Śrī Sanātana Gosvāmī 1488-ban jelent meg, öt évvel Śrī Rūpa Gosvāmī előtt, egy bengáli sārasvata brāhmaṇa családban. Sanātana és két fivére, Rūpa és Anupama már kisgyermekkoruktól kezdve elmerültek a bhāva bhaktiban. Vṛndāvanára emlékezve Vraja tizenkét erdejéről nevezték el azokat az erdőket, ahol gyakran játszottak (Tālavana, Madhuvana, Kāmyavana, Mahāvana). Kedvenc tavaikat pedig, ahová fürödni jártak, Rādhā-kunda és Śyāma-kunda néven emlegették.
Fiatalkorában Śrī Sanātana egyszer azt álmodta, hogy egy gyönyörű brāhmaṇa fiú átadja neki a Śrīmad-Bhāgavatamot. Eksztatikus érzések közepette ébredt. Ám amikor nem látta sem a fiút, sem a Bhāgavatamot, szomorúság vett rajta erőt. Amikor azonban aznap reggel belekezdett a pūjába, Kṛṣṇa Maga jött el hozzá, gyönyörű brāhmaṇa fiú képében, és így szólt: – Fogadd el tőlem ezt a Śrīmad-Bhāgavatamot, mindig tanulmányozd, és el fogod érni a tökéletességet!
Miután az Úr Caitanya meglátogatta Rūpát és Sanātanát Rāmakeliben, és felszabadította őket, mindenről lemondtak, hogy az Úr Gaurāṅga szolgálatába állhassanak. Śrī Caitanya Mahāprabhu arra utasította Śrī Rūpát és Sanātana Gosvāmīt, hogy költözzenek Vṛndāvanába, és ott négyféle szolgálatot végezzenek:
(1) fedjék fel Kṛṣṇa kedvteléseinek szent helyeit;
(2) avassanak be murtīkat, és gondoskodjanak róla, hogy pūját mutassanak be Nekik;
(3) állítsanak össze bhaktiról szóló szentírásokat;
(4) terjesszék az odaadó élet szabályait.
„Az Úr Caitanya szolgálatába állva elszántan feladtak minden hatalmat, gazdagságot és pozíciót, hogy Vṛndāvanában élhessenek, alázatos koldusként, elmerülve a bhajanában. Az ember nem hajthatja végre helyesen a Kṛṣṇa-bhajanát, amíg nem mond le minden belső és külső ragaszkodásáról, és nem teszi magáévá az egyszerű és alázatos életet.” (Śrī Vraja-Maṇḍala Parikramā)
A Sanātana Gosvāmī által alapított Rādhā-Madana Mohana mandīr lett az első templom, amelyet a hat gosvāmī alapított Vṛndāvanában, és „Śrī Caitanya Mahāprabhu testének személyes kiterjedéseként” is szokták emlegetni.
Śrī Sanātana az ideális lelki tanítómester, mert menedéket nyújt mindenkinek Madana Mohana lótuszlábainál. A három fő vṛndāvanai murtī (Madana Mohana, Govindajī és Gopinātha) a gauḍīya vaiṣṇavák élete és lelke. A Madana Mohana murtī azzal a speciális tulajdonsággal rendelkezik, hogy segít a kezdő bhaktáknak, hogy megértsék az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, az Úr Kṛṣṇához fűződő örök kapcsolatukat.
Śrī Sanātana Gosvāmī negyvenhárom évet töltött azzal, hogy faluról falura vándorolt Vṛndāvanában. A vraja-vāsīk szeretettel gondoskodtak róla, úgy bántak vele, mintha az édesapjuk lenne. Nagy türelemmel és odafigyeléssel meghallgatta a problémáikat, minden falusinak örömöt okozott a prédikálásával, és azzal, hogy gyakorlati tanácsokkal látta el őket minden témában, attól kezdve, hogy hogyan növelhetik meg a termés mennyiségét, odáig, hogy miként rendezzék a családi vitáikat.
Sanātana Gosvāmī Lavanga mañjari alakjában szolgálja Śrīmatī Viśakát Rādhā-Mādhava nitya nikuñja-līlájában. Sanātana Gosvāmī samādhija a Rādhā Madana Mohana templom mögött található.