Föld-szerű bolygókat talált a NASA – igazolják a védikus írások állításait?

A tudomány megint villantott egy hatalmasat, valami olyasmit, amin a vallások tanítóinak is el kell gondolkozniuk. Vagy mégsem? Ők ezt már rég tudták? Vagy az ember számára nem is fontos, hogy mi van a Földön kívül? De lehet, hogy jobb lenne inkább a Föld dolgaival törődni, mintsem más hasonló bolygókat keresni?

Az emberiség amióta csak megkezdte földi pályafutását, folyamatosan új és újabb területeket fedez fel magának, hogy létezését minél inkább ki tudja terjeszteni. Új földrészeket népesít be, különös helyeket tesz emberi életre alkalmassá, vagy maga alkalmazkodik valamely módon egy-egy új területhez. Egy ideje már mintha kicsinek tűnne a Föld nevű bolygó és mintha kicsit fontosabb lenne találni egy másik, hasonló bolygót. Ennek sok oka van, de ezen az írásnak nem célja ezeket körüljárni, mint ahogy az sem, hogy ítélkezzék bárki fölött emiatt. Ez a cikk arról szól, hogy mit szólnak a különböző vallások tanítói ahhoz, hogy a NASA felfedezett hét, Föld-szerű bolygót.

A konkrét kérdésünk így hangzott:

Mi a véleménye a NASA bejelentéséről, miszerint hét, Föld-szerű bolygót találtak egy másik naprendszerben? Ön szerint fontos, hogy új, élhető bolygókat találjon az emberiség? – kérdezi Rába Géza rovatszerkesztő a 24.hu Isten tudja rovatában.

Csodálatos látni, amikor az empirikus tudományok és a Föld ősi szentírásainak alaptanításai találkoznak. Történelmünk legrégebbi írásos emlékei a Védák és magyarázatai olyan időciklusokat ölelnek fel és univerzumunkban olyan távolságokról beszélnek, amelyeket emberi léptékkel szinte lehetetlen megérteni. Ilyen a 4 júga, a védikus időszámítása alapjai és a világegyetem méretei is, amelyet ún. jódzsana mértékegységben adnak meg. Dacára annak, hogy ezen ősi mértékegységeket át kell váltanunk az általunk ismert értékekre, ha nem ijedünk meg a nagy számokkal való munkálkodástól, akkor a szentírások alapján a kozmoszban megtalálhatjuk ezeknek az élhető bolygóknak a helyét is. A Srímad Bhágavatam 5. Éneke részletes leírást ad az univerzum felépítéséről, a bolygórendszerekről, az ezeken tapasztalható 8.400.000 létformáról, a Nap, a Hold és a különféle bolygók pályamozgásáról. A védikus írások a metafizikai témák tárgyalása mellett azt is világosan leszögezik, hogy nem a miénk az egyetlen univerzum, amelyben élet van, hanem millió és millió hasonló létezik a teremtésben, és nem a Föld az egyetlen bolygó, ahol értelmes élet létezik, de nagyon különleges és könnyen élhető, így ki kell használnunk arra, hogy egy békés lelki életet éljünk itt.

Bár ma még talán elképzelhetetlennek tűnik, mégis kézenfekvő lenne, hogy a tudomány egy napon kart karba öltve a különféle vallások kozmológiáját is tanulmányozva kezdje el kutatni a világmindenséget. Addig pedig, amellett, hogy gratulálunk a felfedezőknek, csupán egyetlen kérdést kell feltennünk: hogy mindez miben változtatja majd meg életünket, mindennapi rutinunkat? Közelebb kerülünk általa életünk céljához? Hogyha a fogyasztói társadalom melléktermékeként tapasztalt katasztrofális hulladéktermelés mintájára ettől majd úgy tekintünk bolygónkra, hogy nyugodtan túlhasználhatjuk és kidobhatjuk, mert végül, ha szükséges, van másik!, akkor ez a felfedezés nem vitte előrébb az emberiséget. Ha viszont végre felismerjük, hogy a tudomány által feltárt bolygók helyzetéről Isten, a Legfelsőbb már évezredekkel ezelőtt is beszélt nekünk, és hatására a teremtés forrása felé fordulunk, akkor az a siker maga.

Fodor Kata
vaisnava (Krisna-hívő) teológus

Más vallási képviselők válaszai a témában >>

  • Mit kell tudni a Bhagavad-gítáról? (1)
  • Cimkék: