Tevékenységeink

A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége az ISKCON, a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetének részeként az általa előírt vallásos és karitatív tevékenységeket folytatja. E tevékenységek a szentírásokban (így a Bhagavad-gītāban és a Srīmad-Bhāgavatamban) fellelhető legfőbb etikai elveken nyugszanak. E tevékenységek összehangolt, együttes alkalmazása lehetővé teszi az ősi indiai, Védákon nyugvó, egy igen emberbarát és erőszakmentes kultúra ápolását és kiteljesedését, ezáltal a társadalom békésebbé formálását.


Hitélet


Közösségünk kiterjedt hitéleti tevékenységet folytat a Kṛṣṇa-tudat filozófiájának, a bengáli vaiṣṇava tradíciónak megfelelően. Magyarországon két nagyobb templomépület és kulturális központ, valamint több kisebb, ún. prédikáló központ áll az érdeklődők rendelkezésére, ahol a hívek a mindennapi vallásos gyakorlataikat (mantra meditáció, a Szent Név éneklése, imádság, a szentírások tanulmányozása, stb.) végezhetik. Ezek a helyszínek teret biztosítanak a lelki gyakorlatoknak, kiemelt programoknak, és a legfontosabb vallási ünnepeknek. Két helyszínen, Krisna-völgyben (Somogyvámoson) és Budapesten folyamatos oltári imádat zajlik. A hívők az oltáron az Úr Krisna megjelenési formáit imádják az előírt kellékekkel és vallásos folyamatokkal. A templomépületek e mellett helyszínéül szolgálnak a tradicionális védikus esküvőknek, és más, a kisgyermekeseket, családosokat érintő tisztító rítusoknak.


A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének tagjai számára kiemelten fontos, hogy a mindennapokban is végezhessék lelki gyakorlataikat. A hitélet legalapvetőbb eleme, hogy a hívők az Úr Kṛṣṇát, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének személyes formáját imádják, aki különféle tulajdonságokkal rendelkezik, továbbá a hatféle fenséget, legfőbb értéket (tudás, lemondás, szépség, erő, hírnév, gazdagság) tökéletesen megnyilvánítja.

Az imádat célja és lényege, hogy kifejlesszük odaadásunkat az Úr iránt, s folyamatosan emlékezzünk Rá. Az emlékezés kialakításához a Kṛṣṇa-tudatú hívők számára  fontos napi lelki gyakorlataik végzése, különösen az Úr Szent Nevének, a Hare Kṛṣṇa Mahāmantrának éneklése, amely korunkra, a Kali-korszakra előírt legfontosabb vallásos folyamat, és amelyet az Úr Kṛṣṇa egy későbbi – a 15. században alászállt formája – Śrī Caitanya Mahāprabhu terjesztett el. Mindezek a lelki gyakorlatok akkor a legkedvezőbbek, ha szent helyen vagy közös imahelyen végezzük azt.

A templomi oltári imádat menete Magyarországon a nemzetközi ISKCON sztenderdek szerint:

4:30-tól Maṅgala-ārati – reggeli program
Közös mantra meditáció
7:00 Oltárnyitás, Śrīla Prabhupāda iránti elismerés és tisztelet kifejezése
Reggeli előadás, lecke
12:30 Déli oltári ajánlás (Krisna-völgy: 12:40)
(16:00 Délutáni-árati – csak Krisna-völgyben)
18:00 (Krisna-völgy) vagy 19:00 (Budapest) Gaura-ārati – esti ajánlás
21:00 Az oltár és a templomépület zárása az adott napon

A templomi szertartások ideje alatt elhangzó dalok és szövegek eredeti szanszkrit vagy bengáli idézetek, melyek a kinyilatkoztatott szentírásokból, vagy a szentek által írt feljegyzésekből származnak. 
A dalokat a templomokban a Templomi énekeskönyvek használatával lehet követni, melyek tartalmazzák a versek, dalok eredeti szövegét, illetve azok magyar fordítását.
A templomi leckék során a Bhagavad-gītā úgy, ahogy van, illetve a Srīmad Bhāgavatamcímű szentírások verseinek az előadó általi elemzésére, értelmezésére kerül sor.
Az egyházi ünnepek időpontjáról, helyszínéről és menetéről a Programajánlóból, vagy ezen a linken lehet értesülni.


Az ősi, védikus kultúra ápolása

A központok emellett a védikus kultúra és a kulturális közösségi élet ápolására is szolgálnak, könyvtárhelyiséggel, előadóteremmel, indiai könyvgyűjteménnyel. A védikus kultúráról szóló előadások Budapest belvárosában is elérhetők, vegetáriánus éttermeinkben, és az életmód-központokban. A kultúra elemeivel az évente megrendezett India-fesztiválokon, a Krisna-völgyi Búcsúban, a Balaton mentén haladó vándorfesztiválon, és a fővárosi Szekérfesztiválon is megismerkedhetnek. A programok legnagyobb része ingyenes az érdeklődők számára.

A hívők számára nagyon fontos az ősi, védikus kultúra ápolása, amely szilárd keretet biztosít a hitélet gyakorlásának. A védikus kultúra legfontosabb ismérvei a tisztaság, az egyszerűség, a tudás folyamatos művelése (az élethosszig tartó tanulás és önképzés, pl. reggeli előadások és a szent iratok tanulmányozásának formájában), valamint az erőszakmentesség elvének alkalmazása, az élőlényekkel való jámbor bánásmód. Az MKTHK minden évben számos vallási ünnepséget és fesztivált rendez, amelyek minden érdeklődő számára nyitva állnak.

Ezek közül a legfontosabbak:

• Az Úr Nityānanda megjelenése
• Az Úr Śrī Caitanya Mahāprabhu megjelenése
• Az Úr Nṛsiṁhadeva megjelenése
• Aratófesztivál Krisna-völgyben
• A Ratha Yātrā, vagyis a Szekérfesztivál
• A Krisna-völgyi Búcsú
• Az Úr Balarāma megjelenési ünnepe
• Janmāṣṭamī, az Úr Kṛṣṇa születésnapja
• Govardhana-pūjā, az Édességfesztivál
• Dīpāvalī, az Úr Rāma hazatérése, a hindu újév, a Fény ünnepe
• Gītā-jayantī, a Bhagavad-gītā elbeszélésének ünnepe

Legismertebb ezek közül a Szekérfesztivál, amikor az ősi hagyományt felelevenítve az Úr Kṛṣṇa egy különleges formáját, az Univerzum Urát és Testvéreit egy feldíszített szekéren, ének, zene és tánc kíséretében húzzák végig a hívők Budapest belvárosában. A karneváli menet színes kulturális programmal folytatódik a Vörösmarty téren.

A Kṛṣṇa-tudatú hívők a vallási ünnepek mellett különböző kulturális fesztiválok, India Napok és keleti rendezvények rendszeres résztvevői, ahol általuk megismerkedhetünk India filozófiájával, lelkiségével, tradíciójával, kezdve a templomok építészetétől, az indiai zenén és táncművészeten át, egészen a gasztronómiáig és az öltözködési szokásokig.


A Kṛṣṇa-tudatú hívők nagy hangsúlyt fektetnek a védikus kultúra és művészet ápolására, központjaikban fellelhetők különböző indiai hangszerek, énekes könyvek, gyűjtemények, illetve természetesen a védikus irodalom legfontosabb írásai is.

A legnagyobb ilyen gyűjtemény Magyarországon a Puskás Ildikó Indológiai Gyűjtemény, amely a budapesti Haré Krisna Oktatási és Kulturális Központ részeként üzemelő Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán található. A különlegességek helyben olvashatók.

A hívők továbbá nem csak ápolják a hagyományokat, hanem igyekeznek a védikus kultúra bölcsességét, tudástárát tanfolyamok, előadások és más képzések formájában is átadni. Mind a főiskolán, mind a templomok, központok épületében gasztronómiai és főzőtanfolyamok, ételkóstolók, a védikus tudományokhoz (pl. matematika, asztrológia, élettan és orvoslás, metafizika) kapcsolódó előadások, a nyelvi kincset ápoló előadások, zenei és táncbemutatók is elérhetők az érdeklődők számára. A belvárosban keddenként klubprogrammal (Govinda Klub) a templom épületében pedig csütörtökön az India Rejtett Kincsei eladássorozattal várják a vendégeket.

Az MKTHK kiváló kapcsolatot ápol az Indiai Köztársaság Magyarországi Nagykövetségével. A Nagykövet Úr számos alkalommal megtisztelte már jelenlétével egyházunk rendezvényeit és több alkalommal előadást is tartott ezeken.

A védikus kultúrába bepillantást nyerhetnek:
Budapesten
Krisna-völgyben



Lelki oktatás

A Kṛṣṇa-tudat központjaiban rendszeres, a védikus írások bölcsességén alapuló oktatás zajlik, ezek közül kiemelkedő a csillaghegyi épület. A lelki oktatás mellett kimagasló figyelmet kap az egészségnevelés. Főiskolánk, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola jóga és teológia szakokon biztosít akkreditált, államilag elismert főiskolai diplomát (alap és mesterfokon), a templomépületben pedig lehetőség van a Kṛṣṇa-tudat etikai elveinek és gyakorlatának megismerésére is, filozófiai előadások, nyílt hétvégék, illetve bentlakásos oktatási programok formájában. A Kṛṣṇa-hívő családok gyermekei számára egyházunk védikus rendszerű általános iskolát (gurukulát) működtet. A Srí Prahláda Általános Iskola államilag elismert képzést nyújt a legifjabb Kṛṣṇa-hívők számára, a Nemzeti alaptantervben foglaltakat a gyermekek a vaiṣṇava életszemléletnek megfelelően sajátíthatják el.  


A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége (MKTHK) 1998-ban alapította meg a Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet Alapítványt Budapesten. Az Alapítvány a hindu vallás vaiṣṇava ágának, az emberiség egyik legősibb filozófiájának és kultúrájának széleskörű megismertetését, valamint szakembereinek képzését és továbbképzését tűzte ki céljául. Az Alapítvány 2001-ben hozta létre a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolát, amely 2004 szeptemberétől államilag elismert felsőfokú oktatási intézményként működik.

A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola a hinduizmus világvallását elsőként képviselő felsőfokú oktatási intézmény Magyarországon. A Főiskolán folyó képzés elveit a vaiṣṇava vallásbölcseletet az Indián kívüli világban hitelesen elterjesztő A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda – a Főiskola névadója – tanításai határozzák meg.

Szeretnék többet tudni!


Könyvterjesztés és prédikálás – Bhaktivedanta Book Trust

A Kṛṣṇa-tudat központjaiban rendszeres, a védikus írások bölcsességén alapuló oktatás zajlik, ezek közül kiemelkedő a csillaghegyi épület. A lelki oktatás mellett kimagasló figyelmet kap az egészségnevelés. Főiskolánk, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola jóga és teológia szakokon biztosít akkreditált, államilag elismert főiskolai diplomát (alap és mesterfokon), a templomépületben pedig lehetőség van a Kṛṣṇa-tudat etikai elveinek és gyakorlatának megismerésére is, filozófiai előadások, nyílt hétvégék, illetve bentlakásos oktatási programok formájában. A Kṛṣṇa-hívő családok gyermekei számára egyházunk védikus rendszerű általános iskolát (gurukulát) működtet. A Srí Prahláda Általános Iskola államilag elismert képzést nyújt a legifjabb Kṛṣṇa-hívők számára, a Nemzeti alaptantervben foglaltakat a gyermekek a vaiṣṇava életszemléletnek megfelelően sajátíthatják el.

Könyvekről érdeklődnél, vásárolnál? Írj nekünk! [email protected]


Az emberek többségükben először a templomokon kívül találkoznak a Kṛṣṇa-hit szerzeteseivel és világi híveivel. Ennek leggyakoribb példája, amikor valaki a köztereken prédikáló könyvárusokkal kerül kapcsolatba. A könyveket bemutató és árusító hívek a könyvek ellenértékeként adományokat gyűjtenek. A könyvekért kapott adományok az egyházi tevékenységek fenntartását és a jótékonysági munkát támogatják.

A Kṛṣṇa-tudatú szervezetnek mind szellemi, mind anyagi szempontból egyik fő tartópillére Śrīla Prabhupāda könyveinek terjesztése. A kisebb terjedelmű könyvek, például A tökéletesség útja, A tanítások nektárja, Az önmegvalósítás tudománya, vagy a Srī Caitanya tanítása összefoglaló, tájékoztató művek a Kṛṣṇa-hit alapfilozófiájáról, illetve történetiségéről – kezdetben, amikor valaki ismerkedik filozófiánkkal, ezekből érdemes szemezgetni és olvasni.
A hívők emellett ősi, szanszkrit nyelvű szent iratok fordításait is árusítják, amelyeket Śrīla Prabhupāda ültetett át angol nyelvre, és látott el filozófiai és gyakorlati magyarázatokkal. Ezek már mélyebb és nagyobb terjedelmű könyvek, és igen részletesen megismerhető belőlük a Kṛṣṇa-tudat filozófiája. Ilyen művek például a Bhagavad-gītā és a Srīmad-Bhāgavatam tizenkét Éneke.

  • sankirtan1
  • Place Alt Text Here


Ételosztás

Szegényélelmezés – Ételt az Életért Alapítvány



Ételt az Életért Magyarországon

Az utóbbi években hazánkban égető problémát jelent a társadalom perifériájára került honfitársaink szociális ellátása, s jelenleg e közfeladat ellátásában 10% körüli a civilek aránya. A hatékonyabb szervezeti működés, illetve a pályázati lehetőségek igénybevétele érdekében alapította meg 1999-ben a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége az Ételt az Életért Közhasznú Alapítványt, melynek célja az emberek testi-lelki szenvedésein való enyhítés ― tápláló, vegetáriánus ételek osztásával.

Az „Ételt az Életért” misszió célja lényegében az, hogy vegetáriánus ételek ingyenes osztásával békés egyensúlyt teremtsen a világ élelmezésében. Mára a Kṛṣṇa-hívők őszinte törekvésének eredményeképpen a program a világ legjelentősebb vegetáriánus étkeztetési mozgalmává nőtte ki magát.
Az ősi India védikus írásainak tanításaira támaszkodva a Kṛṣṇa-hívők kizárólag olyan, zöldségekből, gyümölcsökből, gabonákból, tejtermékekből és olajos magvakból készített ételeket fogyasztanak, melyeket előbb felajánlottak Istennek áldozat gyanánt. Ezek a megszentelt ételek tisztítják a szívet és a lelket, így a Kṛṣṇa-hívők által kínált ételek nemcsak a testi szükségleteket elégítik ki, hanem egyben segítenek visszaállítani a lélek eredeti, szeretetteljes kapcsolatát az Istenség Legfelsőbb Személyiségével és segítenek a belső béke elérésében.

Misszió

Az Ételt az Életért (Food for Life) Szegényélelmezési és Mentálhigiénés Program a Krisna-tudatú Hívők Nemzetközi Közössége (ISKCON) humanitárius szolgálata. Míg a könyvek terjesztése, az utcai zenés felvonulások és a vasárnapi istentiszteletek az emberek lelki felemelkedését szolgálják, addig az ételosztó misszió a rászorulók létfenntartással kapcsolatos gondjain enyhít világszerte, és az ételeken át szolgálja a lelki tudatosságot. Meggyőződésünk, hogy a mindennapi étel biztosításával a rászorulók közelebb kerülnek életük rendezéséhez, az éhezés viszont ellehetetleníti az életvezetésről történő bármiféle gondolkodást. Az Ételt az Életért honlapja: www.karitativ.hu
Az Ételt az Életért adományozói felülete: www.eteltazeletert.hu

Történeti háttér – nemzetközi jelenlét

A programot 1972-ben indította útjára Śrīla Prabhupāda, a Krisna-tudatú Hívők Nemzetközi Közössége alapító lelki tanítómestere, amikor egy kalkuttai templom ablakából kinézve arra lett figyelmes, hogy a templom háta mögött kisgyerekek hadakoznak az ebédmaradékok megszerzéséért. Mivel a hindu vaiṣṇava világvallás szerint a könyörületesség alapvető norma, Śrīla Prabhupāda arra kérte tanítványait, segítsenek abban, hogy a világon bármely Kṛṣṇa-templom legalább 15 kilométeres körzetében ne legyen éhező ember.

A fentiek szellemében az „Ételt az Életért” karitatív program keretében önkénteseink e lassan 5 évtized során, a Föld hatvan országában több százmillió tál meleg ételt és több százezer tonna tartós élelmiszert osztottak ki az éhezők között, főként a katasztrófa sújtotta területeken. Többek között Szarajevóban, Koszovóban, Groznijban a csecsen háború során, a Srí Lanka-i szökőár, illetve a Haitit, majd később a Japánt sújtó földrengés idején, ahol sok ezer kétségbeesett polgár részesült a hívők segítségében. A magyar önkéntesek személyesen is részt vettek Srí Lankán, Haitin, a bosznai árvizek, és hazánkban a felsőzsolcai árvíz és a devecseri iszapkatasztrófa mentési munkálatai közepette a lakosság és a hivatásos állomány élelmezésében.

A világ százötven városában jelenleg 211 FFL (azaz Food for Life) program fut, amely naponta, az indiai gyermekétkeztetési programokkal együtt 2 millió tál tápláló, vegetáriánus étellel szolgál a rászorulóknak, az Krisna-hívők jóvoltából.


Tevékenységeink


Nyilvános étkeztetés

2001 óta napi szinten több száz, majd több ezer adag ételt osztottunk ki a rászoruló családosoknak. Mára az Ételt az Életért munkája felfejlődött és évente 500.000 adag étel kerül szétosztásra ilyen módon. Nem csak meleg ebédet, kenyeret, innivalót, idénygyümölcsöt és kiegészítő tejtermékeket adunk vendégeinknek. Az ilyen jellegű akciók elsősorban a háztartással rendelkező, ám alacsony keresetű rétegeket, a kisnyugdíjasokat és a nagycsaládosokat érintik, de létminimumon élő fiatalok, pszichiátriai betegek, átmenetileg munkanélküli személyek és fedél nélkül élők is kézzelfogható segítséget kapnak. Étkeztetési programunk tehát a hajléktalanellátás mellett, a lelki gondozásnak, a családsegítésnek és az idősgondozásnak is nélkülözhetetlen részét képezi.

Családsegítés

E program keretében Budapest III. ,VII. és XIV. kerületében a helyi családgondozó és gyermekvédelmi központtal együttműködésben naponta közel 1000 adag meleg ebédet, pékárut, gyümölcsöt, joghurtot osztunk szét. Budapest mellett Egerben, Marcali térségében és Debrecenben zajlik hasonló program. A szolgáltatást az együttműködő szociális intézmény által megjelölt emberek vehetik igénybe. Az igénybevevők 80%-a anyagi nehézségek és a munkanélküliség miatt igényel támogatást, így ha az étkezése megoldódik, akkor az ezáltal megtakarított pénzösszegből képes tartozásait törleszteni, rezsiköltségeit, egyéb kiadásait fedezni. Szolgáltatásunk így preventív jellegű, a lakhatás elvesztésének megelőzését célzó ellátási forma.

Gyermekétkeztetés

A fiatal nemzedék testi-lelki egészsége a társadalom közös érdeke, ezért gyermekétkeztetési programunk keretében az Alapítványnak felajánlott adományokat rendszeresen gyermekotthonokba, és a családok átmeneti szállóiba szállítjuk, hogy segítséget nyújtsunk a hátrányos helyzetű tanulók fizikai és mentális fejlődésében. Évről évre bővül az így ellátott gyermekotthonok és egyéb intézmények száma, akiket friss meleg ebéddel, édességekkel, joghurttal és gyümölccsel ajándékozunk meg. A gyermekeket vidéken a díjnyertes "Mint egy falat kenyér" elnevezésű programunkkal érjük el a leghatékonyabban. A nyári szünidőben táborokban segítjük a gyermekek étkeztetését, különösen gyümölccsel és más egészséges élelmiszerekkel igyekszünk gazdagabbá tenni a gyerekek napi menüjét.

Ünnepi ételosztás

1989 óta minden év karácsonyán megrendezzük háromnapos, napi 1200-1500 főt ellátó ételosztási programunkat a fővárosban, ahol meleg ebéddel látjuk vendégül mindazokat, akiknek nincs hol, vagy nincs kivel az ünnepi asztal mellé ülni. Ilyenkor nem csak meleg ételeket, hanem pékárut, gyümölcsöt, minőségi tartós élelmiszereket, szaloncukrot tartalmazó hidegélelmiszer-csomagot, valamint vidéken több zsák meleg ruhát, lehetőség szerint játékokat, könyveket is osztunk. Adventi akciósorozatunk azonban kb. 15 településre terjed ki országosan! Az utóbbi esztendőkben Karácsony mellett más nagyobb ünnepeken, pl. Húsvét, az Élelmezési Világnap vagy Gyermeknap alkalmából is tartottunk kiemelt ételosztást a fővárosban.

Ételkiszállítás

Alapítványunk az utcai ételosztás mellett több éve foglalkozik ebédkiszállítással különféle intézményekbe. Budapesten más segélyszervezetekkel együttműködve, az általuk működtetett nappali melegedőkbe és lábadozó intézményekbe heti több száz főnek szállítunk meleg ebédet, kiegészítő termékeket, alkalmanként tartós ételcsomagokat. Legfőbb együttműködő partnerünk a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei.

Vidéki nagyvárosokba, jelenleg 14 településre havi rendszerességgel pedig "Mint egy falat kenyér" elnevezésű osztóprogramunk jár meleg beéddel és ételcsomagokkal.

Rendezvények, nyári fesztiválok

Gyakran rendezvényekhez kötve osztunk egytálételeket. Ezen alkalmakon nem a rászorulók képezik a célcsoportot, hanem az adott programokon résztvevő emberek. Az ezekre az alkalmakra készített vegetáriánus ételeink indiai jellegűek, így a főztünkbe kóstoló vendégek egyúttal a Kṛṣṇa-hívők mindennapi életének egy szeletéből is ízelítőt kapnak.


Lelki gyökerekkel rendelkező szervezet lévén a világ problémáinak lelki alapokon nyugvó megoldására törekszünk. Az éhezést illetően meggyőződésünk, hogy amint az emberek megértik az élőlények lelki egyenlőségét, megtanulják megosztani egymással a föld kincseit, s így békét teremtenek egymás között. Vegyen Ön is részt ebben!
Bankszámlaszámunk: MBH 10300002-10631840-49020019

Ha programjaink elnyerték tetszését, és szívesen nyújtana támogatást karitatív tevékenységeink sikeréhez, akkor például az alábbi támogatási kategóriákból választhat.

1 fő 1 heti ebédje 2.500 Ft
50 fő 1 napi ebédje 25.000 Ft
100 fő 1 napi ebédje 50.000 Ft
Főzőkonyha 1 havi rezsiköltsége 650.000 Ft
1 heti ételosztás teljes költsége 3.000.000 Ft
Természetesen a fenti kategóriáktól eltérő összeggel is támogathatja tevékenységeinket.

Támogasd Te is az Ételt az Életért munkáját! Veled többre is képesek vagyunk! >>

https://karitativ.hu/

A támogatások adóleírási lehetőségei

Alapítványunkat 1999.03.09-én 7439. sorszám alatt közhasznú szervezetként vette nyilvántartásba a Fővárosi Bíróság, s ezzel az intézet tevékenységének társadalmi haszna állami elismerést nyert. A hatályos jogszabályok alapján ez azt jelenti, hogy támogatóink jelentős adókedvezményekben részesülnek az általunk kiállított adóigazolás alapján.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.tv) 7. § (1) z) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak, továbbá a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz (a továbbiakban: Kárenyhítési Alap) javára önkéntesen, nem jogszabályi kötelezés alapján vagy a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének
za) 20 százaléka – tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka – közhasznú szervezet,
zb) 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, továbbá a Kárenyhítési Alap,
zc) 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő
támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény ( Civil tv.). 2. § 27. pontja szerint tartós adományozás: a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal - azonos vagy növekvő összegben - ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.
2010. január 1-től a magánszemélyek az adományaik (pénz, szolgáltatás, tárgyi adomány) után sajnos semmilyen adókedvezményre nem jogosultak.

1 %-os támogatás

Az összevont adóalapját terhelő, kedvezményekkel csökkentett és befizetett adója 2×1 százalékáról rendelkezhet. Az egyik egy százalékot a külön törvényben meghatározott alapítvány, társadalmi szervezet vagy külön nevesített intézmény, elkülönített alap javára juttathatja el, míg a másik egy százalékot valamely felekezetnek ajánlhatja fel.
Az Ételt az Életért Alapítvány adószáma: 18095575-1-41

Elérhetőségek:
Az Ételt az Életért Közhasznú Alapítvány adatai: Cím: 1039 Budapest, Lehel u. 15-17.
Telefon: (30) 678-3217 és (30) 872-1995
Honlap: www.karitativ.hu
Honlap: www.eteltazeletert.hu
E-mail: [email protected]
Facebook
Adószám: 18095575-1-41
Bankszámlaszám: MBH Bank Nyrt. 10300002-10631840-49020019
IBAN: HU55 1030 0002 1063 1840 4902 0019
Nyilvántartási sorszám: 7439.
Bírósági végzés száma: 11. Pk. 60163/1999
A bejegyzés dátuma: 1999. 03. 09.
A közhasznúsági nyilvántartásba vétel: 1999. 03. 09.


Tehénvédelem

Az ősi indiai szentírások szerint a lelki kultúra egyik alapja a tehénvédelem. A tehenek megóvása és az emberekkel szimbiózisban való együttélésük a fenntartható gazdasági modell alapja is egyben. Az ökröket apaként, a teheneket anyaként tiszteljük és védelmezzük. A tejet a legfontosabb élelmiszernek tartjuk, az ökrök ereje pedig a mezőgazdasági munka alapja.

A tehénvédelem minden Krisna-hívő vallásos kötelessége. Krisna-völgyben található jelenleg Európa egyik legnagyobb tehénvédelmi központja, amelyet szanszkrit nyelven Gosalának neveznek. A 1994-ben létrehozott istállóban és a körülötte lévő fedett karámokban 30 tehén és 30 ökör ahimsa életvitelére, ellátására és védelmére van lehetőség. A tehenek évente 25 000 liter tejet adnak, amit a templomi murti-imádat során és egy, a tejfeldolgozásra szakosodott sajt-manufaktúrában használnak fel. A tehenészetből származó termékek teljeskörűen kielégítik a völgyben lakó családok igényeit. A tehenészethez tartozó 100 hektár földterületből 70 hektár legelő, 30 hektár pedig termőföld. Az ökrök évi 5000 órát dolgoznak, és részt vesznek a favágásban, a szálastakarmány betakarításban, a teher- és személyszállításban, szántóföldi munkákban, cséplésben stb.

A tehénvédelem hagyománya nem csupán azt jelenti, hogy nem fogyasztunk húst, hanem azt is, hogy a tehenek számára emberséges körülményeket biztosítunk. A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a jószágok, akik ilyen körülmények között, békében élhetnek farmjainkon, hosszabb időn keresztül és sokkal több tejet biztosítanak. A tehénvédelem kiterjed az időskorú állatokra is, vagyis a kiöregedett jószágokat is életük végéig gondozzuk, éppúgy, ahogy az idős embereket, szeretteinket is.

Korunk profit érdekében történő szarvasmarha-tenyésztését kizsákmányolásnak és hálátlanság tekintjük azokkal az állatokkal szemben, akik tejükkel táplálják az emberiséget. Központjainkban ezért nem használunk olyan tejtermékeket, melyek nem erőszakmentes gazdálkodásból származnak.

Amikor 2005-ben Magyarországon új Állatvédelmi Törvény született, a „rituális állattartással” kapcsolatban Krisna-völgy törvénymódosítási javaslatot tett, melyet a jogalkotók elfogadtak és beemeltek a törvénybe. A törvény jelenleg így szól:

(3) A rituális céllal tartott szarvasmarha állományok esetében a megelőző és járványügyi intézkedéseknél tekintettel kell lenni a vallási felekezetek vallásgyakorláshoz kapcsolódó alkotmányos jogaira, és a helyzettől függően minden lehetséges módon biztosítani kell az ilyen állományok védelmét.

A brāhmanák, a tehenek és a védtelen teremtmények az Én testemhez tartoznak, és csak azok hiszik róluk, hogy különböznek Tőlem, akik bűneik miatt elvesztették józan ítélőképességüket. SBh. 3.16.10.

Kṛṣṇa a Srīmad Bhāgavatamban kijelenti, hogy a tehenek a legszentebb állatok, az Ő kedves barátai, akik nem különböznek Tőle, valamint arra is rávilágít, hogy spirituális életünk végzéséhez elengedhetetlen az erőszakmentes életvitel, amit a tehénvédelem képvisel.

A mezőgazdaság és a tehénvédelem a bűntelen élethez vezet, ami aztán azt eredményezi, hogy az ember vonzódni kezd az odaadó szolgálathoz.SBh. 8.6.12., magyarázat.

Amikor az Úr Kṛṣṇa 5300 évvel ezelőtt megjelent az anyagi világban, egy tehénpásztor fiú képét öltötte magára és gyermekkorát az indiai Vrṇdāvana nevű faluban töltötte. Úgy is szólították Őt, hogy Govinda, ami annyit jelent: a tehenek védelmezője. Tettei például szolgálnak számunkra, miként lehetséges békében, bőségben és testi-szellemi elégedettségben élni, és mi az az életforma, ami mindenki számára örömet és sikert nyújt.


A természetes élőhelyek védelme, mint Isten művének megóvása

A Kisna-hívők a tehénvédelem mellett a természeti környezet védelmére is nagy hangsúlyt fektetnek. A hívők és maga Krisna-völgy ökofalu olyan időtálló értékeket képviselnek Magyarországon, mint az egyszerűség, az önellátásra való törekvés, az eleink hagyományos életmódjához való visszatérés. Mindezek révén szorosan kapcsolódunk a hazánkban is jelenlévő törekvésekhez: összhangban élni az Anyatermészettel. A környezettudatos életmód, az ebből következő átgondolt, mértékletes fogyasztás, és az ezen elveken és életvitelen alapuló fenntartható közösségek születése jelenti a természet védelméhez és a hosszútávú fenntarthatósághoz vezető fő lépéseket. A Krisna-hívők úgy tekintenek a világra, mint amit az ember nem birtokolhat, hiszen csupán kölcsönkapta Istentől, ám aminek jövőjéért felelősséggel tartozik. A fenntarthatóság pilléreinek és az ökológiai szemléletnek, az egyszerű életmódnak, és az emelkedett gondolkodás elvének a népszerűsítését tűztük ki célul.


  • Place Alt Text Here
  • Place Alt Text Here