Śivarāma Swami ünnepi üzenete Dīpāvalira

Hare Kṛṣṇa, Jaya Śrī Rāma, és boldog Dīvalit!

Dīvali szent napján a fények fesztiválját ünnepeljük, és mint minden fesztivál esetében, a lámpásgyújtás szimbóluma sem maradhat említés nélkül. Mi a jelentősége ennek a szimbólumnak? A Védák arra utasítanak, hogy jöjjünk ki a sötétségből a fényre.

Ebben a metaforában a sötétség jelképezi a tudatlanságot, míg a fény a transzcendentális tudás szimbóluma. A tudás ott kezdődik, hogy megértjük, mi a különbség a test – a matéria – valamint a lélek között, s hogy tudjuk kik is vagyunk valójában. Ez jelenti mind az örök spirituális identitásunk megértését – ami a gyakorlatban elvezet bennünket az örök boldogsághoz -, mind pedig az átmeneti testi létezés megértését – ami pedig a szenvedés és az ismétlődő születés és halál körforgásában tart bennünket.

Napjainkban a világ egyre mélyebbre merül a testi önazonosításból fakadó súlyos tudatlanságban, és ennek eredményeként társadalmunkat a túlfogyasztás, a háborúk, a rasszizmus és a globális felmelegedés katasztrofális jelenségei sújtják.

Talán a tudás fénye, mely az olyan szent szövegekből fakad, mint a Bhagavad-gītā, képes valóban beragyogni a sötét korszakot, amelyben élünk és képes elhozni a valódi boldogság korát, amely a spirituális tudás fényén alapul. Az emberiség pedig képes lesz valóban megérteni, hogy közös az identitásunk, hiszen mindannyian a Legfelsőbb Személy örök gyermekei és szolgái vagyunk.

Hare Kṛṣṇa!

Sivarama Swami