Volt egyszer egy nagy király, akit Húhúnak hívtak, és a Gandharvák, mennyei lények bolygóján uralkodott.
Egy napon, amikor udvarhölgyei társaságát élvezte a folyóban, kedvteléseibe merülve véletlenül meglökte a nagyhatalmú szent, Dévala risi lábát, aki szintén éppen akkor vett fürdőt a vízben. 
A bölcs haragra gerjedt és azzal az átokkal sújtotta Húhút, hogy változzék krokodillá. A király nagyon sajnálta, amit tett, és alázatosan bocsánatért esedezett. Ekkor a risinek természetesen megesett rajta a szíve, és azt ígérte neki, hogy fel fog szabadulni, amikor az Úr Nárájana eljön, hogy megvédje bhaktáját, Gadzséndra elefántot.
Gadzséndra, a hatalmas elefánt előző életében az Úr odaadó híve volt, akit Indradjumnának hívtak, és Támila tartomány uralkodója volt. Követve a védikus szabályozó elveket idővel visszavonult a családi élettől, és egy kis kunyhót épített magának a Malajácsala hegyen, ahol szünet nélkül az Istenség Legfelsőbb Személyiségét imádta mély meditációban.
Egyszer útja során Agasztja risi jelent meg tanítványaival Indradjumna király ásramja, otthona előtt. Mivel azonban a király mindig az Úr Visnun meditált, nem vette észre Agasztya muni érkezését, s nem fogadta őt illően. A bölcs nagyon mérges lett rá, és megátkozta a királyt, hogy váljon egy buta elefánttá. Az átok nyomán a király egy Gadzséndra nevű elefántként született meg következő életében, és elfelejtkezett minden előző odaadó cselekedetéről.
Így élt sokáig, mígnem egyszer egy hatalmas krokodil támadta meg, miközben a folyóból ivott. A krokodil éles fogainak szorításában Gadzséndra fájdalmasan feljajdult, s úgy érezte, ütött az utolsó órája. Kétségbeesetten küzdött minden erejével az életéért, de sehogyan sem menekülhetett. Amikor már szinte minden ereje elhagyta az elefántot, csodálatos módon eszébe jutott egy gyönyörű ima előző életéből, mely az Istenség Legfelsőbb Személyiségét dicsőítette. Amint erre gondolt, az Úr Visnu megértette, hogy szerető híve bajba került, s azonnal megjelent előtte négykarú Nárájana formájában, hű társa és hordozója, Garuda hátán. Gadzséndra ekkor szeretetében ormányával egy nyíló lótuszvirágot nyújtott az Úr felé, aki nyomban végzett a vérszomjas krokodillal.
A krokodil, aki valójában Húhú király volt, így szabadult meg Dévala risi átkától. Gadzséndra pedig az Úr Nárájana örök, négykarú társainak egyike lett.
