„A tizenkilencedik és huszadik inkarnációban az Úr
mint az Úr Balarāma és az Úr Kṛṣṇa jelent meg a Yadu-dinasztiában,
s ezzel megszabadította a földet terhétől.”
Srīmad Bhāgavatam 1.3.23
Míg az augusztus 20-i hétvégét sokan a budapesti tűzijátékkal és vásári sokadalommal ünneplik, a Kisna-hívők ezen a hétvégén zarándoklatra indulnak Krisna-völgybe, hogy az Úr Kṛṣṇára emlékezzenek és lelkiekben felkészüljenek közelgő megjelenésének ünnepére, és a hozzá kapcsolódó eseményekre. Az elvonulás célja, hogy a hívők mindennap csak lelkigyakorlataikkal foglalkozzanak, a mantra-meditációtól kezdve a közös éneklésen át, a szentírások tanulmányozásáig. Augusztus 29-én azután az Úr Balarāma, Kṛṣṇa testvére megjelenését ünneplik – aki a tanítások szerint lényegileg nem különbözik Kṛṣṇától. Az ünnepségsorozat szeptember első hétvégéjén folytatódik.
Az Úr Balarāma megjelenése
Az Úr Visṇu nyolcadik inkarnációja, Śrī Balarāma, Kṛṣṇa bátyja. Festményeken gyakran látható Kṛṣṇával és a tehénpásztorfiúkkal, amint teheneket legeltetve játszanak. Általában kék színű dhotīt (a test alsó felét takaró ruházatot) visel. Teste fehér színű, kezében néha ekét vagy buzogányt tart. Revatīt, Rajavata király leányát vette feleségül, akitől két fia született, Niśaṭha és Ulmuka. Bár eredetileg Devakī méhében jelent meg, isteni beavatkozásra átkerült Vasudeva második feleségének, Rohiṇīnek a méhébe, hogy a démonikus Kaṁsa ne ölhesse meg. Így gyakorlatilag Kṛṣṇa és Balarām édestestvérek, noha nem tudtak róla… Az Úr Balarāma éppen 15 nappal idősebb testvérénél. Játszópajtásokként találkoztak Vṛndāvanāban és Kṛṣṇával együtt mutatták be kedvteléseiket, melyek közül kiemelkednek a kisgyermekkori játékok.
Balarāma a szentírások tanúsága szerint maga az Úr Anantadeva, Kṛṣṇa elsődleges kiterjedése. Nem két különböző személy, hanem ugyanannak a Legfelsőbb Személynek két formája. Ő Kṛṣṇa legjobb barátja is egyben, társa minden csínytevésben. Kisgyermekkorukban együtt tanultak meg járni, együtt játszottak, együtt legeltették a borjakat, együtt folytatták tanulmányaikat.
Balarāma maga is részt vett a Kṛṣṇa elleni árulkodásban, azt állítják a kis tehénpásztorfiúk, hogy a rosszcsont Kṛṣṇa bizony földet evett. Részt vett a démonok megsemmisítésében is, amikor azok a tehénpásztorfiúk vagy a falu más lakóinak életére törtek. Könnyedén elpusztította a borjú testet öltött fúriát, a szamárdémont, de akkor is felülkerekedett ellenfelén, amikor Pralambasura, a magát játszópajtásnak álcázó bestia a vállára vetette, és egy bokorba cipelte, hogy titokban végezzen vele.
Mindez nem lehet véletlen, Balarāma nevének jelentése ugyanis: aki nagyon erős, aki minden lelkierő forrása. Balarāma kivételes erejét felnőttkorában más kedvtelések is bizonyítják. Míg ifjúként ekéjével a földművelésért felelt, már érett férfiként ugyanezzel az ekével Hasztinápura egész városát kezdte a Gangesz felé vonszolni, hogy a hullámokba hajítsa az engedetlen, alattomos uralkodók végett. Máskor, a Yamunā folyót hívja magához szép szóval, s mikor az ellenáll kérésének, szintén beveti erejét.
Az Úr Balarāma az egyetlen, aki szinte mindig, minden kedvtelésben részt vesz Kṛṣṇával, karonülő koruktól egészen eltávozásukig. Az egyetlen, aki átlát Kṛṣṇa mesterkedésein is, amikor Brahma ellopja a fiúkat és a borjakat, és Kṛṣṇa – megmutatva végtelen tökéletességét – önmagát terjeszti ki az eltűnt személyekké. Az egyetlen, aki tanító jelleggel, könnyedén megfeddheti a Legfelsőbb Urat is, a rokonok közötti ellenségeskedésért. Ő, az Úr Baladeva az, aki később, Caitanya Mahāprabhu örök társaként, Nityānanda prabhuként jelenik meg.
- Augusztus 29.: Krisna-völgyben megjelenési napján fesztivált rendeznek a hívek, énekkel, tánccal, történetekkel dicsőítik őt – s az eseményre szeretettel várnak minden vendéget.
A csodás történetekről részletesebben Śrīla Prabhupāda Kṛṣṇa-könyvében olvashat. >> konyveink.krisna.hu