Mi az a Kuṇḍalinī?

Admin Életmód, Hírek, Kiemelt

Kuṇḍalinī (szó szerinti fordításban “A Feltekeredett”) arra az elsődleges energiára (śaktira) vonatkozik, mely az ember finomfizikai testében leggyakrabban alvó állapotban nyugszik a gerinc tövénél. 

Ezt az energiát nem tekinthetjük tisztán spirituálisnak, ugyanis az élőlényben csak a lélek (ātman) és annak ragyogása, a tudat (cittā) tekintheők teljesen spirituálisnak. Ezek közül a cittāt látszólag beszennyezik az anyagi energia különböző megnyilvánulásai és hatásai. Ugyanakkor a Kuṇḍalinīt nem tekinthetjük igazán anyagi elemekből állónak sem, mivel az anyagi elemek (a durva fizikai elemek, mint a föld, tűz, víz, levegő; a finomfizikai elemek, mint az elme, intelligencia és egó, valamint a kettő közötti köztes állapotot képviselő éter (ākāśa) és a dominánsan abból álló életerő (prāna)), folyamatosan változnak, átalakulnak és részt vesznek az élőlény anyagi létezésében. Ezen felül az anyagi elemek nem rendelkeznek önálló tudatossággal, míg a Kuṇḍalinīt személyként, Istennőként tisztelik, mely a maga akarata és belátása szerint cselekszik a gyakorlókban. 

A Kuṇḍalinīt leginkább a prāna különleges fajtájának, egy pszichikus őserőnek tekinthetjük, mely a spirituális megvilágosodás vagy felszabadulás, illetve a misztikus képességek (siddhik) kifejlesztésében segíti a gyakorlót. A Kuṇḍalinī-kígyót sokan azonosítják az ĀdiŚaktival, vagyis PārvatīvalŚiva női energiájával, mely a teremtés Ősanyja, forrása, és finom, differenciálatlan formájában (prakṛti) képes eljuttatni a gyakorlót a felszabadulás kapujáig. 

A Kuṇḍalinī a leírások szerint a mūlādhāra csakrában, vagy a mūla bandhában, egyes források szerint a kāṇḍában helyezkedik el. A mūlādhāra csakra helyzete a farokcsont legvégével és a gāt közepével egyezik meg. A mūla bandha a leírások szerint némileg följebb, a svādhiṣṭhāna (második) cakra magasságában helyezkedik el a gát fölött (a férfiaknál a prosztata, a nőknél a méhnyak pozíciójával azonosítható). A kāṇḍát a legtöbbször egy fényes tojás vagy gömb formájában írják le, és ez az a része a lágy szöveteknek, mely a halottégetés után is megmarad. A kāṇḍa pozíciója az alhas, vagy medence közepén, a köldök alatt, majdnem a mūla bandha imént felsorolt helyzetével azonosan helyezkedik el. Ebben a tojásban fekszik összetekeredve a Kuṇḍalinī, melyet egy három és félszer körbetekeredő, szendergő nőstény kígyóként szoktak ábrázolni. 

A jóga vagy egyéb spirituális folyamatok célja vagy eredménye a Kuṇḍalinī felébresztése és végigvezetése a központi energiavezetéken (Suṣumṇān) és a hozzá kapcsolódó hét cakrán. Amikor a Kuṇḍalinī felébred és átszúrja az egyes energiaközpontokat, az meghatározott pszichikus erőket, jellembeli és személyiségbeli változásokat idéz elő a gyakorlóban, valamint megsemmisülnek a granthik (csomók), melyek a hamis azonosság különböző szintjeit jelképezik. A végső cél a Kuṇḍalinī felemelése a Sahasrarába (a korona-központba) és ott tartása a meditáció során, valamint a test elhagyásának pillanatában. Ekkor a Kuṇḍalinī, mint egy rakéta, a magasabb spirituális állapotok vagy létszférák felé repíti a jógi lelkét. 

A legtöbb spirituális és jógarendszerben a Kuṇḍalinī felébresztésére a korábban említett technikákat, vagy ezek kombinációit alkalmazzák: āsanák, kriyak, bandhák, prāṇāyama, meditáció, ima és mantrák ismétlése. Fizikai szempontból a Kuṇḍalinī felébredése és felemelkedése a gerinc vonala mentén végigáramló hőérzet vagy elektromos áramlat érzeteivel járhat. A Kuṇḍalinī nem feltétlenül marad ébren, vagy annak a cakrának a szintjén, ahová a jóginak sikerült felvezetnie. Ugyanúgy, mint a samādhi gyakorlása esetében, az első sikeres próbálkozások után a Kuṇḍalinī visszatér szunnyadó állapotában, és csak az elmélyült meditáció során ébred ismét fel. Az általa előidézett változások azonban maradandóak, legalábbis erre az inkarnációnkra tartósan kihatnak. 

samādhi magas fokát gyakorló jógi képes csak arra, hogy folyamatosan éber állapotban és az agja-sahasrara cakra közötti területen tartsa a Kuṇḍalinī, ez azonban folyamatosan megváltozott tudatállapotot eredményez.

Szerző: Gaurāṅga Dāsa
Forrás: www.hotashtanga.com