A természet ajándékai – a mosónövények: vadgesztenye, mosódió és társaik

Fodor Öko

A mosónövények közül sokunknak valószínűleg a mosódió jut elsőként az eszébe, pedig hazánkban is élnek olyan növények, melyek magas szaponin tartalmuk miatt kiválóan alkalmasak mosási célokra.  Közülük is az egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó vadgesztenye az, amely méltán válhat vetélytársává a zöld háztartásokban nagy népszerűségnek örvendő mosódiónak. Ezért is gondoltam arra, hogy e heti írásunkban vegyük sorra a két növényt, és nézzük meg, hogyan is használhatjuk azokat mosó-, tisztító- és tisztálkodó szerként.

A mosódió és a vadgesztenye
A mosódiófa vagy szappanfa (Sapindus mukorossi) a szappanfélék családjába tartozó DK-Ázsiában őshonos szubtrópusi növény, melynek termését, a mosódiót Nepál, Pakisztán, India és Indonézia területén már évszázadok óta használják mosásra (2008 júliusában már írtunk róla honlapunkon: ide katt).
A vadgesztenye a szappanfafélék családjának egyik legismertebb, Észak-Amerikában és Európában is őshonos nemzetsége, melyek közül a közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) díszfaként nálunk is általánosan ültetett növényfaj. Gyógynövényekkel foglalkozó könyvekből és idős emberek elbeszéléseiből tudjuk, hogy a fa termését régen mosási, sőt fürdési célokra is használták.

Mosódió martlein blogjáról

Hogyan mossunk mosódióval illetve vadgesztenyével?
A két növény termése magas szaponin tartalmának köszönhetően alkalmas ruhák tisztítására.
Míg a mosódiónak a külső héját kell használni (szaponin tartalma 13-15%), addig a gesztenye esetében épp ellenkezőleg, a mag barna héját eltávolítva, annak sárgásfehér belsejével lehet csak mosni. (Utóbbi szaponin tartalma egyébként vetekszik a mosódióéval.)

Mindkét növény termését lényegében ugyanúgy kell használni, illetve hasonló mosási tulajdonságokkal is rendelkeznek:
•    Megbízhatóan működnek 30-95 ˚C-os mosási hőmérsékleten is. (A szaponin gyorsabban oldódik forró vízben, és lassabban hidegben.)
•    Jó tisztítóerővel bírnak, jól oldják az általános (nem erősen zsíros) szennyeződéseket.
•    Antibakteriális hatásúak, kiveszik a kellemetlen szagokat.
•    Nem roncsolják a textíliák anyagát, sőt lágyítják a vizet, így a ruhák puhábbak lesznek.
•    Színes ruhák mosására kiválóan alkalmasak, mivel nem fakítanak. Kímélik, sőt egyenesen élénkítik a színeket.
•    Fehér ruhák esetében érdemes hozzájuk mosószódát, szódabikarbónát vagy nátrium-perkarbonátot (természetbarát fehérítőszereket) adagolni, makacs szennyeződések esetében pedig előkezelés (például szappanozás) ajánlott.
•    Bár a mosódió és a vadgesztenye a ruhák illatára nincs hatással, finom illatot érhetünk el, ha kevés természetes illóolajat cseppentünk a mosószerhez.

A termések megfelelő részét vászonzacskóba téve egészben vagy finomabbra feldolgozott formában, illetve főzéssel kinyert oldatát folyékony állapotban lehet adagolni.
A kereskedelmi forgalomban kapható mosódió (héj, por illetve folyékony mosószerek) használatáról és az adagolásról a címkén található használati utasításból is tájékozódhatunk. Általánosságban azonban elmondható, hogy egy adag ruha mosásához 2-4 egész héjat kell egy vászonzacskóba tenni és a mosandó ruhák közé helyezni. Ugyanazokat a mosódiókat 3-4 alkalommal is használhatjuk. Figyelem! Az első mosás előtt ajánlott a héjak fél órás áztatása. (A héjakból készíthetünk főzetet is, ha nem akarjuk megvásárolni a jóval drágább folyékony változatot.)

Ennél érdekesebb lehet azonban, mit is kezdhetünk a begyűjtött vadgesztenyével. Íme két recept:

  1. Az áztatott, megpucolt és apróra (nyolcadokba) vágott vagy összedarált terméseket (kb. 4 szemet illetve 1-2 maroknyi aprítékot) a mosódióhoz hasonlóan kis vászonzacskóba téve a helyezzük a ruhák közé és már moshatunk velük.
  2. Folyékony mosószer készítéséhez darabokra kell vágni 3-4 megpucolt gesztenyemagot, majd 1 liternyi vízben felfőzni. Néhány perc forralás után a tűzről levéve fedő alatt hagyjuk kihűlni, végül szűrjük le.  Az így nyert főzetet – mivel nem tárolható sokáig – ajánlatos körülbelül 1 hét alatt felhasználni.

Amire érdemes még odafigyelni: A vászonzacskó (vagy helyette fél pár zokni) száját alaposan be kell kötni, máskülönben a növénydarabkák a ruhák közé keveredhetnek és eldugíthatják a mosógépünket is. Használat után a vászonzsákban maradt héjakat a zsákkal együtt szárítsuk meg, és ne hagyjuk a gépben, mert berothadhatnak! Arra is érdemes odafigyelni, hogy hamar szedjük ki a ruhákat, mert könnyen dohos szagúvá válhatnak.

Folytatás: Az Ökovölgy Alapítvány oldalán >>