és használat előtt beáztatva megpucolni. Mivel könnyen penészedik, hámozott formában csak abban az esetben ajánlatos tárolni, ha ehhez száraz helyet tudunk biztosítani. (Ebben az esetben a gesztenyét szedés után, azonnal érdemes megpucolni, így nem kell áztatni sem.) Az is megoldást jelenthet, ha a belsejét nagyon apróra felaprítjuk vagy lereszeljük, és valamilyen módon kiszárítjuk, majd úgy rakjuk el.

Környezet- és egészségbarát, pénztárcakímélő megoldások
Mindkettő 100%-ban természetes tisztítószer. Mivel mentesek a mesterséges vegyszerektől, illat- és színezőanyagoktól, használatuk ajánlott allergiában szenvedőknek, babáknak és érzékeny bőrűeknek is. További előnyös tulajdonságaik közé tartozik, hogy baktériumölő hatásuk miatt, nemhogy nem környezetszennyezőek, de hozzájárulnak a szennyvíz tisztításához. Használatukkal energiát és vizet is megtakaríthatunk, hiszen a velük mosott ruhák rövid öblítést igényelnek, sőt e mosási fázis akár el is hagyható. A héjak, magok ráadásul komposztálhatóak.

Létezik viszont két tényező, amely a vadgesztenyét „verhetetlenné” teszi a mosódióval szemben. Míg az Indiából importált növény termésének szállítása jelentős környezetterheléssel jár, addig a vadgesztenyénél ez a probléma fel sem merülhet. Sőt akkor is a hazai növény oldalára billen a mérleg, ha a pénztárcánkra gondolunk. Bár a mosódióval is spórolhatunk – 1 kg-nyi mosódióhéj, amely 1 évre elegendő mennyiség, már néhány ezer Ft-ért megkapható –, a vadgesztenye végül is úton-útfélen szedhető, ingyenesen rendelkezésünkre álló mosószer alapanyag.

Végül érdemes említést tenni két további magas szaponin tartalmú hazai növényünkről: a szappanfűről (Saponaria officinalis) és a fátyolvirágról (Gypshophila paniculata) is. Utóbbi szokatlanul nagyméretű karógyökere például 10-20%-ban tartalmazza a mosás hatóanyagát.

Szappanfű

Összességében tehát elmondható, hogy a mosónövények használata számos előnnyel jár.
Bár mindegyik növénynek és felhasználási módnak megvan a maga előnye illetve hátránya, én mindenkit arra bíztatnék, bátran használja azokat. A gesztenyeszedés szezonja még várat magára, de addig is, amíg a nagy őszi begyűjtésre készülődünk, vásárolhatunk és moshatunk mosódióval is.

– Hári Beáta –
Öko-völgy Alapítvány

Cimkék: