Október elsején ünnepeljük a Vegetarianizmus Világnapját, s közvetlenül ezt követi az Erőszakmentesség, valamint az Állatok Világnapja is. Tökéletes időszak, hogy kissé átértékeljük, mi kerül a tányérunkra, az milyen hatással van a szervezetünkre és a környezetünkre.
Szeretnél többet megtudni a Vegetáriánus Világnapról? Kattints! >>
A vegetarianizmus kérdése évezredek óta foglalkoztatja az embereket. Nagy gondolkodók, vallási tanítók, művészek és kutatók vallották magukat etikai és intellektuális okokból vegetáriánusnak, mint pl. Pythagoras, Assisi Szent Ferenc, Platón, Wagner, Leonardo da Vinci, Albert Schweitzer, Lev Tolsztoj, Vincent Van Gogh, vagy éppen Albert Einstein.
A vegetarianizmus áthatotta nemcsak a keleti világvallások gyakorlóinak életét, hanem a keresztény szerzetesek körében is elfogadott volt, éppen Isten és a teremtett világ iránt érzett tisztelet és csodálat által. A századelőn még teljesen természetes volt, hogy a családok hetente egyszer, hétvégén fogyasztottak hústermékeket és a hét nagy részében vegetáriánus módon táplálkoztak, megtartották az éves nagyböjtöt, úgy Húsvétkor, mint az ortodox vallási irányokban Karácsonykor. Az élelmiszeripar és az áruházláncok robbanásszerű növekedésével, a gyorsételek elterjedésével azután mindennapossá vált a húsfogyasztás a fejlett országokban, s ennek olyan súlyos közegészségügyi következményei lettek, mint a szív- és érrendszeri betegségek vagy emésztőszervi megbetegedések nagy számban történő előfordulása. A Húsmentes Hétfő (Meatless Monday) mozgalom igyekezett rést ütni a pajzson, és legalább heti 1 napos húsmentes böjtöt javasolt követőinek. A jóga, az egészséges életmód terjedésével a húsmentesség még népszerűbbé vált, sokakban felötlött a vágy, hogy akár egész évben vegetáriánus módon táplálkozzanak. A hölgyek részéről ennek nem ritkán olyan okai voltak, mint a gyorsabb fogyás, a szép bőr és a csinos alak fenntartása. A keleti filozófiák, mint pl. a védikus bölcsesség megismerésével és terjedésével viszont egészen új távlatok nyíltak a vegetáriánus táplálkozásban.
Napjainkban sorra nyílnak a vegetáriánus és a tisztán vegán éttermek, és egyre többen és többen táplálkoznak erőszakmentes módon, azaz úgy, hogy semmilyen élőlénynek se okozzanak fájdalmat. Az ezredfordulóra mindez vegán, tisztán növényi forradalommá nőtte ki magát, az élő ételek megkedvelésével, az egészséges életmód iránti igény növekedésével, az új ízek iránti fogékonysággal igazi gasztronómiai és kulturális forradalom alakult ki. Bár sokan nem tudják: a vegetáriánus étrend majd’ minden vallási irányzat alapvető tanítása és elvárása, az indiai kultúrának, – amelynek olyan jeles képviselői voltak vegetáriánusok, mint Mahātma Gandhi vagy Śrīla Prabhupāda – pedig egyenesen az alapkövét jelenti az ahimsā alapú étkezés, vagyis az erőszakmentesség elvét megcélzó vegetáriánus életmód.
A vegetarianizmus típusai:
Lakto-vegetáriánus: Tejterméket fogyasztó,
Lakto-Ovo-vegetáriánus: Tojást és tejterméket fogyasztó,
Ahimszá-vegetáriánus: Csak erőszakmentes gazdálkodásból származó tejterméket fogyaszt.
Vegán: Tisztán növényi alapanyagok jelentik táplálékát.
A hosszabb élet alternatívája
India ősi szentírásai, a Védák és magyarázatai, minden ember számára a vegetáriánus étrendet javasolják, olyan tejtermékekkel kiegészítve, amelynek megszerzése nem jár fájdalommal, károkozással a tehenek számára. Az efféle alapanyagokból készült ételek táplálóak, lédúsak, tiszták, egészségesek és az ősi bölcsesség szerint, nemcsak a testre, hanem lelki állapotunkra is kedvező hatással bírnak. Az ősi filozófiák ismerői számára mindez évezredek óta megszokott, bevett dolog, napjaink tudományos kutatásai azonban a szkeptikusoknak, kétkedőknek is bizonyságul szolgálnak, miszerint a vegetáriánus étrend nem pusztán divathóbort, hanem az ember legfontosabb szokása, amellyel meghosszabbíthatjuk saját életünket.
Egy 2015-ben publikált WHO tanulmány szerint pl. a pácolt húsfélék majdnem annyira rákkeltő hatásúak az emberi szervezet számára, mint a szoláriumok rendszeres használata. A húsok és vöröshúsok elhagyása érdekes módon nemcsak a magas koleszterinszint, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását előzi meg, hanem a cukorbetegség megelőzősében is létfontosságú. Egy igazán friss, aktuális kutatás szerint pedig, amelyet a Brit Táplálkozástudományi Társaság tett közzé ez év augusztusában, minden életkorban ajánlható a vegán étrend mind kismamáknak, mind gyermekeknek, mind pedig aktív felnőtt és idős embereknek is. Természetesen a tisztán növényi étrendet nagyon okosan, tudományos alapokra építve kell összeállítanunk.
Bármely verzióját, mélységét is válasszuk a vegetáriánus táplálkozásnak, egy bizonyos: komoly szívességet teszünk önmagunk, környezetünk és a Föld számára, ha csak rövid ideig is nélkülözzük a hús fogyasztását.
Érvek a húshagyó életmód mellett
- Erőszakmentesség, a legfontosabb etikai elv mellett voksolunk
A vegetáriánus étrend bevezetésével teljesítjük azt a morális erkölcsi elvet, amelyet a Biblia Ne ölj! parancsa foglal össze a legtömörebben. Mivel minden élőlény ugyanolyan lélek, amelynek a test a szolgálati autója, nem nevezhetjük jogos igénynek az állatok húsukért való elpusztítását. Ha pénzt fordítunk ezekre a termékekre, a húsipar és a vágóhidak támogatásával magunk is a pusztítás résztvevőivé válunk.
Csak az USA-ban naponta 55 millió állatot mészárolnak le táplálkozás céljából! Ez egy szinte felfoghatatlan, sokkoló adat. Világszerte ennek sokszorosával kell számolnunk. Több tízmilliárd gyilkosságot követünk el más érző élőlények, sertések, szarvasmarhák, szárnyasok, halak és más ÉLŐlények ellen. Nem nevezhetnénk ezt békés világnak. Az erőszakmentesség elve ott kezdődik, hogy nem ártunk senkinek. - A hús elhagyásával a természeti környezet aktív, tevőleges védelmezőjévé válunk
A húshagyó étrend abban is segít, hogy a természeti környezetet megóvjuk. A hús fogyasztása ugyanis 3 zónában pusztítja bolygónkat:
Az állattartás a klímagázok 51%-ának kialakulásáért felelős, így a legnagyobb pusztítója környezetünknek.
Ugyanakkor hússzor annyi földterületet követel, mintha növényi étrenden élő embereket szeretnénk ellátni. Földünk 30%-án, nagyjából az ázsiai kontinens méretű területen csak és kizárólag állati takarmányt termelünk, hogy felhizlaljuk rajta a vágóállatokat. A takarmánytermeléshez bevonni kívánt földterületek végett bolygónk védett, zöld zónái, esőerdői és érintetlen természeti kincsei napról napra tűnnek el a Föld felszínéről, ahogy bevonják azokat a termelésbe.
Mindeközben a húsipar az ivóvizek felhasználására is kriminális hatással van. Az emberi fogyasztásra alkalmas ivóvizek 60%-át az állattartásban használják fel, a marhahús megtermeléséhez pl. 200-szor annyi vízre van szükség, mint ugyanannyi búza előállításához.
Itt meg kell jegyeznünk, hogy egy eléggé pikírt közvélekedés szerint mindez nem jelent problémát, hiszen az ivóvizet úgysem tudnánk eljuttatni a Föld legszárazabb régióiba… a kőolajvezetékekkel azonban nincs ilyen probléma… De ha már nem aggódunk Afrika szomjazó gyermekeiért, érdemes pl. a Mecsek karsztvizeit óvni a teljes lecsapolástól. - A hús elhagyásával tehetjük a legtöbbet egészségünkért és szépségünkért
A vegetáriánus étrendet mindig a szakmai ajánlásoknak megfelelően, okosan kell összeállítanunk, elengedhetetlen a hüvelyesek, a gabonafélék, az olajos magvak, a zöldségek és gyümölcsök bőséges fogyasztása, az étrend változatossá tétele. Kerülni kell a szénhidrát-csapdákat, vagyis a rizs és burgonya, valamint az édességek túlfogyasztását, ami akkor fordulhat elő, ha nem ismerjük még a vegetáriánus étrend sokszínűségét.
A húshagyó diétát az orvostudomány korábban a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásakor, emésztőrendszeri megbetegedéseknél, vagy rákos elváltozásoknál javasolta, ma már egyre inkább elfogadott nézet, hogy a legtöbb kóros állapot javítható vegetáriánus ételek fogyasztásával. A legfontosabb azonban a prevenció. A lakto-vegetáriánus és vegán étrendet követők arról számolnak be, hogy erőnlétük kiváló, könnyebbek, fittebbek, bőrük és hajuk sokkal fényesebbé, szebbé, teljes külső megjelenésük pedig üdévé és fiatalossá vált.
Indiai Vegán Gasztronap október 8-án
A Vegetáriánus Világnap kiváló alkalom arra, hogy legalább 1 napra az évben vegetáriánusokká változzunk.
Bár október 1. csupán egyetlen nap, Krisna-hívők, vaisnavák milliói szerte a világon egész évben óvják a Földet a húsfogyasztás káros hatásaitól és aktívan részt vállalnak az erőszakmentes életmód népszerűsítésében. Azoknak, akiknek ötletünk sincs, hogy a burgonyán és a rizsen kívül mit fogyaszthatnának ezekben a napokban, vagy akik éppen ellenkezőleg, már nagyon tudatosan meghozták életük nagy, mindent megváltoztató döntését és szeretnének új ízeket kipróbálni, új ötleteket kapni a növényi táplálkozáshoz, szeretettel várjuk október 8-án Indiai Vegán Gasztronapunkra a Lélek Palotájába. Mintegy 40 különféle vegán ételkülönlegesség, indiai, magyaros és mediterrán fogások, látványkonyha tandoori kemencével és agyagtűzhellyel, táplálkozástudományi előadások, receptek és érdekességek a konyhaművészet világából. Tartsatok velünk!
https://krisna.hu/2017/oktober-8-indiai-vegan-gasztrofesztival/
Addig is kipróbálnál néhány isteni vegetáriánus receptet? https://krisna.hu/category/receptek/
Szeretnél többet megtudni a Vegetáriánus Világnapról? Kattints! >>