Önmegvalósítás a gyakorlatban – Krisna-tudat otthon

admin Filozófia

Az odaadás folyamata és kifejlesztése A bhakti-jóga, az odaadás jógája folyamatát összegezve az Úr azt mondja: „Ó, Kuntí fia, ajánld fel Nekem mindazt, amit cselekszel, eszel, elajándékozol, valamennyi vezekléseddel együtt!” (Bhagavad-gítá 9.27) Ezért az étel felajánlása Krisnának szervesen hozzátartozik a bhakti-jóga rendszeréhez. Az Úr azt is leírja, milyen felajánlásokat fogad el: „Ha valaki szeretettel és áhítattal áldoz Nekem egy levelet, …

Az anyagi és a lelki oktatás különbsége

admin Filozófia

A. C. Bhaktivedanta Szvámí Prabhupáda, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola névadója a lelki oktatás tökéletesítésére buzdította tanítványait, követőit. Az oktatás valódi tudománya „Az emberi életformában életre kelthetjük Istenhez fűződő örök kapcsolatunkat, s az oktatás célja is ez kell hogy legyen. Valójában ez az élet és az oktatás tökéletessége.” Sríla Prabhupáda Sríla Prabhupáda kiemelkedő fontosságot tulajdonított az oktatásnak az Isten-tudatos, védikus kultúra …

A Krisna-tudat gyakorlásáról

admin Filozófia

A védikus tanítások nem csupán egy tetszetős filozófiát hirdetnek, hanem praktikus tudást és tapasztalatot adnak gyakorlóinak. A lélekről és Istenről szóló bölcsességet egy teljes, gyakorlatias

A Krisna-hívők főbb ünnepei, fesztiváljai

admin Filozófia

Főbb ünnepeink Egyházunk ünnepei Krisna, és az Ő különböző formái, valamint hívei evilági megjelenéséhez és cselekedeteihez kötődnek. A legjelentősebb eseményeket Budapesten vagy Somogyvámoson közösen ünnepeljük, énekléssel, előadások hallgatásával, illetve böjtöléssel (és a végén persze lakomával). Gaura Purnimá Ez a fontos Gaudíya-vaisnava ünnep Srí Csaitanja Maháprabhu megjelenésének napja. Ezen a napon Srí Csaitanja szülőhelyén, a nyugat-bengáli Srídháma Májápurban nagy ünnepséget tartanak, …

Röviden a Krisna-tudat gyakorlásáról

admin Filozófia Leave a Comment

A védikus tanítások nem csupán egy tetszetős filozófiát hirdetnek. A lélekről és Istenről szóló bölcsességet egy teljes, gyakorlatias kultúra öleli körül: ezt nevezzük védikus kultúrának. Az ennek megfelelő öltözködés, szokások, viselkedési szabályok és lelki gyakorlatok az ember gyors lelki felemelkedését biztosítják. A lelki fejlődéshez az embernek nem szükséges szerzetesi módon, a világi tevékenységeket feladva élnie. A Krisna-hívők egy kisebb része …

Az idő legyőzése

konyvesa Filozófia, VIM magazin

A Kṛṣṇa-tudat alapvető tanítása szerint az élőlény nem azonos a testével, hanem az őt, mint kesztyű a kezet fedi be. Ha sikeressé akarjuk tenni emberi életünket, a védikus szentírások javaslata szerint a kézzel, vagyis az örökkévaló lélekkel is törődnünk kell, nem csupán burkolatával, a kesztyűvel, vagyis az anyagi testtel, amit az idő előbb utóbb elpusztít. Ezt példázza Purañjana király története, …

Karma: A sors árnyalt fogalma

konyvesa Filozófia, Videótár

A karma kifejezés a keleti kultúrákból elsőként átvett fogalom. De vajon ismerjük jelentését? Egy fogalom, amit számtalan jelentéssel felruháztunk már, egy szó, ami a magyar nyelvben is közszájon forog. Sors, végzet, események sora, vagy eleve elrendelés – csak néhány ötlet, hogy mit jelenthet ez a régi, újabban használt kifejezés. De mi a fogalom pontos definíciója és hogyan kell elképzelnünk működését? …

Interjú Istennel

konyvesa Filozófia, VIM magazin

– Tehát interjút szeretnél Tőlem? – kérdezte Isten – Ha van rá időd … – mondtam. Isten mosolygott. – Az én időm örökkévalóság. Milyen kérdések vannak a tarsolyodban? – Mi az, ami legjobban meglep az emberiséggel kapcsolatban? Isten így felelt: – Az, hogy beleunnak a gyerekkorba. Siettetik, hogy felnőjenek és aztán újra gyerekek szeretnének lenni. Az, hogy elvesztegetik az egészségüket …

A kultúra változó és örök aspektusa

konyvesa Filozófia

Ma arról fogunk beszélni, hogy egy sokak által indiai vallásként ismert vallás hogyan illeszkedik be a magyar kultúrába. Túl részletesen nem tárgyaljuk, csupán az alapelvekre térünk ki. Főleg a Kṛṣṇa-tudat, vagy eredeti nevén a gauḍīya vaiṣṇavizmus szempontjából szeretnénk vizsgálni a jelenséget. Mielőtt a tárgyra térünk, két megközelítésmódot ismertetünk. Az első a Kṛṣṇa-tudat alapját képező elvből indul ki, amit általában sanāthana-dharma …