Az önsanyargatás Istennek tetsző cselekedet?

Léteznek olyan vallási gyakorlatok, rítusok, amelyek a test sanyargatására, esetleg kínzására szólítják fel a híveket? Miként állnak ehhez a kérdéskörhöz a különböző vallások tanítói?

Nemrég az oldalunkon megjelent egy fotóriport egy muszlim vallási ünnepnek mondott rituális „gyakorlatról”, amely képsorozat elég megdöbbentő és véres képeket tartalmazott. Adta magát, hogy megkérdezzük erről is a vallások képviselőit. Kíváncsiak voltunk, hogy ez valóban egy muszlim rítus-e, lehet-e a vallás nevében ilyen tettet végrehajtani, vagy valamilyen módon összekeverednek a dolgok és az is lehet, hogy hozzánk már úgy jut el egy ilyen hír, mintha az valamely vallás bevett gyakorlata lenne? Az Isten tudja rovat anyagaihoz méltón pedig természetesen arra is kerestük a választ, hogy a különböző vallások vajon miként állnak a „nem hétköznapi” vallási, esetleg vallásinak tűnő gyakorlatokhoz.

A konkrét kérdésünk így hangzott:

Létezik-e az ön vallásában, illetve a vallásának nevében bármilyen szélsőséges, „nem hétköznapi” gyakorlási forma, vagy akár az ember kínzásával járó ünnepi rítus? Ön mit gondol ezekről? – kérdezi tőlünk Rába Géza rovatszerkesztő a 24.hu hasábjain.

Nem, a Krisna-tudat tanításai kifejezetten ellenzik a szélsőséges megnyilvánulásokat. Bármilyen olyan gyakorlat, amivel az ember másoknak vagy akár önmagának kárt okozna, beleértve az önsanyargatást is, tilos. A Krisna-hívők a test fegyelmezésére, az érzékek kontrollálására az egyszerű életvitelt javasolják. Nem fogyasztunk húst, halat, tojást, és mértékkel étkezünk. Nem élünk kábító- és mámorítószerekkel, nem nézünk televíziót, és nem fogyasztunk alkoholt. Az örömet a lelki életünkkel kapcsolatos tevékenységekből merítjük. Ételeinket felajánljuk Istennek és törekszünk arra, hogy a test számára egészséges, tiszta táplálékokat fogyasszunk, ne azokat, amiket a szem-száj megkíván. A különféle vallási ünnepeken való böjtök, amikor csak folyadékot fogyasztunk, illetve az évi egy szárazböjt (egyetlen napon át) szintén erősítik az akaraterőt, de ezt is csak gyakorlott böjtölők végzik, saját belátásuk szerint. Betegek, idősek és gyermekek nem végezhetnek böjtöket. Ők kéthetente az ékádasí böjtnapot tarthatják, ez a gabonafélék és hüvelyesek elhagyásával készülő vegetáriánus ételek fogyasztását javasolja. Mivel a tiszta tudatállapotra törekszünk, ezért a test semmiféle olyan sanyargatása nem lehet cél, amely révületbe vagy kábultságba taszítja az illetőt.

A test kínzásával járó rítusok a Krisna-tudat tanításai szerint a tudatlanság kötőerejét képviselik, azaz épp eltávolítanak a lelkiségtől. A testen keresztül megközelített lelki-szakrális élmények a megértés hiányáról tanúskodnak, túl nagy figyelmet fordítanak a testre, amely különbözik a lélektől, az anyagi világhoz tartozik és nem is örök. De arról is megfeledkeznek, hogy ez a test, melyet megsebeznek, Isten tulajdona, melynek így kárt okozunk. A Krisna-tudat erőszakmentességre int, és a test tisztán tartását helyezi előtérbe. A szentírásokban megtaláljuk, mi az Istennek tetsző viselkedés és viselet. A véres sebek nem tudnak megfelelő közeget teremteni a szakrális tevékenységekhez. Számomra sokkoló, hogy valaki kiskorú gyermekét bántalmazza rítus címén, ez egészen egyszerűen elfogadhatatlan és büntetendő kellene legyen.

Fekete-Fodor Kata
vaisnava (Krisna-hívő) teológus

Más vallási képviselők válaszai a témában >>

  • Mit kell tudni a Bhagavad-gítáról? (1)
  • Cimkék: ,