Filozófia

Amikor az anyagi világban minden bizonytalanná válik, gazdaságilag, egészségileg, kapcsolatilag mélypontokat és töréseket élünk meg, és a lábunk alól kicsúszni látszik a talaj, mint a koronavírus idején, akkor fordulunk ahhoz, ami valamilyen mértékű biztonságot képes nyújtani. Ilyenkor felerősödik a vonzalmunk a spiritualitás iránt. Kapaszkodókat keresünk, valamit, ami segít a nehéz helyzetben. A csalók azonban könnyen tévútra vezethetnek, becsaphatnak és kihasználhatják jóhiszeműségünket. A macska ilyenkor is támaszunk lehet. Döbbenetesen aktuális tanításokat lelhetünk a védikus kultúra ötezer éves történeteiben, ahol a macskafélék komoly üzeneteket közvetítenek az életről, a boldogulásról, társadalomról, emberi kapcsolatokról, pénzszerzésről, és spiritualitásról. Macska-szent A Mahabharata egy ősi, legalább háromezer, …

Minden kisgyerek szinte teljesen biztos abban, hogy a világ tele van csodákkal, és ahogy felcseperedik, egyre különlegesebb titkokra fog rálelni. A modern tudományos gondolkodás pedig alátámasztja, hogy az emberi ösztönök mind valamilyen célt szolgálnak. Logikátlan az a feltételezés, hogy a gyermekkorunkban felmerülő sok kérdésnek pusztán az a célja, hogy szépen „kijózanodjunk”, s felnőve mindent a maga valójában lássunk, azaz egy szürke világot, ahol az emberek küzdenek az életben maradásért és közben megpróbálnak annyi élvezetet kisajtolni az életükből, amennyit csak lehet, mielőtt eljön a vég. Azt, hogy nehéz az élet, a gyerekek is tudják, de mi az, ami megvolt bennünk ötévesen, …

Nyitott a gondolkodásod, vagy zárt? A saját utad(vallásod) egy a sok közül, vagy a legjobb? De a fő kérdés mégis: melyik hozzáállás segíti a belső utunkat, fejlődésünket? Hideg és meleg. Rossz és jó. Nyitott hozzáállás, és zárt gondolkodás. Kérdések és válaszok embere. Liberális és konzervatív. Belső út, és külső szabályok. Az újra és újra születő kényszer, hogy ezek közül valamelyik oldalra álljunk, valamelyiket “szeressük”, mind az anyagi világ illuzórikus kettősségei közé tartozik. Az igazság ezeken felülemelkedve tapasztalható meg. Mikor fölülemelkedünk az illuzórikus kettősségeken, és megszüntetjük az isteni energiától való elkülönülést. De hogyan lehet valóban felülemelkedni ezeken a kettősségeken? Gyakran halljuk, …

Amikor arra ébredünk rá, hogy “szeressük az utat magáért az útért”, mert a létezés maga a cél, akkor valójában az isteni természetünkre történő ráeszmélés előszele csap meg bennünket. Már ez is örömteli, de a teljes feleszmélés oly végtelenül felszabadító öröm, amit sokan hamisan a boldogsággal azonosítanak. De ez még nem elég, van még hová mélyülnie… Mélyebb a nyúl ürege, mint gondolnánk. Ez a tapasztalat maga lenne a teljes valóság megtapasztalása, ez lenne a végcél? Persze ez a tapasztalat is úgy tökéletes, ahogyan van. Hiszen ez a lelki létezésre történő ébredés, az illúzióktól, a káprázattól, māyātól való megszabadulás mérhetetlenül felszabadító élménye. …

Valahol az óperenciás tengeren innen, ahol néha vadkan képében jön Isten, az univerzum varázslatos egén ringott egy kis lélekvesztő, melyben hősünk egy elnyűtt lótuszvirágba kapaszkodva figyelte a varázslatos hullámzást. A hullámzást, mely az ő kis ladikját is ringatta, és az egész univerzumot, a végtelenbe tűnő ég minden szegletét betöltötte a rezgésével. Mindene volt ez az ámulatba ejtő rezgés. Az ő életét is ez töltötte ki, hiszen minden érzékszervével ezt itta, ezen kívül nem is volt más. De volt egy nagy problémája: nem tudta értelmezni, felfogni, hogy mi is ez a vibráció, mert egy titkos baj gyötörte. Így nem látta hogy …

Az Istenhez fűződő kapcsolatomhoz nem kell szervezett vallás…, vagy mégis? Avagy szektás legyek, vagy szentimentális ezo? Vallásos legyek vagy spirituális? De biztosan kell választani?   Hogy ne legyen olyan “fennkölt”, mint legtöbbször, kezdjük máshogy, mint máskor 🙂 :   Ha szektás vagy, az a baj, ha szentimentális ezo vagy, az a baj. Ha csak vallásos vagy, az a baj, ha csak spirituális vagy, az a baj. Ha csak exoterikus tanokat követsz, az a baj, ha csak ezoterikusokat, az is baj. De hogy az eredeti Belga dalból is idézzünk részben idevágót: “Ha dialektikus materialista vagy, az a baj, ha semmilyen nem …

Minden, amit tudni akartál az előző életekről, a karma törvényének szabályairól, a visszahatásokról és a kapcsolódó védikus tanításokról.

Szabadnak születtünk. Attól a pillanattól kezdve, hogy kisbabaként megtanulunk járni, folyamatosan visszaigazolást kell kapnunk, hogy szabadon mozoghatunk és vár bennünket a végtelen tér. Nem véletlen, hogy az emberiség – leszámítva az utóbbi kb. 200 évet – falun élt, vagy legalábbis arra törekedett, hogy kertes házban, vagy birtokon lakhasson, ha a városba költözött. A városi élet tömegével szorította lakásokba, apartmanokba a szabadságra vágyó lelket, így nem csoda, hogy ez rengeteg feszültséget szült az utóbbi 60-70 évben. Jeremy Paxman The English című tanulmányában beszámol róla, hogy az angolok – még ha teoretikus megállapításként is – de odáig jutottak, hogy a lakásokban való …

„Egyszerű élet és emelkedett gondolkodás.” (Śrīla Prabhupāda mottója) „Mindent, amit az anyagi megnyilvánulásban látunk, az Úr teremtett, éppen ezért az univerzumban mindennek Ő az igazi tulajdonosa. A megkötött lélek az Úr irányítása alatt élvezheti az anyagi világ egy töredékét, de nem lehet önellátó. Ez az Īsopaniṣad tanítása. Az embernek elégedettnek kell lennie mindazzal, amit az univerzum Urától kap (Śrīmad-Bhāgavatam 2.4.20, magyarázat).” Elgondolkodtató látni a nagyvárosok nyüzsgő tömegét, amint mindenki fáradságos munkát végez saját boldogulásáért egy mesterséges világban. Főleg azért, mert az eredményt – az oly vágyott boldogulást – senki nem éri el. Mindenki fut utána, de senki nem éri el. …

Reményteli, derűs tavaszi délután volt. Látszólag céltalanul lődörgött az indiai kisváros szívében. De valójában nagyon is élt, és tudta mit csinál. Élvezte, ahogyan a vele szemben elhaladó helyiek pillantásában keresheti az életük drámaian megismételhetetlen szépségét. Figyelte az indiai utcán oly nyíltan kibontakozó mindennapi élet bensőséges jeleneteit, és próbálta átérezni a hangulatot. Azt az egzotikus fűszerként a teljes atmoszférát átitató különös derűt, ami a mosolyok tisztaságában, a beszélgetések hanghordozásban, a távolba révedő pillantásokban, és a felszabadult nevetésekben is ott rejtőzött. Pont, mint a boldogság kék madara, melyet soha nem látunk, de mindig ott dalol hívogatóan a távolban… Ilyen hangulatban fordult be …

Amellett, hogy a lótusz szépsége szinte nem evilági, a semmilyen más növényre nem jellemző tulajdonságai előtt a tudomány is fejvakarva áll, és a keleti kultúrák is különleges jelentőséget tulajdonítanak neki. A buddhizmustól Egyiptomon át a hinduizmusig, az ősi tanításokat mélyen átszövi a lótusz jelenléte. Ha valaki jobban megvizsgálja mindezt, azt fogja látni, hogy olyan, mintha ez a növény egy másik, tisztább világból csöppent volna ide, hozzánk. Most a hinduizmus, a Védák tanitásai szerint vizsgáljuk meg a lótusz elképesztő tulajdonságait, illetve tanításait. 8 lótuszszirom, vagyis 8 tanítás. Illetve +1, a középpont… 🙂 1. SZIROM – AZ ÚJJÁSZÜLETÉS A lótusz sötét, mély …

A védikus kultúrában az egyik legfontosabb alapvető emberi tulajdonság a fegyelem. A gyerekek a gurukulában, a hagyományos védikus rendszerű iskolában, vagy már sokszor otthon a szülőktől elkezdik elsajátítani a fegyelmet. Elsőként külső fegyelmezés formájában kerül be a gyermek életébe, a szülőn vagy a tanáron keresztül, később viszont már arra törekszenek, hogy önfegyelmet gyakoroljanak a fiatalok. Ez a fajta fegyelem nem káros, negatív, vagy túlszabályozott.   Tulajdonképpen ez az úgynevezett érzékkontroll, vagyis az érzékkielégítés elutasítására való erő, amit úgy jellemezhetnénk, hogy ha megkívánok vagy akarok valamit, akkor azt nincs jogom megszerezni, felfalni és úgy használni, ahogy nekem tetszik. Már önmagában a …

Dr. Bruce Lipton amerikai sejtbiológus ’70-es években végzett kutatásai felforgatták a tudományos világot. Dr. Lipton munkássága során többek között a gének szerepét, a betegségek kialakulására való hatásukat vizsgálta. Kutatásai során olyan felfedezéseket tett, amelyek teljesen megkérdőjelezték a genetika és még a darwini evolúcióelmélet alapjait is. Kísérletei során leginkább a sejtmaggal végzett kutatási eredmények döbbentették meg, valamint azok a placebo kísérletek, amelyek több mint 75%-os gyógyulási arányt mutattak ki placebot szedő betegeknél. Vagyis, ha a páciensek egy meggyőző szakembertől placebot kaptak orvosságként bizonyos bajaikra, akkor 75%-nál is magasabb arányban gyógyultak meg betegei a valójában hatóanyag nélküli cukortablettától. Dr. Lipton ezt követően …