A Bhagavad-gítá a hinduizmus kiemelkedő szentírása. A Gítá tartalmát Krisna beszélte el barátjának, Ardzsunának a kuruksetrai csatamezőn, 5300 éve. Maga az ütközet egy rokoni konfliktusból nőtt ki, és a földtörténet egyik legpusztítóbb csatája volt. A háborúhoz több évtizednyi igazságtalanság vezetett, ami azt is jelenti, hogy a Pándavák, az 5 testvér, akik India szent földjének jogos trónörökösei lettek volna, több évtizeden át igyekeztek elrendezni a vitát. Lemondtak a hatalom gyakorlásáról, és csak 5 falut kértek, ahol békében élhettek volna. Végül unokatestvérük, a hataloméhes Durjódhana az életükre tört, és meggyalázta a legfontosabb vallásos elveket is, így a háború elkerülhetetlenné vált.Amikor a ksatriják, vezetők semmibe veszik az Isten által lefektetett örök elveket, és engedik az erőszak és igazságtalanság elburjánzását, akkor szenvedés köszönt az egész birodalomra.
Bár Kuruksetrán százezrek hagyták el a testüket, ez mégis egy etikus háború volt. Etikus, amelyben csak férfiak harcoltak, amelyben a felek éjjelre letették a fegyvert, sőt, ha kellett a két oldalon álló harcosok akár együtt is vacsoráztak. Mindez hihetetlennek tűnik számunkra a Kali korban, amikor a háborúkat stratégiai pozíciók, földtulajdonlás vagy más anyagi érdekek vezérlik, és a szemet szemért, fogat fogért elv alapján megtorlás megtorlást követ.
A védikus szentírások szerint, amíg vágóhidakat működtet az emberiség, addig számítanunk kell háborúkra. Az állatokkal szemben elkövetett erőszak ugyanis jelképesen legitimálja az agressziót a tányéron. A gyengébb élőlények kihasználása, az erőfölény alkalmazása, jogaik semmibe vétele, valamint, ha megfeledkezünk arról, hogy ők is lelkek, akik Isten teremtményei, olyan negatív visszahatásokat eredményez, amely folyamatos szenvedést hoz az emberiségre.
A Kali korban az egész anyagi élet, a születéstől a halálig egy csatamező.
A védikus bölcsesség szerint csak rajtunk múlik, hogy személyes felelősségünket felvállalva letesszük a negatív karma fegyverét, például erőszakmentesen élünk, a béke útjára lépünk, vagy folytatjuk ezt az értelmetlen, véres harcot a kéj és a düh által uralt anyagi természettel.
Fodor Kata – vaisnava (Krisna-hívő) teológus