Létezik Mennyország a Krisna-tudatban?

Oly sokszor emlegetjük, de tudjuk egyáltalán, hogy mit is jelent a Mennyország? Minden vallásban létezik? Mindenhol ugyanazt jelenti? Mi a különbség, és mi a hasonlóság a különböző vallások tanításai szerint?

A tavalyi évben foglalkoztunk már a pokol kérdésével itt az Isten tudja rovatban, de a Mennyország úgy tűnik még váratott magára. Most azonban ennek is eljött az ideje, így végre megtudhatjuk, hogy mely vallások, miként beszélnek a Mennyországról. Végső célnak tekintik, avagy csak átmenetnek? Van valami esetleg azon is túl? Sok érdekességre derül fény az alábbi válaszokból.

A konkrét kérdésünk így hangzott:

Létezik-e Mennyország az ön vallásában? Mi jellemző rá? Ön hogyan magyarázná el a Mennyország létét? – kérdezi Rába Géza rovatszerkesztő  24.HU Isten tudja rovatában…

A védikus írások különbséget tesznek mennyei bolygók és a mennyország között. A mennyei bolygók a Földünk felett található planéták, ahol a miénkéhez hasonló földi élet zajlik, ám melyek anyagi szempontból élvezetesebb zónák. Különféle kimagasló személyiségek lakhelyei.

A lelki világ kifejezést használjuk arra, ami alatt a köznyelv mennyországot ért. A védikus világkép szerint a teljes teremtésnek alig negyede a fizikai érzékeinkkel felfogható, mérhető anyagi világ. Ezen túl helyezkedik el a lelki világ, ahol a lelkek Krisna személyes társaságát élvezik. A lelki világban az anyagi szenvedések nem léteznek, öröklét, tudás és boldogság hatja át.

Az élőlények itt is szabad akarattal rendelkeznek, mivel a szabad akaratból fakadó szeretetük Krisna iránt a legízesebb, s Ő ezt kívánja megtapasztalni társaságukban. Az élőlények a szabad akaraton keresztül olykor csapdába esnek és irigység alakul ki a szívükben Krisna kiemelt helyzete láttán. Hogy megtapasztalhassák az irányítást és az ebből fakadó élvezetet, nekik hozza létre Krisna az anyagi világot, egyfajta “játszóteret”, ahol a karma szabályai szerint játszhatunk és meríthetünk tapasztalatokat. Ám közben elfeledkezünk Istenről és az anyagi lét ügyes-bajos dolgaiba süppedünk. A Krisna-tudat célja, hogy visszatérjünk a lelki világba, kiszabaduljunk a szamszára végtelen körforgásából.

A lelki világ leírására metaforák léteznek csak, mivel tökéletességét nagyon nehéz megérteni korlátolt világunkban. „Ott minden szó egy ének és minden lépés egy tánc. A tehenek korlátlan mennyiségű tejet adnak, az erdők fái pedig kívánságteljesítő fák” – vagyis bőség honol. Krisna örökké kedvteléseit végzi, azaz Isten ott csak játszik. Ott nincs jelen a születés és halál, nincsenek azok az átalakulások, amelyek itt kínoznak. Szat, csit, ánanda – mint Maga Krisna, azaz örökléttel, tudással, és gyönyörrel, boldogsággal teljes.

Fekete-Fodor Kata
vaisnava (Krisna hívő) teológus

Más vallási képviselők válaszait itt olvashatja el >>

Goloka Vrindavan

  • Mit kell tudni a Bhagavad-gítáról? (1)
  • Cimkék: