Az Európai Vallási Vezetők Tanácsa (European Council of Religious Leaders, „ECRL”) 2002-ben alakult meg Oslóban, mely a nemzetközi Vallások a Békéért (Religions for Peace, „RFP”) elnevezésű szervezet öt vallásközi Tanácsának európai ága. Az „ECRL” az egyetlen olyan tanács, amely Európa minden vallását képviseli, 45 vallási vezetővel, egyesíti a zsidó, a keresztény, az iszlám vallások, a buddhizmus, a hinduizmus, a szikh vallás és a zoroasztrizmus vezető képviselőit.
A Tanács tagjai május 11 és 13. között éves közgyűlésüket tartották, ahol egy égető, rendkívül aktuális és a vallásokat is érintő témával, a migráció kérdésével foglalkoztak és Európa felelősségteljes, helyes válaszadását sürgették a problémára.
Alább a találkozó záró dokumentuma, a Brixeni közlemény 2016 elnevezésű dokumentum olvasható.
Mi, az Európai Vallási Vezetők Tanácsa (ECRL) tagjai 2016. május 11-13ig gyűlést tartottunk az olaszországi Brixenben, amely az egyik legkényesebb hely a Dél-Európából Észak-Európa felé haladó migránsok útvonalán..
Európában a vallás soha nem volt erősebb és fontosabb, mint most, és sokak életében stabilizáló tényező. Különösen fontos az ECRL szerepe és sikere, és eltökéltek vagyunk, hogy mint Tanács, tovább fejlesszük a szervezetet, támaszkodva a vallási sokszínűség történelmi hagyományaira.
Ma Európa olyan típusú és sodrú kihívásokat tapasztal, amilyet a mai nemzedék nem látott: magas munkanélküliség, tömeges vándorlás, az egész bolygót ellepő konfliktusokból eredő terrorizmus fenyegetése, sok országban politikai és gazdasági problémák jellemzőek.
A migránsok és menekültek jelentős beáramlása Európába politikai és humanitárius cselekvést követel. A jelenlegi helyzet az európai közösség számára lehetőséget kínál arra, hogy demonstrálja a regionális együttműködés előnyeit; a vallási közösségek és vezetők számára pedig alkalmat ad arra, hogy megmutassák hatalmas képességüket az együttérzésre, kedvességre és szolidaritásra. Vallások és kultúrák azóta találkoznak, amióta népek és vallások léteznek, és ezek a találkozások segítették a kultúrák és közösségek gazdagodását, alázatra, együttérzésre és tiszteletre tanítva bennünket.
A földrészek között áramló tömeges vándorlás azonban komoly kihívásokat is jelent. Sok migráns és menekült konfliktusok sújtotta országból jön, kevéske anyagi eszközzel, és rá van szorulva a fogadó ország komoly támogatására. Közülük sokan szenvedtek traumát, és ez mentálhigiénés állapotukat jelentősen befolyásolja. Amikor sokan érkeznek az európai helyi közösségekbe, ez megterheli a rendelkezésre álló erőforrásokat és infrastruktúrát, pedig a társadalmi és gazdasági egyensúly már így is törékeny. Ha figyelembe vesszük még a vallásközi és szektariánus konfliktusok lehetőségét a bevándorló és helyi közösségek között, akkor világossá válik, milyen nagy a kihívás.
Szilárdan hiszünk abban, hogy a vallások rendelkeznek azzal a bölcsességgel, lelki és etikai erőforrásokkal, amikre most nagy szükség van ahhoz, hogy szeretetteljes és építő módon lehessen kezelni ezeket a kihívásokat. Úgy tekintünk ezekre a kihívásokra, mint mindenki személyes és lelki fejlődését szolgáló lehetőségre. Kérjük, hogy mindenki, bármilyen legyen a vallása, vagy éppen vallástalan, fogjon össze a szükséget szenvedők segítésére.
Az Európai Vallási Vezetők Tanácsa a következő javaslatokat és ajánlásokat terjeszti a vallási közösségeink, valamint azok elé, akik elkötelezettek a politika és társadalom szintjén Európa és az egész világ igazságos és fenntartható békéje iránt:
1) Mélységesen elszomorít bennünket az a tény, hogy társadalmi, politikai és pénzügyi igazságtalanságok valamint konfliktusok miatt a világ számos pontján sokak szenvednek. Különösen elítéljük a tömeges atrocitásokat.
2) Fenntartás nélkül támogatjuk a vallás és hit szabadságát mindenki számára, de látjuk annak nehézségeit, hogyan biztosítsák az erőforrásokat a migránsok és menekültek vallásgyakorlására, úgy, hogy azok tiszteletben tartsák a befogadó közösségek szokásait és önazonosságát. Látjuk, hogy nincs könnyű megoldás erre a problémára, és dolgozni fogunk azon, hogy a bevándorlók és menekültek szükségletei jobb megértéssel találkozzanak.
3) Úgy hisszük, hogy nem szabad idegengyűlölőnek vagy bigottnak bélyegezni mindazokat, akik a tömeges bevándorlás következményeitől tartanak; az ő félelmeiket is meg kell hallgatni, tiszteletben kell tartani és kezelni kell. Késznek kell lennünk arra is, hogy a bevándorlókat emlékeztessük arra, hogy tiszteletben kell tartaniuk a befogadó országok törvényeit és szokásait.
4) Csodálattal adózunk a sok vallási közösségnek és másoknak, akik már etetik, ruházzák, támogatják és óvják a sérülékeny és elcsigázott migránsokat és menekülteket. Kifejezzük mély elismerésünket mindazok az egyének, civil szervezetek és hitelven működő szervezetek iránt, akik ezt a fontos munkát végzik.
5) Tudatában vagyunk annak, hogy egyes konfliktusok esetében az erőszak összefügg a vallással, de igazságtalan lenne egyedül vagy főként a vallásokat okolni. Vállaljuk, hogy elősegítjük valamennyi hit között a kölcsönös megértés és tisztelet terjesztését.
6) Felhívjuk az ENSZ-et, az európai közintézményeket és hatóságokat, hogy legjobb képességük szerint segítsék a menekülteket. El vagyunk szánva arra, hogy aktívabban mozdítsuk elő a békét, és befolyásoljuk az Európa-szerte érvényesített politikát; elkötelezzük magunkat arra, hogy a politikai vezetőket és a médiát is segítsük abban, hogy pozitívabban és kezdeményezőbben viszonyuljanak a bevándorláshoz.
7) Látjuk, hogy a bevándorlóknak és menekülteknek szükségük lehet pszichológiai támogatásra. Arra biztatjuk a vallási csoportokat, hogy a hatalmas lelki és vallási tartalékaikra támaszkodva biztosítsák, hogy a traumatikus élményeket szenvedettek érezzék, hogy biztonságban vannak és tiszteletben részesülnek a befogadó közösségekben.
Hitünkre, imáinkra és vallási értékeinkre támaszkodva és azokban megerősödve tanúságot szeretnénk tenni konkrét elkötelezettség útján még ebben a traumatikus helyzetben is. Minden kezdeményezést támogatunk, amely a bevándorlók és menekültek számára segítséget nyújtó jogi csatornákat nyit meg.
Ugyanakkor bátorítjuk az emberi közösséget arra, hogy törekedjék arra az elérhető célra, hogy olyan viszonyok alakuljanak ki, hogy az embereknek ne kelljen elhagyni országukat. A háborúk eltörlését, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását, és igazságos gazdasági rendszer létrehozását sürgetjük az egész világon. A szolidaritás kultúrájában gyökerezve együtt az akár vallásos, akár világi jóakaratú emberekkel, különös felelősséget érzünk a fiatalok, különösen az elhagyott gyermekek iránt. Szeretnénk otthont kínálni nekik, ahol fejleszthetik a jövő számára értékes képességeiket.
Végezetül tisztában vagyunk azzal, hogy a kultúrák közötti és vallásközi együttműködés nagy türelmet kíván, ezek azonban nem megkerülhetők és a köz hasznát szolgálják. Emlékezzünk az általános szabályra: tegyük azt másokkal, amit szeretnénk, ha ők tennének velünk.