Részt vettünk a Klímaügyeink 2018 konferencián

A Közszolgálati Egyetemen tartott klímaügyi konferencián egyházunk Radha Krisna Das előadásával és a Balarama termékek árusítással egybekötött bemutatójával vett részt. Az angol nyelvű szekcióban tartott előadás Krisna-völgyről, mint fenntartható társadalmi modellről szólt, és a közönség nagy tetszéssel fogadta.

Az Országos Fenntarthatósági Szakmai Nap keretében tartottak nemzetközi konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az NKE Víztudományi Kar Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézetének gondozásában szervezett rendezvény mára hagyománnyá vált az egyetemen, hiszen az idei a harmadik alkalom, amikor a klímaügyek kerültek fókuszba. A konferencia górcső alá vette a környezet, a szűkösség, valamint a fenntartható megoldások kapcsolatrendszerét.

„A konferencia lehetőséget ad arra, hogy a fenntarthatóság az egyetemi érdeklődés középpontjába kerüljön” – fejtette ki megnyitóbeszédében Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok. Az oktatási rektorhelyettes rávilágított, hogy a tudomány általános vélekedése, hogy Földünkön pazarlóan gazdálkodunk, kizsákmányoljuk a természetet, mit sem törődve a fenntarthatóság biztosításával. „Kiemelkedik ezen fontos erőforrások köréből az egészséges ivóvíz szűkössége.” A dandártábornok kiemelte, hogy a természeti erőforrások megszerzéséért folytatott verseny globális szintet öltött, amely közvetve és közvetlenül hatást gyakorol a tömeges mértékű illegális migrációra. „A természeti erőforrások nem végtelenek, ezekkel már most felelősségteljesen kell az emberiségnek gazdálkodni, hogy az elkövetkező nemzedékek is részesüljenek a természet adta javakból, az új nemzedékek ne kényszerüljenek a lakóhelyük elhagyására.” A rektorhelyettes beszédében ismertette az aktuális kutatások eredményeit, miszerint az emberiség közel 40%-a nem fér hozzá megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízhez. „A mi felelősségünk, hogy megoldást találjunk, amely mindannyiunk számára biztosítja a jövőt” – hívta fel a figyelmet Kovács Gábor. Hozzátette, hogy az NKE-n a köz szolgálatában kötelezik el magukat a polgárok: a biztonság kérdésköre az egyetem szinte összes felsőfokú képzését érinti. Ebben a témában mára a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézetének munkásságával szinte az összes terület kiegészült fenntarthatósági és környezetvédelmi dimenzióval.

Dr. Ilaria Perissi, a Firenzei Egyetem fizikus-kémikus kutatója kifejtette, hogy napjaink egyik legnagyobb kihívása a fenntarthatóság kérdése. Véleménye szerint bolygónk állapota rosszra fordult, ennek megelőzésére a környezetünkre káros emberi tevékenységet kontrollálni kell. Ismertette, hogy a téma fontosságát már közel 300 éve felismerte a tudományos közösség, azonban kvantitatív módszerrel csak Jay Forrester vizsgálta meg a XX. században. Példaként a halászati szektort hozta fel, ahol a piaci igények kielégítésére az emberek kizsákmányolják a természetet. „Adj halat az éhezőnek és aznap megmented a haláltól. Tanítsd meg őt halászni, és örök életére jóllakott lesz” – idézte a mondást, majd hozzátette: „Ma ez úgy hangzik, hogy tanítsd meg őt halászni és kiüríti az óceánt.”

Lt. Gen. Thomas P. Bostick kiemelte, hogy számos kihívással kell szembenéznünk: túlnépesedés, környezetszennyezés, klímaváltozás, genetikai módosulások. Az USA Szárazföldi Haderejének nyugalmazott altábornagya ismertette, hogy az ENSZ elemzése szerint 2050-re bolygónk lakossága újabb 2,5 milliárd fővel bővül, ha az aktuális tendencia folytatódik. További kérdés az élelmiszerbiztonság, valamint a vízgazdálkodás problémaköre: a lakosságnak 60%-kal több élelmiszerre lesz szüksége, viszont 40%-kal kevesebb vízhez tud majd csak hozzáférni. Az altábornagy civilben az Intrexon Corporation ügyvezető igazgatója, a céggel ezekre a kérdésekre keresik a megoldásokat. Az élelmiszer ellátás megoldását a génmódosításban látja, amely segít meggátolni a pazarló életmódot. Thomas P. Bostick szerint az édesvízkészlet megtartása már más terület: „A vizet semmivel sem lehet helyettesíteni.” Véleménye szerint az emberiségnek hatékonyabb vízgazdálkodást kell folytatnia, hogy a következő évtizedekben elkerüljük a háborúkat és a katasztrófákat. „Jelenleg van elég víz mindenki számára, kérdés azonban, hogy megfelelően tudjuk-e használni a tudomány segítségével.”

Prof. Dr. Kerekes Sándor társadalmi aspektusból közelítette meg a konferencia témáját, tudománytechnikai szemszögből vizsgálta a kérdést: a kapcsolódó társadalmi tervezés dilemmáit ismertette, a fenntarthatóság „szelíd” és „vad” problémáit mutatta be. Véleménye szerint a legtöbb nemzetközi szervezet már eljutott odáig, hogy tematizálja a problémákat, azonban a cselekvés elmaradt. A Kaposvári Egyetem professzora szerint a problémák felismerése kulcsfontosságú, hiszen ha struktúrába tudjuk rendezni, akkor a megoldás megfogalmazásán és megvalósításán kell csak dolgozni. Azonban a „vad” problémákat sokkal nehezebb ilyen egységes rendszerbe elhelyezni, így szakembereket is nehéz a megoldáshoz párosítani. Az egyetemi tanár kiemelte, hogy közös feladatunk, hogy ezeket a problémákat megszelídítsük és rendszerezzük. Végül hangsúlyozta: „Ha nem birtokolni akarnánk, hanem csak használni, akkor a Föld megmenthető lenne.”

„A munkám, hogy elrontsam a napotokat, hogy megváltoztathassuk a jövőt” – kezdte előadását Prof. Dr. Daniel Brooks, a globális klímaváltozás szakértője. A Torontói Egyetem vezető kutatója rávilágított, hogy minden ország számára nemzetbiztonsági kérdés a klímaváltozás, így ez egyesíti a nemzeteket. Véleménye szerint nem tudjuk megállítani a jelenséget, csak lassítani: olyan politikát kell kialakítani, amivel időt tudunk nyerni. A globális klímaváltozás következményeképp számos betegség elterjedése várható, amely minden élőlényt érint. Olyan járványok fognak megjelenni, amelyekről azt hittük, hogy már rég eltűntek. A professzor szerint újra jelen van a pestis, a sárgaláz, kolera, emellett aktuális az ebola és a zika vírus elleni harc. Azonban felhívta a figyelmet, hogy az emberiség gyakran elfeledkezik a nagy kitérésű, azonban kisebb hatású betegségekről. Ezek a járványok gyakran felütik a fejüket, egyszerű megfázáshoz, vagy hasmenéshez vezetnek, viszont éves szinten hatalmas károkat tudnak okozni. Daniel Brooks felhívta a figyelmet, hogy a vírusok elterjedése összefügg az emberiség technológiai fejlődésével és urbanizációjával. A professzor szerint ez egy olyan globális válság, amit csak együtt tudunk megoldani: a bioszféra megmarad, kérdés hogy az emberek túlélik-e.

A konferencia szekcióbeszélgetésekben folytatódott, ahol különböző tudományterületek hazai és nemzetközi kutatói járták körül a témakört.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

  • Mit kell tudni a Bhagavad-gítáról? (1)