Bezárás

Egyházi és hitéleti funkció

Krisna-völgy tehát nem csupán egy turisztikai központ, hanem egy egyházi, vallási és hitéleti központ is egyben. Ez a magyarországi Krisna-hívők vallási székhelye, és egyben az ország legnagyobb hindu-vaiṣṇava templomközpontja. Az imádat minden fontos területe megvalósul ezen a helyen, mint például a tehénvédelem, az oltáron végzett szertartások, a tűzáldozattal kísért védikus áldozatok, a mantraéneklés és a meditáció.

Nemcsak a magyar Krisna-hívők, hanem évente több ezer külföldi zarándok is ellátogat a völgybe. Emellett a helyszín kiszolgálja a hazánkban élő több ezer fős indiai közösség lelki szükségleteit is, például Kṛṣṇa születésnapi ünnepsége és más vallási ünnepek alkalmával.

A Krisna-völgy oltárán álló istenforma, Śrī Śrī Rādhā Śyāmasundara, Krisna eredeti, vṛndāvanai formáját idézi meg, ezért rendkívül fontos a hívek számára. A hívők itt megünnepelhetik a legfontosabb családi ünnepeket és vallási fesztiválokat, vállalhatnak önkéntes szolgálatot, részt vehetnek a napi imádatban. A templomépületben rendszeresek az istentiszteletek, a hajnali, déli és esti rítusokon, mantraénekléseken bárkit szívesen látnak, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Krisna-völgy tehát nem pusztán a helyi lakók számára nyújt lelki menedéket és szolgál elvonulási helyszínként, hanem bárki számára, aki lelki élményekre és békére vágyik.

Bezárás

Társadalmi fenntarthatóság

A vízió közös az itt lakók életében: az ősi védikus tudásra építve egy olyan Isten-központú közösséget létrehozni, amely értékalapú, figyelembe veszi a környezet sajátosságait és a fenntartható életmód mellett az önellátó gazdálkodásra épül. A Krisna-hívők igyekeznek olyan életmódot élni, amellyel óvják az anyatermészetet. Így egy olyan mintafalut építenek és olyan modellprogramot működtetnek, amely a fenntartható jövő építőköve, tehát másolható, megismételhető. A közösség lakóinak célja, hogy megismertessék másokkal is ezt az életvitelt, és szisztematikusan átadják és oktassák a felhalmozott tudást, ezzel lehetőséget adva mindenkinek a biztonságos és virágzó életre.

Krisna-völgy hazánkban az egyik legrégebben működő és stabilan fejlődő ökofalu. Ehhez hozzájárult a természet tisztelete és a közös életstílus mellett az is, hogy a Völgy lakóinak életfilozófiája, világszemlélete, szokásrendszere és célja hasonló.

A fenntartható társadalom alappillérei:
a közösség tagjainak az egyéni tehetségük, képességeik és tudásuk alapján történő lefoglalva,
egyéni felelősségvállalás a közösség és annak környezete szolgálatára
közös felelősségvállalás az egyének, családok, a közösség és a környezet fenntartására és védelmére,
az egyéni élethelyzetek figyelembevétele (pl. kismamák, családok, idősek, gyermekek stb.)
a közös erkölcs és vízió,
a hatékony és személyes vezetés,
a tudásalapú társadalom támogatására széleskörű oktatási tevékenységek folytatása (belső oktatás, turizmus, iskolai oktatás, egyetemi kutatások és képzések)
bizalmon és szolgálaton alapuló kapcsolatok,
a kötelességek és jogok megfelelő egyensúlyban tartása,

Ezeket az alappilléreket kifejezetten támogatja az itt lakók konstruktív életvezetése, amely a szélesebb társadalom számára is értékes, ám egyaránt közösség- és önfejlesztő jellegű is. Különösen nagy hangsúlyt fektetnek a Védák tudáskincsének napi szintű tanulmányozására és a személyiségfejlesztésre, az élethosszig tartó tanulás elvét vallják. Az önismeret útját járó és kiválóságra törekvő emberek, valamint a társadalom legkisebb és legszorosabb szociális kötelékét alkotó egységek, a családok szilárd pillérei egy konstruktív, Isten-tudatos társadalomnak.

A fenntartható életmód elengedhetetlen feltétele az ökológiai etika alapú kultúra követése, amely a teljes ökológiai rendszerre élő egészként tekint és olyan erkölcsi normarendszert feltételez, mely lehetővé teszi az egyén számára a szükségletei hosszú távú kielégítését és ezáltal a boldog életet. Ez az erkölcsi normarendszer az Isten törvényeivel összhangban lévő, az egyén valós szükségleteire, és nem az éppen aktuális divat diktálta értékekre és igényekre épül.

Foglalkozások Krisna-völgyben

Bezárás

A következő idézet elmagyarázza, hogy a Krisna-hívők hogyan állnak az őket körülvevő természethez:

īśāvāsyam idaḿ sarvaṁ
yat kiñca jagatyāṁ jagat
tena tyaktena bhuñjīthā
mā gṛdhaḥ kasya svid dhanam

“A világegyetemen belül az Úr irányít minden élőt és élettelent, s minden az Övé. Az embernek ezért csupán azt szabad elfogadnia, amire szüksége van, s ami őt illeti meg. Minden mástól tartózkodnia kell, jól tudván, hogy az kihez tartozik.” (Śrī Īśopaniṣad 1. mantra)
Mivel a védikus szentírások szerint az ember nem tulajdonosa az őt körülvevő természetnek, hanem azt kölcsön kapta Istentől, ez a felfogás a Krisna-hívők minden cselekedetét áthatja a környezet tisztántartásától, a vegetáriánus étkezésen át, a természeti kincsek használatáig.

Természeti környezet megőrzése
A ‘90-es évek kietlen birkalegelője a tudatos tervezésnek és következetes gondozásnak köszönhetően visszanyerte korábbi változatosságát, és a közel 300 hektáros terület mára természetes borításúvá vált. A természetes élőhelyek bővülésével a tájban honos növény- és állatvilág is folyamatosan gazdagodik. Az erdősítés komoly szerepet játszik a biodiverzitás megőrzésében, a madár- és rovarvilág sokszínűvé válásában, emellett támogatja a mézadó és beporzást végző méhek munkáját is.

Krisna-völgyben a környezeti fenntarthatóság alábbi területeivel foglalkozunk kiemelten:
- A talajélet megőrzése
- Fenntartható vízgazdálkodás
- A levegő tisztaságának megőrzése
- A biodiverzitás növelése
- Hulladékcsökkentés és újrahasznosítás
- Megújuló energiaforrások alkalmazása

Az ökoszisztéma produktivitásának növelése
Az ökoszisztéma egy zárt rendszer, amelyben lehetetlen korlátlan növekedést elérni. Emiatt fontos annak részletes tanulmányozása és szerves egységként való kezelése. Ennek része, hogy meghatározzuk az erőforrások rendszerének küszöbértékeit, és életmódunk szükségleteit ezen értékek korlátaihoz szabjuk. Ha azonban a fejlődést rövidtávon, kiugró csúcseredményekben mérjük, túllépve a megújulási képesség korlátait, az a rendszer más pilléreinek végzetes kibillenésével járhat.
Krisna-völgy jelenleg nem teljes mértékben önellátó, de széleskörű önellátásra törekszik, és lakóinak alapvető szükségleteit újratermelődő, fenntartható forrásból igyekszik kielégíteni. A fenntartható fejlődés víziójával szemben így a hosszú távú fenntarthatóság elvét valósítja meg a gyakorlatban, már 3 évtizede. A produktivitás növelésének kulcsa a rendszerszemlélet, amelyet a gyakorlatban a különböző funkcionális területek összekapcsolásával érünk el:

Bezárás

Az ökoszisztéma működésének megértése és az a szerinti életmód visszahelyezi az embert a természet egységébe. Krisna-völgy lakói ennek megvalósulásához a “vágyak helyett szükségletek” elvét követik. Az ember hajlamos arra, hogy a vágyak özönében mohóvá váljon és túl-fogyasszon, ám ha az ökotudatosság szintjére lépünk, a valódi szükségleteink fogják megszabni fogyasztási szokásainkat. Így a boldogság keresése a külsőségek hajszolása helyett sokkal inkább belső úttá, önmegvalósítássá válik. Döntéseinket és választásainkat így tudatosan, valódi, örök emberi értékekre alapozzuk, amelyek évezredek alatt sem változnak.

Valós értékteremtés
Az ökologikus gazdaság alapelveit figyelembe véve kézzelfogható, valós értékteremtésre törekszünk. Ez magában foglalja a fiziológiai és szociális szükségletek biztonságos megteremtését, amelyek nélkül rendkívül nehéz az önmegvalósítás útjára lépni. Ilyen valós értékek az egészséges táplálék, a tiszta levegő, az iható víz stb., de ide tartozik többek között a barátság, az elismerés, a valahova tartozás érzése is.

Gazdasági fenntarthatóság a gyakorlatban
Krisna-völgy egy olyan szerzetesi közösség, amely egy falu méretű nagycsaládhoz hasonlítható leginkább. Mindenkinek megvan a saját szerepe, mellyel hozzájárul a közösség jólétének megteremtéséhez. A bevételek és kiadások egyensúlyán túl a közösségi gazdasági fenntarthatóság az alábbi gyakorlati elemekből áll, a teljesség igénye nélkül:

- lokális cselekvés - helyben termelés, helyben fogyasztás
- egyéni és közösségi szükségletek biztosítása
- belső-külső piac - belső piacra termelés, felesleg értékesítése külső piacra
- belső termelés védelme - saját termékek előnyben részesítése
- optimális erőforrás használat
- funkcionalitás
- energiahatékonyság
- ellenőrzés

Pénzügyi forrásaink:
- magánszemélyek adományai, - SZJA 1%-os felajánlások, - pályázati támogatások, - állami támogatások, - könyvterjesztésből származó bevételek, - állalkozásaink bevételei (pl. webáruház, kosár program, étterem, turizmus, ajándékbolt, tanfolyamok stb.).

Bezárás

Időjárásbiztos termelés

3000 m² fóliaház:
5 hónap helyett 12 hónapon át tartó kertészeti termelés
korai palántanevelés

Területigény

Teljes élelmiszer ellátáshoz szükséges terület fejenként:
lakto-vegetáriánus: 1400 m²
mindenevő: 10 800 m²
(University of California, 2016.07.22)

Génmegőrzés és magfogás

Génbank:
60 élelmiszernövény magjai
fontos tájfajták megőrzése

Széles fajtaállomány

50 zöldség- és fűszernövény
240 egyedből álló gyümölcsfa állomány
Növényvédelem

Növénytársítás
Gyógynövényes lemosók és komposzt teák

Bezárás

Jelenlegi berendezkedésünk alapján a vetést és az aratást egy energia-szükséghelyzet, pl. kőolajválság esetén is gond nélkül el tudjuk végezni. Krisna-völgy mezőgazdasági gépparkja valódi néprajzi kuriózum, hiszen számos eszközből mindössze 1-2 db található Magyarországon, az is itt, Krisna-völgyben, amelyeket szakembereink szerte Európából gyűjtöttek össze. A gépek és a járgányház élőben is megtekinthetők.

I. Szántóföldi növénytermesztés gépei
1. Szántás
Krisna-völgyben a kormánylemez nélküli eketípusokra kívánunk visszaállni, amelyek nem forgatják a talajt, mivel a forgatás súlyosan károsítja a talajéletet!
Eketípusok: eke, váltva forgatós eke, egyes-kettes eke, ágyeke

Az Úr Krisna testvérbátyja, Balarāma hagyományos túróekét vagy ún. grúbert használt.
2. Vetőmag-ágy létrehozása
A tárcsa, a rugós borona, a fogas borona, a kombinátor és a rögtörő szerkezet funkciója az, hogy aprítsa a talajszerkezetet, szántásnál elsimítsa a hantokat.
3. Trágyaszórás
A lovas trágyaszóró igazi ritkaságnak számít, melyet itt azonban ökrökkel használjuk. Kerékről, ún. talaj-meghajtású trágyaszóróként működik.
4. Vetés
Krisna-völgyben hagyományos ökrös/lovas (kanalas és bütykös) vetőgépekkel rendelkezünk, de egy ökör-vontatású direktvetőgépet is építünk.
Forgóujjas vetőgép: A szorgalmas hívők gyorsan pergő ujjai szórják el a magot, pl. a sárgaborsót. ;-) 4. Talajzárás
A vetés utáni talajzáráshoz a Cambridge talajzáró és a Güttler henger áll rendelkezésre, melyből Krisna-völgy egy tagot vásárolt, ezt ökrök mögé kötve használjuk.
5. Kultivátor
Kapásnövényeknél sorközművelő szerkezeteket használunk, amelyeknek függesztett és vontatott, valamint traktorral használható változatai is vannak.
6. Aratás
A kévekötő aratógép az egyik legösszetettebb állati erővel működő munkagép. Az aratás után az élelmiszer előállítás lépései a csépléstől kezdve mind elvégezhetőek az itt található járgány segítségével.

II. Szénakészítés gépei
Kaszálás: Alternáló kaszákat használunk ökrökkel, valamint rotációs kaszát traktorral.
Forgatás: Rendsodró és szénaforgató - traktorral és ökrökkel is használható.
Felszedés: ökrös szénafelszedő, rakodó. Traktoros körbálázó, homlok-rakodó.

III. Fuvarozás és kocsik
Az ökrök segítségével szállítási munkatevékenységek is elláthatók, amelyhez különféle kocsik állnak rendelkezésre.

IV. A burgonyatermesztés gépei
A burgonyatermesztés speciális gépigénnyel rendelkezik, melyek 3 kategóriába sorolhatóak:
Ültetés: krumpliültető gép
Töltögetés: tárcsás bakhát-készítő
Pörgetés: verbecs = burgonya kipörgető szerkezet, amely egy speciális eke, melyhez egy talaj meghajtású felszedő csatlakozik, ökrök vontatják

Bezárás

A Srí Prahláda Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda:

2009-ben lett államilag akkreditált intézmény, ahol a gyermekek a Nemzeti alaptanterv szerint tanulnak;
2014-ben a Krisna-völgyi óvodát is akkreditálták;
2016-ban magyar szabvány szerinti örökös ökoiskola címmel tüntették ki az intézményt; elkészült a második iskolaépület;

2020-ban a Magyar Állam elfogadta az alternatív kerettantervet, ennek köszönhetően a diákok 30%-ban védikus tantárgyakat tanulhatnak;
2022-ben elkezdődött a gimnáziumi képzés; intézményünk akkreditált tehetségpont kitüntetést kapott.

Az alternatív kerettanterv 3 fő része:
jellemformálás és személyiségfejlesztés, tantárgycsoportok, egyéni képességek szerinti gyakorlati tevékenység.

I. A jellemfejlesztéssel a fő célunk olyan pozitív jellemvonások kialakítása, amelyek mind az egyén, mind a közösség építését, a hagyományos védikus és a magyar kultúra megismerését, valamint annak az értékrendnek a kialakítását szolgálják, amelyek elősegítik az önismeretet és az önmegvalósítást. A kerettanterv a közismereti tudásszerzés mellett lehetőséget ad a lélek tudományának elsajátítására is. A tantárgycsoportokon keresztül a tanuló ismereteket szerez Istenről, önmagáról, hogy mi a helye e világban, valamint a világról, és annak működéséről egyaránt. Célunk, hogy a Krisna-hívő gyermekek tudatos, lelki értékekben gazdag emberekké váljanak, akik egyéni boldogságuk megtalálása mellett életükkel, tevékenységükkel az egész magyar társadalom hasznára válnak.

II. Tantárgycsoportok:
1. Nyelv és kommunikáció
2. Teremtéstudomány (természettudományos tárgyak)
3. Művészetek
4. Vaisnava liturgia és szertartástan
5. Társadalomtudományok

III. A Krisna-völgyi nevelés különleges jegye a képességalapú oktatás, azaz a tudásból és az emberi természetből fakadó gyakorlati munkatevékenységek megismerésének lehetősége. A tanulók az érettségiig 30-40 különféle foglalkozásban próbálhatják ki magukat, s az így szerzett tapasztalatok segítséget nyújthatanak a pályaválasztásban. A fiúk kedvencei: az erdészet, a biokertészet és a tehenészet. A lányok az oltár díszítésének művészetét, az ajándékboltot, valamint az iskola és a kisgyermekek körüli feladatokat szeretik leginkább. A gyermekek az akadémiai képzés mellett egyedülálló projektheteken vesznek részt, de az oktatás része a drámapedagógia és számos kalandnap is.
A diákok ismereteiket a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola 3 éves akkreditált képzése keretében mélyíthetik tovább, ahol államilag elismert diplomát szerezhetnek. Ezáltal a gyermekeinknek lehetőségük van arra, hogy az óvodától egészen a felsőoktatási képzésig az egyház intézményeiben tanuljanak és fejlődjenek.

Bezárás

Fő tevékenysége a ruházati termékek fenntartható módon történő gyártása, forgalmazása és a ruhakészítéshez kapcsolódó termelési és kézműves mesterségek kutatása, rendszerezése és hagyományainak ápolása. Az összegyűlt tudásanyagot képzések, tanfolyamok keretében oktatják általános és középiskolás csoportoknak, felnőtteknek, de pályázati programok keretében még európai résztvevőknek is.

A textilműhelyben kiemelt fontosságú a néphagyományt követő alapanyagok, a len, a kender, a gyapjú előállítása, és általánosságban véve a természetes anyagok (pamut, selyem, alpaka, bambusz stb.) használata.

Magyarországon ma már igen kevesen rendelkeznek azzal a tudással, hogyan kell saját rostlen és rostkender segítségével önfenntartó módon elkészíteni a ruháinkat. Több éves kutatómunka és kísérletezés árán sikerült ezt visszahozni a feledés homályából. Jelenleg Krisna-völgy az egyetlen olyan hely hazánkban, ahol ezt az alapvető mesterséget a gyakorlatban is űzik.

A Syama Handmade munkájának szerves részét képezi a hagyományos textilkészítési eljárások felkutatása, beleértve, hogy a fonal- és textilfestéshez természetes növényi festékeket használnak. Szintén alkalmazzák a magyar textilhagyományban is elterjedt nyomódúcos textilmintázást, melynek eredete egészen Indiáig vezethető vissza, s ahol ez még napjainkban is élő, tanulmányozható technikának számít. Nagy mennyiségű magyar és indiai eredetű fa nyomódúccal rendelkeznek. A festés mellett kutatják és ápolják az indiai tradicionális hímzési technikákat is.

A kézműves műhelyben számos 100-120 évvel ezelőtt készült, jelenleg is működő eszköz található, pl. rokkák, szövőszékek, gyapjúkártoló, tiloló, gereben gazdagítja a repertoárt. A lyukkártyás szövőszék (nyüstös gép) kifejezetten ritkaságnak számít hazánkban. Mindezek ma is kiváló állapotban vannak és remek szolgálatot tesznek.

A sokféle kipróbált textilkészítési technika közül a műhely az alábbi termelési irányokat indította el:
- Len, kender, gyapjú feldolgozás
- Fonás, szövés
- Fonal- és textilfestés festőnövényekkel
- Nyomódúcos textilmintázás
- Hímzés

A fenti textilkészítési módszerekkel az alábbi termékcsoportok gyártása zajlik:

- hagyományos indiai ruházat (dhóti, kurta, szári, csadar, szoknya, csóli, stb.) és kiegészítők (dzsapa-zsákok)
- általános ruházat (kendők, sálak, ingek, szoknyák, pólók), kiegészítők (karkötők, tarisznyák, stb.)
- lakástextíliák (függönyök, ágytakarók, lepedők)
- a Krisna-templomok liturgiája és az otthoni imádat során használt textíliák

Az eddigi évek során összegyűlt tudásanyagot képzések, tanfolyamok keretében oktatják általános és középiskolás csoportoknak, felnőtteknek, valamint pályázati programok keretében még európai résztvevőknek is.

[email protected]
www.facebook.com/SyamaHandmade
www.shyamahandmade.com

Bezárás

A tervezők a kialakítás során az indiai térrendezés alapvető szabályait és a magyar parasztházak arányait egyaránt figyelembe vették. A domborművekkel ékesített kerengő-folyosó pl. a parasztházak verandájának felel meg. A templom falai döngölt vályogból készültek, a sarkoknál tégla-erősítéssel.

A templom építésében és dekorációjában a ’94 őszén alakult Művészeti Stúdió csapata vállalt oroszlánrészt, akik kezdetben a különféle anyagok és technikák felkutatásával foglalatoskodtak. Az első dombormű, amely Krisna 10 legfőbb inkarnációját ábrázolja, ma is megtekinthető Krisna-völgy éttermében. A templomszoba dongaboltozata az indiai Nandagrām templomának plafondíszítését eleveníti fel. Az oltár és az ott található gazdagon díszített baldachinos trón indo-szaracén stílusban készült, amellyel az angolok kezdtek kísérletezni a 18. században, brit, mogul és hindu templomok építészetének ötvözetével.

A folyosókon fellelhető domborművek színvilága a Krisna-hívők életigenlő szemléletét idézik. A templomszoba falfestményei mogul és rádzsasztáni elemeket is mutatnak, és a helyi művészek egyéni stílusával keveredtek. Egyes festmények, pl. az Úr Caitanya kedvtelései a galéria falán csak később, Sivaráma Swami inspirációja alapján jelentek meg, ezzel is gazdagítva a beltér díszítését. A templom 1996. évi átadása előtt összesen 26 művész dolgozott az épületen. Később a művészeti stúdió kézműves műhellyé alakult át.

A Völgy kapujában őrt álló hatalmas elefántok prototípusát a helyi Krisna-hívő művészek készítették 2003-ban. A templomépület homlokzatán a Ratha-yātrā Szekérfesztiválról ismert Jagannātha, Baladeva és Subhadrā arca tűnik fel, melyek lézervágott, porfestett elemekből és tűzzománcból készültek. A templom ajtajában látható két szobor egyenesen Dzsaipurból érkezett, és Jayát és Vijayát, a lelki világ kapuőreit ábrázolják. A főtemplom és az oltár mellett kisebb őrtemplomok is állnak a Gauranga tér északi és déli oldalán - Siva és Yogamāyā temploma 1998-ban készült el.

A Krisna-völgy területén található pavilonok az indiai Vṛndāvana falu hangulatát idézik, amely az Úr Krisna földi megjelenésének helyszíne. A Śrīla Prabhupāda mellszobra köré emelt, 1997-ben átadott emlékhely a Kusum Sarovara és az Uddhava Kuṇḍa nevű tó vízpartjának jellegzetességeit követi.

A tehenészet mellett - ahogy a Budapesti Templomban is - találkozhatunk Krisna tehénpásztorfiú formájával, a Gopāla szoborral, amelyet egy skót Krisna-templom hasonló alkotása ihletett. A járgányházban és a tehenészetben megjelenő művészeti munkák Krisna vṛndāvanai kedvteléseit ábrázolják.

Bezárás

A Krisna-völgy védjegyévé vált, India hangulatát idéző pavilonok a Völgy számos pontján fellelhetők, az elefántos bejárattól a falu mögött elterülő szántóföldekig. Krisna-völgy, noha a somogyi tájba illeszkedik, mégis megidézi India varázslatos és sokszínű világát. A hívők maguk között Új Vraja Dhāmának nevezik, azaz az Indiában található Vrindāvan falu, Krisna szülőfalujának európai testvérvárosaként tekintenek rá.

A Krisna-völgy területén található kisebb-nagyobb méretű pavilonok az Úr Krisna földi megjelenéséhez kapcsolódó több ezer szent hely közül a fontosabbakat jelölik. Ezek az Úrra való emlékezést és meditációt elősegítő szakrális imahelyek is egyben. Itt az utazók, a zarándokok megpihenhetnek, meditálhatnak, imádkozhatnak, és az Úr Krisna páratlan kedvteléseire és Vrindāvan különleges atmoszférájára emlékezhetnek.

Krisna-völgy több ezer éves kulturális és szellemi örökségével a világ hindu-vaisnava zarándokainak fontos célpontjává vált az elmúlt évtizedek alatt.

Bezárás

Az épület Krisna-völgy északi részén áll, a tehenészet mellett. Az itt található berendezés környezetbarát és fenntartható módon segíti a mindennapi élet alapvető szükségleteinek előállítását, pl. tüzelő aprítása vagy a gabona megőrlése. Magyarországon hosszú ideje az első és egyetlen működő járgányházának kerengő sátrában 4-8 ökör jár körbe, és adja le a meghajtást egy járgányszerkezeten keresztül. A tengely meghajtású szerkezet az ún. fekete házban folytatódik, amely egy váltó szerkezetet rejt, fogaskerék- és lánckerék áttéttel, ez pedig az állatok percenkénti valós fordulatszámát a munkát végző gépek 600-900 közötti fordulatszámáig emeli fel. Az épületben a látogatók megtekinthetik az őrlés, cséplés, hántolás, szelelés, fafeldolgozás hagyományos folyamatait.

Az épület mellett továbbá megtekinthető minden olyan a tradicionális gazdálkodáshoz szükséges eszköz, amelyet az ifjabb generáció már egyáltalán nem ismer, mint a lovas eke, borona, henger, kézi kasza, kézi cséphadaró, kalmárrosta, kézi döntőfűrész, gallyazó fűrész fejsze és hasítóék. A 40 m2-es bemutató helyiségbe 15-25 fős csoportokat várunk majd oktatás céljából.

A Krisna-völgyi járgányház projekt a Vidékfejlesztési Program keretében, részben a Magyar Állam támogatásával valósult meg.

Részei:

kerengő - 4-8 ökör
fekete ház - váltószerkezet 6-800 fordulat/percre
munkagépek
cséplőgép
szárazmalom – őrlés, darálás, olajpréselés
szelelő-rostáló – mag- és gabonatisztító berendezés
fűrész – pl. fafűrészelés
egyéb, forgó mozgást igénylő mezőgazdasági gépek.