Mit jelentenek az álmaink?

Az álmokkal kapcsolatban különböző teóriák vannak. Egyesek szerint az álom segít feldolgozni a tudatalattinkban történő dolgokat, mások szerint az álmok üzenettel bírnak, figyelmeztetnek bennünket, megint mások szerint pedig valójában nem jelentenek semmit és nem is üzennek semmit. Sokféle megközelítés létezik. Nemrégiben kettő, az alvással foglalkozó írás is megjelent itt a 24.hu-n, melyekben érintve voltak az álommal kapcsolatos kérdések is, így aztán utána eredtünk és megkérdeztük a különböző vallások tanítóit is, ők vajon mit mondanak, mit tanítanak az álmokról.

A konkrét kérdésünk így hangzott: Létezik-e bármilyen tanítás az ön vallásában az álmokkal kapcsolatban?

Az ősi indiai eszmerendszer az emberi test különféle rétegeit határozza meg: az örök lelket egy finomfizikai réteg fedi, majd kívülről egy durvafizikai test veszi körül – ez utóbbit hívjuk mi hagyományosan testnek. A durva anyagi test durva anyagi elemekből áll, azaz föld, víz, tűz, levegő és éter alkotja, a finom anyagi test pedig az elméből, az értelemből és az egóból áll. A lélek az eredeti szubsztancia, ami életet ad az anyagi test egészének, mégis független attól.

Az életnek is három különféle állapotát különbözteti meg a védikus irodalom, melyet szthána-trajának nevez, ezek pedig: a mély alvás, az álom és az ébrenlét.

Álmainkban a tudatalattinkat ért benyomások és dédelgetett vágyaink hatására sok mindent létrehozunk, sokféle helyen járunk, különféle lényekkel, régen látott emberekkel találkozunk, amikor azonban felébredünk, mindez szertefoszlik. Alvás közben a finomfizikai test képes elhagyni a durvafizikai testet és a finomabb dimenziókban vándorolhat. Az elme különféle állapotai következtében álmunkban, amikor a tudatunk teljesen be van fedve, kedvező és kedvezőtlen helyzetekbe kerülünk, ezek azonban mind ideiglenesek és illuzórikusak. Az álom tehát nem valóságos, csupán a feltételekhez kötött élet egyik fázisának megnyilvánulása, ahogyan az ébrenlét is.

Az álom egy ideiglenes állapot, amit szentírásaink az anyagi teremtésben töltött, éppoly átmeneti életünkhöz hasonlítanak. “Ami a múltat, jelent és jövőt magában foglaló időben történik, az pusztán álom. Ez minden védikus írás titkos értelme.” (SBh.4.29.2) Az ember nem bánkódik túl sokáig az álombéli helyzete miatt, ha pedig jelen életünk eseményei iránt is hasonlóan semleges hozzáállást tudunk kifejleszteni, megértve a teremtésben töltött létünk átmeneti mivoltát, akkor mi sem fogunk bánkódni a veszteségeinken. Az illuzórikus álmodozás helyett jobb, ha a valóságra fordítjuk a figyelmünket, arra, ami örök és valóságos: a lélekre.

“A tiszta lélek nem más, mint tiszta tudat, és sohasem veszíti el tudatosságát sem a körülmények, sem az idő, sem a különféle helyzetek, sem az álmok és semmilyen más ok miatt.” (SBh. 3.7.5)

Gandharvika Préma deví dászí (Szilaj Péterné)
vaisnava (Krisna hívő) lelkész

Más vallási képviselők válaszai itt >>

Isten tudja?

Rendszeresen jelentkező sorozatunkban öt – hazánkban is jelenlévő – világvallás képviselőinek teszünk fel kérdéseket egy-egy aktuális hír, vagy esemény kapcsán. Kíváncsiak vagyunk rá, hogyan látják a világot a 21. század elején a több száz, vagy ezer éves eszmerendszerek hazai tanítói. Milyen válaszaik vannak a mai kor emberének kérdéseire?

Válaszok a 24.hu Isten tudja rovatában…

  • Mit kell tudni a Bhagavad-gítáról? (1)
  • Cimkék: