Az emberi lény egyik legalapvetőbb és legtermészetesebb jellegzetessége, hogy boldogságra vágyik. Ez az igény belső hajtóerőként működik élete folyamán, ez az, amely motiválja hatékony tettek végzésére, cselekedetei sikerének elemzésére, és a továbblépésre.
A boldogság felfedezése
Az emberi életforma igazán szerencsés. „Felegyenesedett”, két lábon járó testtartás, erőteljes agyi funkciók, a gondolkodás kiemelkedő képessége jár vele. Ez az életforma kedvez a tudásnak, a ténykedésnek, a fejlődésnek és a lelki életnek. Önismeretre és önelemzésre alkalmas, könnyedén tisztántartható.
Születésünk pillanatában katartikus élményben van részünk. Ez az élmény annyira erőteljes, hogy bár a győzelem, az élet sikere jelen van benne, ereje végett megrázó, sokkoló. A születés körül segédkezők dolga, hogy ezt az élményt szebbé, könnyebbé, viselhetőbbé tegyék. Már ebben a pillanatban kettős érzés uralkodhat el az emberi lényen. Egyrészt kiszakíttatik egy természetes és biztonságos közegből, kikerül egy olyan világba, ahol állandó versengés folyik, ahol a természet kötőerői vadul ostorozzák. Ugyanakkor benne van a lehetőség ereje is, az új kezdet reménye, a fejlődés újabb stádiuma, a tiszta, vagy legalábbis letisztult lap. A korábbi tettek következménye, de a szabad akarat és szabad választás dicsősége is.
A gyermek megszületvén a tanulás ösvényére lép és minden percben egyre differenciáltabb tudást sajátít el a világról és önvalójáról. Belül valami fékezhetetlen vágy hajtja, egyetlen percre sem tétlenkedik, lendületes és lelkes. Kutatja azt a harmonikus pillanatot, ami valahol belső emlékezetében még él, keresi azt a boldogságot, amelyet elégedettségként, megnyugvásként fogalmaz meg.
A boldogság útja a szentírások szerint
A boldogság elérése bolygónk legősibb tudásanyaga, szóbeli és írásos emlékei, a Védák szerint úgy lehetséges, hogyha felkutatjuk a boldogság forrását. A harmónia akkor kialakítható, ha Istennek szenteljük életünket, szolgálatában visszafordíthatatlanul elmerülünk.
„Az odaadó szolgálat nem más, mint transzcendentális vonzódás a Legfelsőbbhöz, minden boldogság forrásához. Az élőlények élvezetet keresnek, de nem ismerik minden vonzódás legfelsőbb forrását. A védikus himnuszok mindenkinek elmondják: minden öröm legfelsőbb forrása az Istenség Személyisége. Aki olyan szerencsés, hogy elsajátítja ezt a tudást egy olyan transzcendentális írásból, mint amilyen a Srímad-Bhágavatam, az elnyeri az örök felszabadulást, hogy elfoglalja eredeti helyét Isten birodalmában.” (Srímad-Bhágavatam 2.10.6.)
A Védák és a megértésüket segítő magyarázatok szerint ez egy rendkívüli ösvény, amelyet az odaadás jógájának, vagy az odaadó és Istent szerető szolgálaton keresztüli összekapcsolódásnak neveznek. Ez az ösvény, mint minden út, javaslatokat és tiltásokat tartalmaz, az útjelző táblákhoz hasonlóan. Azt szolgálják, hogy le ne térjünk a csapásról, s hogy gond nélkül kövessük az irányt. Csakhogy elmélkedni róla és tenni boldogságunk érdekében, két különböző folyamat. A boldogságot kutatni és meglelni, az út két végpontja, és a kitartástól, és elszántságtól függ.
A védikus szentírások javaslatai igen szerteágazóak a munkavégzésre, szolgálatra vonatkozóan. Igazi kívánságteljesítő fa ez az ősi irodalom, hiszen mindenféle érdeklődésű ember és különböző affinitású hitgyakorló erőt meríthet belőle. A számtalan út mellett azoknak, akik a boldogság elérését távoli fénypontnak látják csupán, a fokozatosság elvét javasolja. <>Az első lépcsőfok a jóság minőségében végzett cselekvés lehet. Olykor talán nehéznek tűnhet a vallásos életvitel (pl. egy hajnali felkelés vagy a lemondás gondolata) és a teljes önátadás a Teremtőnek, annak a Legfelsőbbnek, aki gondunkat viseli.
Harmónia: Élet a jóság minőségében
A harmonikus és boldog életvitel azonban behozható életünkbe, megformálható, hogyha elindulunk a jóság minőségének ösvényén. Ez egy olyan állapot, amely a 3 anyagi kötőerő közül a legüdvösebb, a jóság, vagyis a jámborság, és rendezettség hatása alatt áll. Ez a rend az, ami keretet és kiegyensúlyozottságot vihet mindennapjainkba. Nem pillanatnyi, hektikus örömet, olyat, ami egyszer fent, máskor lent… Sokan mesélnek nagy örömökről, pl. meglepetésekről, amikor az öröm közepette zaklatottá, feszülté váltak. Az elégedettség egy kilengés nélküli boldogság. A jóság minősége ehhez vezethet el, ezért lépcsőfokot képez Istenhez vezető utunkon.
A jóság minősége nem egy elvont állapot, könnyen kialakítható az e minőségében végzett cselekedetekkel és életvitellel. Minden étel, tett, gondolat, de még az öltözékünk is besorolható a kötőerők – a tudatlanság, a szenvedély és jóság – valamelyikének hatása alá.
A jóság minősége kialakítható, ha minden nap, rendszerezett napirend szerint élünk. A kelés és a lefekvés ideje viszonylag állandó, a nap során ügyelünk a tisztaságra – a tisztálkodásra és a környezet ápoltságára is. A tisztaságot nem csak reggel kell elérni, hanem a nap során szükséges fenntartani. Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy izzadtan fáradtabb, kimerültebb, feszültebb…
A jóság kötőerejében lehetnek bizonyos ételek is, főként, amelyek friss, tiszta alapanyagból készültek, táplálók, ízletesek. Ilyenek a tejtermékek, olajos magvak, növényi zsiradékok, gyümölcsök, zöldségek és legfőbbképp a gabonák. Érdemes ezeket az ételeket, és lehetőleg csak ezeket fogyasztanunk a mindennapok során. A jóság erejét segíti az is, hogyha fogalmazásmódunkban, kommunikációnkban, kedvesek, nyugodtak, türelmesek vagyunk környezetünkkel, választékosan és érdekesen beszélgetünk, megfelelő szóhasználattal élünk. Ha egy feszült emberrel találkozunk, nyugodt szavaink őt is megbékítik majd.
„Óh, Bharata fia! A jóság kötőereje a boldogsághoz, a szenvedély a gyümölcsöző tettekhez, a tudatlanság pedig az ember tudását befedve az őrültséghez láncol. (…)
A jóság kötőerejének megnyilvánulásait akkor tapasztalhatjuk, amikor a test minden kapuját tudás ragyogja be.
Magyarázat.: A testnek kilenc kapuja van: két szem, két fül, két orrlyuk, a száj, a nemi szerv és a végbél. Amikor valamennyi kaput a jóság jelei ragyogják be, akkor tudjuk, hogy az emberben kifejlődött a jóság minősége. Ebben az állapotban a maguk valójában látja a dolgokat, helyesen hall, valamint ízlelni is a valóságnak megfelelően tud. Így aztán kívül és belül egyaránt megtisztul. Teste minden kapuján a boldogság jelei mutatkoznak meg — ez jellemzi a jóság kötőerejét.” (Bhagavad-gítá 14.9. és 14.11.)
Az öltözködés szintén nagyon sokat számít. Ebben az esetben is, az elegancia alapvetése a tisztaság. A kényelmes, rendezett öltözék, nyugodt tudatállapotot eredményez majd. E tekintetben a test díszítése hasznos és szép lehet, de legalább ekkora hasznát láthatjuk az egyszerűségnek is.
A rendezettség otthonainkból is visszahat személyiségünkre. A rendezett otthon a gondolatok belső helyrerakásának kivetülése lehet, a tisztaság mellett itt a praktikusság, a felesleges holmik eltávolítása és a hasznos dolgok szortírozása segíthet bennünket.
A jóság minőségében kiforrott életvitel a lelki élet alapja. Hogyha a tudás bővítésével és különösen az önismereti, lelki tudással erősítjük, a vallás táptalaja. Általa nem csak a szellemi megértésben fejlődhetünk, hanem valóban harmonikusabb életet élhetünk.
Fodor Kata