Tehénvédelem

Tehénvédelem

Az ősi indiai szentírások szerint a lelki kultúra egyik alapja a tehénvédelem. A tehenek megóvása és az emberekkel szimbiózisban való együttélésük a fenntartható gazdasági modell alapja is egyben. Az ökröket apaként, a teheneket anyaként tiszteljük és védelmezzük. A tejet a legfontosabb élelmiszernek tartjuk, az ökrök ereje pedig a mezőgazdasági munka alapja.

Tehénvédelem

A tehénvédelem minden Krisna-hívő vallásos kötelessége. Krisna-völgyben található jelenleg Európa egyik legnagyobb tehénvédelmi központja, amelyet szanszkrit nyelven Gosalának neveznek. A 1994-ben létrehozott istállóban és a körülötte lévő fedett karámokban 30 tehén és 30 ökör ahimsa életvitelére, ellátására és védelmére van lehetőség. A tehenek évente 25 000 liter tejet adnak, amit a templomi murti-imádat során és egy, a tejfeldolgozásra szakosodott sajt-manufaktúrában használnak fel. A tehenészetből származó termékek teljeskörűen kielégítik a völgyben lakó családok igényeit. A tehenészethez tartozó 100 hektár földterületből 70 hektár legelő, 30 hektár pedig termőföld. Az ökrök évi 5000 órát dolgoznak, és részt vesznek a favágásban, a szálastakarmány betakarításban, a teher- és személyszállításban, szántóföldi munkákban, cséplésben stb.

A tehénvédelem hagyománya nem csupán azt jelenti, hogy nem fogyasztunk húst, hanem azt is, hogy a tehenek számára emberséges körülményeket biztosítunk. A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a jószágok, akik ilyen körülmények között, békében élhetnek farmjainkon, hosszabb időn keresztül és sokkal több tejet biztosítanak. A tehénvédelem kiterjed az időskorú állatokra is, vagyis a kiöregedett jószágokat is életük végéig gondozzuk, éppúgy, ahogy az idős embereket, szeretteinket is.

Fotó: Répásy Zsolt http://zsoltrepasy.com/

Korunk profit érdekében történő szarvasmarha-tenyésztését kizsákmányolásnak és hálátlanság tekintjük azokkal az állatokkal szemben, akik tejükkel táplálják az emberiséget. Központjainkban ezért nem használunk olyan tejtermékeket, melyek nem erőszakmentes gazdálkodásból származnak.

Amikor 2005-ben Magyarországon új Állatvédelmi Törvény született, a „rituális állattartással” kapcsolatban Krisna-völgy törvénymódosítási javaslatot tett, melyet a jogalkotók elfogadtak és beemeltek a törvénybe. A törvény jelenleg így szól: „(3) A rituális céllal tartott szarvasmarha állományok esetében a megelőző és járványügyi intézkedéseknél tekintettel kell lenni a vallási felekezetek vallásgyakorláshoz kapcsolódó alkotmányos jogaira, és a helyzettől függően minden lehetséges módon biztosítani kell az ilyen állományok védelmét.”

Kṛṣṇa a Srīmad Bhāgavatamban kijelenti, hogy a tehenek a legszentebb állatok, az Ő kedves barátai, akik nem különböznek Tőle, valamint arra is rávilágít, hogy spirituális életünk végzéséhez elengedhetetlen az erőszakmentes életvitel, amit a tehénvédelem képvisel.

 „A brāhmanák, a tehenek és a védtelen teremtmények az Én testemhez tartoznak, és csak azok hiszik róluk, hogy különböznek Tőlem, akik bűneik miatt elvesztették józan ítélőképességüket.” SBh. 3.16.10.

Amikor az Úr Kṛṣṇa 5300 évvel ezelőtt megjelent az anyagi világban, egy tehénpásztor fiú képét öltötte magára és gyermekkorát az indiai Vrṇdāvana nevű faluban töltötte. Úgy is szólították Őt, hogy Govinda, ami annyit jelent: a tehenek védelmezője. Tettei például szolgálnak számunkra, miként lehetséges békében, bőségben és testi-szellemi elégedettségben élni, és mi az az életforma, ami mindenki számára örömet és sikert nyújt.

„A mezőgazdaság és a tehénvédelem a bűntelen élethez vezet, ami aztán azt eredményezi, hogy az ember vonzódni kezd az odaadó szolgálathoz.” SBh. 8.6.12., magyarázat.

Tehenészet

A természetes élőhelyek védelme, mint Isten művének megóvása

A Kisna-hívők a tehénvédelem mellett a természeti környezet védelmére is nagy hangsúlyt fektetnek.

A hívők és maga Krisna-völgy ökofalu olyan időtálló értékeket képviselnek Magyarországon, mint az egyszerűség, az önellátásra való törekvés, az eleink hagyományos életmódjához való visszatérés. Mindezek révén szorosan kapcsolódunk a hazánkban is jelenlévő törekvésekhez: összhangban élni az Anyatermészettel.

A környezettudatos életmód, az ebből következő átgondolt, mértékletes fogyasztás, és az ezen elveken és életvitelen alapuló fenntartható közösségek születése jelenti a természet védelméhez és a hosszútávú fenntarthatósághoz vezető fő lépéseket. A Krisna-hívők úgy tekintenek a világra, mint amit az ember nem birtokolhat, hiszen csupán kölcsönkapta Istentől, ám aminek jövőjéért felelősséggel tartozik. A fenntarthatóság pilléreinek és az ökológiai szemléletnek, az egyszerű életmódnak, és az emelkedett gondolkodás elvének a népszerűsítését tűztük ki célul.

Cimkék: