Hogyan kezelhetőek a technikai eszközökön való függőségek?

A buszon, vagy a metrón mindenkinek megvilágítja a fejét az okostelefonja? Épp internetezik rajta? Esetleg valamely közösségi médium felületén lóg? Lájkol, megoszt, kommentel? És ezt milyen gyakran teszi? Le tudja tenni? Ki tudja kapcsolni? Ki kell kapcsolni?

Észre sem vettük, és néhány év alatt teljesen megváltoztak az információszerzési és a kommunikációs szokásaink, sőt van már egy generáció is, akik ebben nőttek fel. Internet, okostelefon, közösségi média, információdömping… Ez az információéhség, illetve ez az internethez kötött létezés, pedig olykor akár függővé is teheti az embert. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e erre a nagyon is mai kérdéskörre bármilyen releváns válaszuk a több száz, vagy több ezer éves vallások tanítóinak – írja Rába Géza rovatszerkesztő, az Isten tudja projekt megálmodója a 24.hu oldalán.

A konkrét kérdésünk így hangzott:

Az internet, az okostelefon, a közösségi média mára szinte megkerülhetetlen dolgok. Ön szerint ennek milyen következményei lehetnek az emberekre nézve? A vallásának mely tanítását emelné ki, amely segíthet az embereknek, hogy ne legyenek e dolgok függői?

 

Az információs technológiák használatára ugyanaz jellemző, mint életünk bármely más momentumára, attól függően lehet hatékony vagy káros eszköz, hogy miként használjuk.

Minden egyes eset, amikor egy eszköz önmaga lesz fontos, nem az, amit képvisel, és mechanikusan ragaszkodunk hozzá, akkor azt a szentírások úgy jellemzik, hogy illúzióban vagyunk. Az anyagi világban folyamatosan illúzióban vagyunk, hiszen itt megfeledkezünk Istenről és eredeti helyzetünkről, amely szeretetteljes örök szolgai kapcsolat vele. Hogyha az anyagi világba merülve, ahol amúgy is az élet ügyes-bajos dolgai kötik le figyelmünket, további illúziórétegeket húzunk magunk elé, akkor ez végül teljesen beburkol minket.

A függőségek mögött a védikus tudáskincs szerint az anyagi élet hiábavalóságának, szürkeségének felismerése áll, úgy, hogy közben mégis folyamatosan innen várjuk a boldogságunkat. A függőségek másik oka és jellemzője, hogy valamilyen önös, azonnali vágyat próbálnak vele kielégíteni, amelyek a kéjvágyból fakadnak. Ennek a hamis ego ad táptalajt, amely azt ismételgeti elménk számára, hogy én megérdemlem ezt vagy azt a dolgot. Végsősoron a függőségek jó része menekülési stratégia, amelynek nem találja meg az illető a konstruktív feloldási módját.

Ha megértjük, hogy az ember alapvetően testtel rendelkező lélek, melynek szerves igénye a transzcendenssel való kapcsolat, akkor lehetővé válik, hogy olyan módon tápláljuk ezt a lelket, hogy ne éhezzen az anyagi világ illuzórikus elemeire, és olyan folyamatokat gyakoroljunk, mint pl. a bhakti-jóga, Krisna, a Mindenkit Vonzó iránti szeretet megélése, amely megadja a valódi elégedettséget.

Fodor Kata
vaisnava (Krisna-hívő) teológus

Más vallási képviselők válaszai a témában >>

  • Mit kell tudni a Bhagavad-gítáról? (1)
  • Cimkék: