Tényleg bűnösnek születik az ember?

Admin Filozófia, Hírek

Tényleg bűnösnek születik az ember? Vagy a világ teszi azzá? Mi az a bűn egyáltalán? Minden vallásban jelen van a bűn fogalma? És mi a helyzet az eredendő bűnnel?

Megoszlanak a vélemények arról, hogy valóban bűnösnek kell e tekintenie magát az embernek, avagy sem. Mi célt szolgálhat például a bűn tudatának jelenléte, vagy a bűn tudatának gyakori felidézése? Ezek pusztán erkölcsi szabályokra korlátozódnak, vagy annál sokkal többről van szó? Utánajártunk hát, hogy mi egyáltalán a bűn maga, illetve, hogy a különböző vallásokban egyaránt jelen van-e a bűn fogalma.

A konkrét kérdésünk így hangzott:

Létezik-e bűn az ön vallásában? Mit jelent pontosan? – kérdezi Rába Géza szerkesztő a 24.hu oldalán.

 

A hindu-vaisnava tanítások szerint is létezik bűn, mégpedig azokat a cselekedeteket foglalja magában, amik ellenkeznek Isten törvényeivel. A Bhagavad-gítában Krisna Maga mondja el, mi számít bűnnek:

“Aki emberi élete során nem követi a Védákban előírt áldozatkört, az minden bizonnyal bűnös életet él.” (Bg.3.16)
De milyen áldozatról van itt szó és hogyan tudunk megszabadulni a bűnös tettektől? Ha valaki tanulmányozza a védikus írásokat, arra következtethet, hogy a lényeg, hogy minden tettünket ajánljuk fel Istennek áldozatként. Cselekedjünk úgy, hogy Rá gondolunk, nem vágyunk tetteink eredményére és feladjuk az élvezetre való hajlamot. Krisna szerint ugyanis utóbbi minden rossznak a forrása.

Manapság divat a húsevés, a korlátlan nemi élet, a különféle mámorítószerek által való megkönnyebbülés, és sikk csalással vagyonhoz jutni. Ezek jelenleg a legfőbb bűnös tettek, melyek súlyos terhet jelentenek a lelki utat járó embernek. Mindezek forrása a kéjvágy, mely úgy fedi be az értelmünket, az elménket és az érzékeinket, mint “tüzet a füst, mint tükröt a por vagy mint magzatot az anyja méhe” – ahogy Krisna mondja. (Bg.3.38) Az élvezetek utáni sóvárgás az oka, hogy az ember Isten helyett önmagát helyezi a középpontba, és megfeledkezik eredeti helyzetéről, Istennel való szeretetteljes kapcsolatáról, mely valójában képes ugyanazt az örömöt megadni, amit az érzékeinken keresztül tapasztalhatunk, csak éppen lelki, tiszta szinten. De van-e remény, ha egyszer bűnöztünk? Hát persze, sose lehetünk örök kárhozatra ítélve, hiszen Krisna nem kegyetlen, csak korrekt.

Megadja a játékszabályokat, nekünk pedig csak be kell tartani, hogy boldogok lehessünk. Személyesen biztosít bennünket: “Még ha valaki a legszörnyűbb tettet követi is el, ha odaadó szolgálatot végez, szentnek kell tekinteni, mert eltökéltsége a helyes irányba vezeti. Hamarosan tisztességessé válik és maradandó békét ér el. Ó, Kuntí fia, hirdesd ezt bátran: az Én hívem nem vész el soha!” (Bg.9.30-31)

Gandharviká Prémá déví dászí (Szilaj Péterné)
vaisnava (Krisna-hívő) lelkész

Más vallási képviselők válaszai a témában >>