Hogyan szenteld meg az ételed

Amikor a Krisna-hívők elkészítenek bármilyen ételt, azt mindig felajánlják Istennek egy oltáron. Íme egy rövid leírás, hogy miért és hogyan.

Az Úr Kṛṣṇa így szól a Bhagavad-gītāban (9.26):

patraṁ puṣpaṁ phalaṁ toyaṁ
 yo me bhaktyā prayacchati
tad ahaṁ bhakty-upahṛtam
 aśnāmi prayatātmanaḥ

„Ha valaki odaadással ajánl fel Nekem egy levelet, virágot, gyümölcsöt, vagy egy kis vizet, Én elfogadom azt.”

Ebből a versből megtudhatjuk, hogy melyek azok a természetes dolgok, amelyeket az Úrnak fel lehet ajánlani. Nem elérhetetlen dolgokat kér, csak tiszta és természetes ételeket. Krisna bhaktái nem ajánlanak fel húst, halat, tojást, alkoholt, kávét, teát, gombát s hagymát, mivel azok a ter­mészet alacsonyabb rendű kötőerői alatt állnak.

Ez nem jelenti azt, hogy az Úr Kṛṣṇának szüksége lenne bármire is. Ve­lünk ellentétben Neki nem kell ennie ahhoz, hogy fenntartsa a testét – amit elfogad, az a hívők odaadása és szeretete.

Amikor a bhakta ételt főz Kṛṣṇának, azon meditál, hogy az étel fi­nom legyen, és elégedetté tegye vele az Urat. Azután a különböző ételféle­ségeket elrendezi az Úr Kṛṣṇa felaján­ló tányérján, az oltárra teszi, majd egy­szerű és alázatos imákkal kéri az Urat, hogy fogadja el a felajánlást. A felajánló tányért más célra nem szoktuk használni.

Van egy szép történet, amely arról szól, hogyan látta vendégül Śrīdhāma az Úr Kṛṣṇát. Śrīdhāma hellyel kínálta az Urat és felajánlott Neki néhány ba­nánt, ám a Kṛṣṇa iránt érzett eksztatikus szeretetében véletlenül a gyümölcs héját nyújtot­ta Neki. Mindenki ismeri a banánhéj borzalmas ízét, az Úr mégis elfogadta azt, mert szerető barátja odaadással aján­lotta fel Neki.

Hogyan rendezzük el az oltárt a fel­ajánláshoz?

Legelőször el kell dönteni, hol sze­retnénk felállítani az oltárt. A legtöbb hívő a nappaliban tartja, a lakás központi helyén, hangsúlyozva ezzel az Úr központi szerepét, de elhelyez­hetjük a konyhában, vagy esetleg a há­lószobában is. Bárhol lehet, csak tiszta legyen a hely. A következő lépés az oltár küllemé­nek a kiválasztása. Ha a polc nem olyan szép, akkor le lehet takarni egy szép anyaggal. Ezután tegyük az oltár közepére a Pañca-tattva képét, a bal oldalra Śrīla Prabhupāda képét, a jobb oldalra pedig Śrī Śrī Rādhā és Kṛṣṇa képét. Az Úr Kṛṣṇa az Istenség Legfelsőbb Szemé­lyisége, Śrīmatī Rādhārānī pedig a legbensőségesebb kedvese. Az Úr Śrī Caitanya Mahāprabhu a Pañca-tattva veze­tő egyénisége, Maga Kṛṣṇa, aki a lelki világból szállt alá, hogy a Kṛṣṇa iránti szeretetet elterjessze a Földön. Az Ő csodálatos kegye, hogy elfogadja a mi jelentéktelen felajánlásunkat. Śrīla Prabhupāda az Úr szerető szolgája, a mi számunkra az Úr küldötte, a tanító­mesterünk. Az 1SKCON alapító ācāryāja, és a lelki tanítványi láncolat kép­viselője. Először mindent a lelki tanítómes­ternek kell felajánlani. Ő továbbadja azt az ő lelki tanítómesterének, és így 

folytatódik, amíg bhaktáin keresztül végül az Úrhoz nem ér a felajánlás.

A felajánlás előkészítése

Válasszunk ki egy tányért, egy po­harat, egy kanalat és egy csengőt, amelyet még semmilyen más célra nem használtunk. Amikor elkészítet­tük a bhogát a felajánláshoz, szedjünk minden készítményből egy keveset Kṛṣṇa tányérjára, és öntsünk vizet a poharába. Mikor elkészítettük a tá­nyért, tisztítsuk meg a kezünket és az oltárt, majd helyezzük az ételt az ol­tárra. Ha van néhány füstölőnk, akkor egyet meggyújthatunk, és azt is az ol­tárra tehetjük. Boruljunk le az oltár előtt, majd fogjuk a bal kezünkbe a csengőt és csengessünk, ezzel felhív­va az Úr figyelmét, és kérjük Őt alázattal, hogy fogadja el a felajánlást.

Fontos, hogy időközben megtanul­juk a mantrákat, de kezdetben az aláza­tos kérés is elég.

Miközben csengetünk, a következő mantrákkal ajánljuk fel az ételt:

nama oṁ viṣṇu-pādāya kṛṣṇa-preṣṭhāya bhū-tale
śrīmate bhaktivedānta-svāmin iti nāmine

namas te sārasvate deve gaura-vāṇī-pracāriṇe
nirviśeṣa-śūnyavādi-pāścātya-deśa-tāriṇe

 „Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom Ő Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swāmi Prabhupādának, aki nagyon ked­ves az Úr Kṛṣṇának, s az Ő lótuszvirág lábainál keresett menedéket. Tisztelettel­jes hódolatunkat ajánljuk Neked, óh, lel­ki tanítómester, Sarasvatī Goswāmi ta­nítványa. Az Úr Caitanyadeva üzenetét prédikálod, s felszabadítod a nyugati vi­lág imperszonalizmust, és üresség-filo­zófiát hirdető országait.”

namo mahā-vadānyāya kṛṣṇa-prema-pradāya te
kṛṣṇāya kṛṣṇa-caitanya-nāmne gaura-tviṣe namaḥ

„Felajánlom tiszteletteljes hódolatomat a Legfelsőbb Úrnak, Śrī Kṛṣṇa Caitanyának, aki minden más avatáránál nagylelkűbb, még Kṛṣṇánál is, mivel ingyen adja nekünk azt, amit eddig még soha senki: a Kṛṣṇa iránti tiszta szeretetet.” [Cc. Madhya 19.53]

namo brahmaṇya-devāya go-brāhmaṇa-hitāya ca
jagad-dhitāya kṛṣṇāya govindāya namo namaḥ

„Hadd ajánljam tiszteletteljes hódolatomat az Úr Kṛṣṇának, aki minden brāhmana imádott Ura, a tehenek és a brāhmanák jóakarója, s mindig az egész világ ja­vát akarja.”

Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare
Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare

Miután megkértük az Urat, hogy fo­gadja el a felajánlást (egyszerű imád­kozással, vagy mantrával), hagyjuk a felajánlást tíz percig az oltáron, hogy elégedetté tegyük az Urat. Tíz perc le­telte után tapsoljunk háromszor, ezzel jelezve az Úrnak, hogy a tányért el­vesszük az oltárról. Majd vigyük a fel­ajánlott ételt a konyhába, és osszuk szét a maradékot úgy, hogy mindenki­nek a tányérjára kerüljön belőle. Nemcsak a Kṛṣṇa tányérján felajánlott étel prasādam (kegy, lelki étel), hanem az egész mennyiség, amit főztünk.

Miután megköszöntük az Úr prasādam formájában megjelenő kegyét, tiszteletünk jeléül annyit együnk belő­le, amennyit csak bírunk.

Ennek az egyszerű felajánlásnak a segítségével az étel lelki természetűvé válik, és megtisztítja a szívünket min­den anyagi szennyeződéstől.

Ha bármi van kérdésed van, nyugodtan írj nekünk!

Hare Krisna!

  • Mit kell tudni a Bhagavad-gítáról? (1)