KÖNYVEINK
Śrīla Prabhupāda 1896-ban született az indiai Kalkuttában. A család gyakorló gaudíja vaiṣṇava (Kṛṣṇa-hívő) volt. Abhay Charan nevet kapta, beceneve Nandu volt, mivel Nandotszava napján egy nappal Kṛṣṇa születésnapja után született. Kiváló eredménnyel végezte tanulmányait a kalkuttai Scottish Churches’Collegen-on. Diplomát szerzett filozófiából, közgazdaságtanból és angolból. 1922-ben ismerkedett meg lelki tanítómesterével Bhaktisiddhānta Sarasvatī Thakurral, akit a modern India egyik legnagyobb vaiṣṇava szerzetesének tartanak. Bhaktisiddhānta kivételes képességekkel rendelkező tudós és polihisztor volt, valamint számos gauḍīya vaiṣṇava kolostort alapított a szubkontinens több pontján. 11 évvel később hivatalos lelki avatásban részesítette Śrīla Prabhupādát. Lelki tanítója kérésére a következő években angol nyelvű magyarázatot írt az egyik legtekintélyesebb vaiṣṇava szentíráshoz, a Bhagavad-gītā verseihez. 1944-ben, amikor a világot elborította a második világháború pokla, békét és az Isten iránti tiszta odaadást hirdette a Vissza Istenhez folyóirat hasábjain. Később teljesen visszavonult, szannyasa avatást kapott (lemondott életrendbe lépett) és minden idejét a tizennyolcezer verset számláló Śrīmad-Bhāgavatam (Bhagavata Purāna) fordításának szentelte.
1965-ben élete legnagyszerűbb, egyben legkockázatosabb vállalkozásába fogott lelki tanītómestere kérésére. Egy teherhajó fedélzetén, hét dollárral a zsebében, 69 évesen elindult az Amerikai Egyesült Államokba, hogy megismertesse a vaiṣṇava tanításokat a nyugati világgal. Rendkívüli erőfeszítések árán és tiszta odaadásának köszönhetően, 1966-ban sikerült létrehoznia az ISKCON szervezetét. (International Society for Krishna Consciousness, magyarul a Kṛṣṇa-tudat Nemzetközi Szervezetét). Śrīla Prabhupāda tehát nem egy új vallást alapított, hanem egy olyan világméretű szervezetet hozott létre, amely a világ minden részén lehetőséget nyújt az embereknek a vaiṣṇava filozófia megismerésére és az ezen alapuló vallásos életmód gyakorlására.
A következő évtizedben száznyolc templomot épített a világ legfontosabb nagyvárosaiban, több ezer tanítványt fogadott el életkortól és bőrszíntől függetlenül. Önfenntartó farmközösségeket, vallásos oktatást nyújtó iskolákat, és mindenki számára nyitott vegetáriánus éttermeket alapított. Sokan India egyik legnagyobb tudósaként, filozófusaként, és kulturális nagyköveteként tisztelik Śrīla Prabhupādát. Az 1976-os Britannica Book of Year szerint: „Śrīla Prabhupāda tudományos és irodalmi köröket kápráztatott el világszerte azzal, hogy az 1968. októbertől 1975. novemberig terjedő időszakban megírt és kiadott ötvenkét könyvet az ősi védikus kultúráról.”
Śrīla Prabhupāda könyveit eddig már több mint nyolcvan nyelvre lefordították a világon. Észak-Amerika egyetemein és a világ több ezer könyvtárában elérhetőek a nagyközönség számára is. Amit Śrīla Prabhupāda ezalatt a tizenkét év alatt véghezvitt, az csodával határos. Tizennégyszer körbeutazta a világot, könyveket írt, szentírásokat fordított, előadásokat tartott, és mindvégig személyesen oktatta tanítványait. 1977-ben hagyta el ezt a világot az indiai szent zarándokhelyen Vṛndāvanāban.