Mi történne, ha Földön hirtelen mindenki vegetáriánussá válna?

Ha a húsfogyasztást mellőznénk az étrendünkből az számtalan előnnyel járna a saját és a bolygónk egészsége szempontjából, ugyanakkor milliók számára okozna anyagi kárt.

2016. szeptember 27.

Az emberek különböző okokból lesznek vegetáriánusok. Egyesek az állatok szenvedésén kívánnak enyhíteni, mások egészségesebb életet akarnak élni. Vannak, akik a fenntarthatóság miatt döntenek igy, vagy ezáltal próbálják csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Nem számít, hogy húsevő barátaik ezt mennyire utasítják el, a vegetáriánusok rámutatnak, hogy a hús elhagyása számtalan előnnyel jár. És minél többen váltanak vegetáriánus életmódra, annál inkább megnyilvánulnak ennek globális szintű előnyei.

Ám ha mindenki szigorú vegetáriánussá válna, annak nagyon komoly hátrányai lennének milliók, vagy talán milliárdnyi ember számára.

„Ez két külön világ” - mondja Andrew Jarvis, a Kolumbiai Trópusi Mezőgazdasági Nemzetközi Központból. „A fejlett országokban a vegetarianizmus számtalan környezeti és egészségügyi előnnyel jár. Ám a fejlődő országokban negatív hatása lenne a szegénységre nézve.”

Fotó:
Ha 2050-re mindenki vegetáriánus lenne, azzal 7 millióval kevesebb ember halna meg évente, míg ha vegán lenne, azzal ez a szám 8 millióra is növekedhetne (Credit: iStock)

Jarvis és más szakértők azt vizsgálták, hogy mi történne, ha az emberiség egyik napról a másikra levenné a húst az étrendjéről.

Először a klímaváltozást vizsgálták. Az élelmiszer előállítás felelős az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok harmadáért-negyedéért, aminek a nagyrészéért az állattartás a felelős. Ennek ellenére az étkezési szokásaink klímaváltozásra gyakorolt hatásait gyakran alábecsülik. Az USA-ban például egy átlagos négytagú család esetében több üvegházhatású gáz keletkezik amiatt, hogy húst esznek, mint azáltal, hogy akár két kocsit használnak, a globális felmelegedésről folytatott eszmecserék mégis általában az autókról szólnak, nem a steakekről.

Keretes:
"Legtöbben nem gondolunk az étkezés klímaváltozásra gyakorolt hatásaira." – Tim Benton

„Legtöbben nem gondolunk az étkezés klímaváltozásra gyakorolt hatásaira” - állítja Tim Benton táplálkozásbiztonsági szakértő a Leedsi Egyetemről. „Csak egy kicsivel kevesebb hús fogyasztása most, sokkal kedvezőbb helyzetet teremthet gyermekeink és unokáink számára a jövőben.”

Marco Springmann, az Oxford Martin School Az Élelmiszerek Jövője programjának kutatója még számszerűsíteni is megpróbálta, hogy mennyivel kedvezőbbet: ő és kollégái számítógépes modelleket hoztak létre, amiben azt szimulálták, mi történne, ha 2050-re mindenki vegetáriánus lenne. Az eredmények azt mutatják, hogy - nagyrészt a vöröshúsok elhagyásának köszönhetően - 60%-kal csökkenne a táplálkozással kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás, ha vegán étrendre térne át mindenki, ez a szám elérhetné a 70%-ot.

„Amikor megvizsgáltuk, mit lehetne tenni, hogy elkerüljük a veszélyes mértékű klímaváltozást, azt találtuk, hogy csak úgy lehetne az élelmiszertermeléssel összefüggő kibocsátást a többi kibocsátással arányosan tartani, ha az emberiség növényi alapú étrendre térne át.” - mondja Springmann. „Ez a forgatókönyv elég valószínűtlen – ám rávilágit arra, hogy az élelmiszertermeléssel kapcsolatos kibocsátás mennyire fontos szerepet fog játszani a jövőben.”

Fotó
 A világméretű vegetarianizmus a fejlődő világ farmereit érintené leginkább (Credit: iStock)

Az élelmiszertermelés és elsősorban az állattenyésztés rengeteg helyet foglal, és a területek átalakítása miatt forrása mind az üvegházgázok kibocsátásának, mind a biodiverzitás elvesztésének. A világ nagyjából 5 milliárd hektárnyi megművelt területének 68%-át állattartásra használják.

Keretes:
Ha 2050-re mindenki vegetáriánus lenne, az élelmiszertermeléssel összefüggő kibocsátás 60%-kal csökkenne.

Ha mindenki vegetáriánus lenne, ideális esetben a legelők 80%-át vissza lehetne állitani eredeti állapotukba, vagy erdőket lehetne ültetni rajtuk, ez további szén-dioxidot kötne meg, ezáltal tovább mérsékelve a globális felmelegedést. A korábbi legelők visszaállítása eredeti formájukba áldásos lépés lenne a biodiverzitás szempontjából is, visszatérhetnének ide az olyan nagytestű növényevők, mint a bölények, amiket a szarvasmarha tenyésztés miatt űztek el, vagy az olyan ragadozók, mint a farkasok, melyeket a jószágok megtámadása miatti megtorlásként gyakran megöltek.

A fennmaradó 10-20%-nyi korábbi legelőn gabonát lehetne termeszteni, hogy az élelmiszerláncban a hús miatt keletkezett kiesést pótolni lehessen. A növénytermesztésre szánt terület igen kismértékű növelésével pótolni lehetne a kieső hústermelést, ugyanis jelenleg a gabonatermő területek harmadán az állatoknak termelnek ételt, nem az embereknek.

A természetes élőhelyek visszaállítása és a növénytermesztés-alapú mezőgazdaságra való átállás is tervezést és beruházást igényel, a legelők ugyanis nagyon erodáltak. „Nem számíthatunk arra, hogy a tehenek eltűnésével a terület magától erdővé válik” - mondja Jarvis.
 
Húsevő karrierek

Azoknak az embereknek, akik korábban az állattenyésztésben dolgoztak, szintén segítségre lesz szükségük, hogy új karriert építsenek, akár a növénytermesztésben, az erdősítési projektekben, vagy a bioenergia termelésben azon gabona-hulladékokból, amikkel jelenleg az állatokat etetik.

Néhány farmert lehetne azért fizetni, hogy az állatokat környezeti megfontolásból tartsa. „Itt ülök Skóciában, ahol a hegyvidéki környezet nagyon emberközeli, ami nagyrészt a juhok legeltetésének köszönhető” - mondja Peter Alexander, az Edinburgh-i Egyetem szocio-ökológiai rendszerek modellezésével foglalkozó kutatója. „Ha az összes juh eltűnne, a környezet nagyon megváltozna, és ennek a biodiverzitásra is negatív hatása lehetne.”

Amennyiben az állattenyésztésben dolgozó embereknek nem adunk új munkalehetőséget és az ehhez a szükséges támogatást, valószínűleg komoly munkanélküliséggel és szociális felfordulással számolhatunk, különösen a vidéki közösségekben, amelyek szorosan kapcsolódnak ehhez az iparághoz.

Fotó
Ha a hús lekerülne az étlapról, annak világszerte mélyreható gazdasági következményei lennének. (Credit: iStock)

„Több mint 3,5 milliárd kérődző háziállat él a Földön, és évente több tíz milliárd csirkét tenyésztenek és vágnak le a húsáért” - mondja Ben Phalan, aki a Cambridge-i Egyetemen az élelmiszerszükséglet és a biodiverzitás egyensúlyát kutatja. „Hatalmas gazdasági zavart okoznánk a lépéssel.”
Valószínűleg még a legalaposabb tervek sem tudnának mindenkinek alternatív megélhetést biztositani. A világ területének egyharmada száraz, vagy fél-száraz síkság, amin csak az állattenyésztés megoldható. A múltban, amikor az emberek megpróbálták legelőből szántófölddé alakitani a Sahel vidéket - hatalmas Kelet-Nyugat irányban elterülő terület Afrikában, a Szaharától délre és az Egyenlítőtől északra - ez elsivatagosodáshoz és a termelékenység romlásához vezetett. „Az állattenyésztés hiánya bizonyos területeken ellehetetlenítené az életet” - mondja Phelan. „Különösen olyan nomád törzsek esetében, mint a mongolok és a berberek, akiknek az állataik nélkül városokba kellene települniük, s így még a kultúrájukat is nagy valószínűséggel elveszítenék.”

Mindez még azokat is hátrányosan érintené, akiknek nem is a teljes megélhetésük függ az állattenyésztésen. A hús fontos része a történelemnek, a hagyományoknak és a kultúrának. Számos népcsoportnál szokás élő állatot ajándékozni esküvők alkalmával, van, ahol az ünnepi menü, például a karácsonyi ebéd a pulyka és a sült marha körül forog, illetve bizonyos régiókban és népcsoportoknál emblematikusak a hús alapú ételek. „A húsfogyasztás elhagyásának kulturális hatása nagyon jelentős lenne, ez az oka, hogy a húsfogyasztás csökkentésére tett erőfeszítések gyakran elbuknak” - mondja Phalan. 

Keretes:
Amennyiben 2050-re az egész világ vegetáriánus lenne, 10%-kal csökkenne a halálozások száma

A vegetarianizmus egészségre gyakorolt hatása is igen vegyes. Springmann számítógépes modelljei azt mutatták, hogy ha 2050-re mindenki vegetáriánus lenne, a halálozások száma 6-10%-kal mérséklődne a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az agyvérzés és néhány típusú rák csökkenésének köszönhetően. A vöröshúsok elhagyása okozná e csökkenés felét, másik felét pedig a vegetáriánus táplálkozás okozta kisebb mértékű kalóriabevitel és nagyobb mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás. A vegán étrend tovább erősítené a jótékony hatásokat, a globális vegetarianizmusnak köszönhetően nagyjából 7 millió emberrel kevesebb halna meg évente, míg vegán életmód esetén ez a szám akár 8 millióra is nőhet. Ha kevesebb ember szenved az étkezéssel összefüggő krónikus egészségügyi problémáktól, akkor az orvosi kiadások is visszaesnének, amivel a nemzeti össztermék 2-3%-át lehetne megtakarítani.

E jótékony hatások eléréséhez azonban a húst megfelelő, tápláló helyettesítőkkel kellene pótolni. Az állati termékek több tápanyagot tartalmaznak kalóriánként, mint a vegetáriánus ételek, úgymint a gabonák és a rizs, ezért fontos a megfelelő helyettesítő összetevők kiválasztása, különösen annak a több mint 2 milliárd embernek, akik jelenleg alultápláltságtól szenvednek. „A vegetarianizmus globális bevezetése egészségügyi vészhelyzetet okozhatna a fejlődő országokban, mert honnan jönnének a mikro-tápanyagok?”- teszi fel a kérdést Benton.

Mindent mértékkel

Szerencsére az egész világnak nem kell áttérnie a vegetarianizmusra, vagy a vegán életmódra, hogy a felsorolt előnyök nagy részét élvezhesse, s közben minimalizálja a hátrányokat.

Ehelyett a húsfogyasztás gyakoriságát és az elfogyasztott adagok méretét kell csökkenteni. Egy kutatás szerint pusztán a WHO étkezési ajánlásainak a betartásával 17%-kal csökkenthető lenne az Egyesült Királyság üvegházhatású gázainak kibocsátása, amit még 40%-kal lehetne csökkenteni, ha az angolok az állati termékektől és a feldolgozott sznekkektől is tartózkodnának. „Ezek az étkezési változások olyanok - például kicsit kisebb szelet hús fogyasztása -, amit a fogyasztók szinte észre sem vennének” - mondja Jarvis. „Nem jelent olyan forgatókönyvet, hogy vagy ez, vagy az, vagy vegetáriánus, vagy húsevő.”

Az élelmiszerlánc bizonyos változásai arra ösztönöznének mindenkit, hogy egészségesebb és környezetbarátabb döntéseket hozzon” - mondja Springmann, ilyen lenne például a húsárak emelése, és a zöldség-, gyümölcsárak csökkentése és könnyebben elérhetővé tétele. A hatékonyság növelése szintén sokat segítene: az élelmiszerveszteség, a pazarlás és a túlevés miatt jelenleg a megtermelt kalóriák kevesebb mint felét használjuk fel hatékonyan.

„Léteznek már olyan alacsony termelékenységű rendszerek, amelyek szem előtt tartják az állatok és a környezetvédelem érdekeit – és még profitábilisak is - mert a húst csupán rendkívüli alkalmakra állítják elő, nem pedig alapélelmiszerként” - mondja Benton. „Ebben a felállásban a gazdáknak ugyanakkora bevétele lenne. Csak egészen más módon tenyésztenék az állatokat.”

Igazság szerint vannak már világos megoldások a húsipar okozta üvegházhatású gázok csökkentésére. Ami hiányzik az az akarat, hogy ezeket megvalósítsák.

Forrás: http://www.bbc.com/future/story/20160926-what-would-happen-if-the-world-suddenly-went-vegetarian

"Amíg az emberi társadalom továbbra is engedi a tehenek rendszeres levágását a vágóhídon, nem lehet szó békéről és jómódról."
A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada