A maha-mantra a milliónyi hiteles mantra közül a legtökéletesebb, mellyel az Abszolút Tudás a jelenlegi korban elérhető.
A mantra a nyugati nyelvekben is meghonosodott, szanszkrit eredetű kifejezés. Jelentése többek között szent hangsor, mely a meditáció eszközéül és egyben céljául is szolgál. A mantra-meditáció testesíti meg a tudás művelésének védikus elvét, amely csak az elmélet és a gyakorlat teljes harmóniáját tekinti valódi tudásnak. A maha-mantra a milliónyi hiteles mantra közül a legtökéletesebb, mellyel az Abszolút Tudás a jelenlegi korban elérhető. Az alábbi cikk azt írja le, hogyan jelent meg korunkban a maha-mantra.
A maha-mantra Isten Szent Neveinek füzére. Az Úr Szent Neve (hari-nama) teljesen lelki, ahogyan azt a védikus írások egybehangzóan állítják. Ez azt jelenti, hogy nem ebből az anyagi világból származik, hanem közvetlenül a Legfelsőbb Úrtól, az Ő belső energiájának egyik formája. Történetiségéről csak az anyagi világban való megjelenésétől kezdve beszélhetünk, ami egészen a Teremtésig nyúlik vissza. Mi azonban most egy számunkra sokkal közelibb és kézzelfoghatóbb időponttól tekintjük át ezeket az eseményeket.
A védikus írások a jelenlegi korszakot, a Kali-yugát a viszályok korának nevezik. Mint minden más korábbi korszaknak, így a Kali-yugának is megvan a maga sajátságos önmegvalósítási folyamata. A szentírások egybehangzó véleménye szerint ennek egyetlen eszköze az Úr Szent Neveinek éneklése (szankírtana), célja pedig a tiszta istenszeretet (prema-bhakti) elérése.
A védikus írások közül több is megemlíti, hogy e viszályokkal teli kor elején eljön majd az Úr Krisna egyik inkarnációja, az Úr Caitanya, aki mindenki számára az istenszeretet ajándékát fogja osztani a Szent Név közös éneklésének formájában. Testének színe az olvadt aranyhoz hasonlít majd, ezért Gaurának (Aranynak) vagy Gaurangának (Aranyszínűnek) fogják nevezni.
Amikor az Úr Caitanya saját akaratából megjelent 1486 phalguna (február–március) havának púrnima estéjén, éppen holdtölte volt. Indiában az a szokás, hogy ilyenkor az emberek a Gangeszben és a többi szent folyóban a megtisztulás érdekében megfürdenek, és közben védikus mantrákat énekelnek. Már ez a körülmény is előre jelezte különleges küldetését: az Úr Szent Neve éneklésének fontosságát fogja hirdetni ebben a Kali-korszakban.
Miután avatást kapott a vaisnava tanítványi láncolat nagy acaryájától, Ísvara Puritól, elkezdte a kor önmegvalósítási módszerének bemutatását. Mivel prédikálása nagyon sikeres volt, sokan irigyek lettek Rá, s az akkori muszlim helytartó, Chand Kazi elé vitték az ügyet. A kormányzó utasítást adott a szankírtana beszüntetésére. Ekkor az Úr Caitanya egy közel százezer fős, békés felvonulást szervezett, s e hatalmas tömeg a Kazi házához vonulva együtt énekelte az Úr Krisna Szent Neveit: Hare Krisna Hare Krisna Krisna Krisna Hare Hare Hare Rama Hare Rama Rama Rama Hare Hare. Ekkor a kormányzó fogadta az Urat. Az Úr Caitanya a Védákra és a Koránra hivatkozva meggyőzte a Kazit, aki a követője lett, s parancsba adta, hogy ezután senki sem akadályozhatja a szankírtana-mozgalmat.
Caitanya Mahaprabhu huszonnégy évesen minden más kötelezettséget feladva, minden idejét az Úr Szent Nevének prédikálására szentelte. Több éven át tartó dél-indiai prédikáló körutat szervezett, és követőjévé tett mindenkit, akivel csak találkozott. A kor neves, művelt bölcsei és tudósai a tanítványaikkal együtt tömegesen fogadták el az általa hirdetett vaisnava hitet. Hamarosan egész Indiát elárasztotta a Szent Név nektár-óceánja.
A hari-nama következő, hatalmas hulláma a 19. században árasztotta el Indiát, sőt, ezúttal az ország határain túlra is eljutott. 1896-ban Sríla Bhaktivinoda Thákura, aki elsőként írt angol nyelvű könyveket az Úr Krisna odaadó szolgálatáról, három jóslatot tett:
– „Hamarosan megszületik majd valaki, aki az egész világot beutazza, hogy az Úr Caitanya tanításait hirdesse.”
– „A hari-nama szankírtana nagyon hamar elterjed az egész világon…”
– „El fog jönni az a nap, amikor világos bőrű idegenek özönlik el Srí Mayapur-dhamat, s a bengáli vaisnavákkal együtt éneklik majd: Jaya Sacínandana, Jaya Sacínandana!”
Ugyanebben az évben, amikor Bhaktivinoda Thákura elküldte angol nyelvű könyvét a világ egyetemeinek, Kalkuttában megszületett Sríla A. C. Bhaktivedanta Szvámí Prabhupáda, aki rövidesen valóra váltotta ezeket a jóslatokat.
Sríla Prabhupáda éppen Bhaktivinoda Thákura fiától, Sríla Bhaktisziddhanta Szaraszvatí Thákurától kapott lelki avatást, és az ő inspirációjára szentelte életét annak, hogy szerte a világon elterjessze az Úr Caitanya üzenetét. Először magyarázatokat írt a Bhagavad-gítahoz, majd 1944-ben elindított egy kéthetente megjelenő angol nyelvű folyóiratot Back to Godhead (Vissza Istenhez) címmel, melyet egymaga szerkesztett. A magazint azóta egyre több országban és példányszámban immár tanítványai adják ki.
1965-ben Amerikába indult, hogy eleget tegyen lelki tanítómestere kívánságának, s alig több, mint tíz év alatt létrehozott egy világméretű lelki mozgalmat. Több mint száz templomot nyitott, iskolákat alapított, önellátó farmközösségeket hívott életre, s eközben fáradhatatlanul dolgozott India filozófiai és vallási klasszikusainak magyarázatokkal ellátott fordításán. Művei több mint hatvan kötetet tesznek ki. Végtelen alázata, valamint lelki tanítómestere és az Úr Caitanya vágya iránti mély odaadása hatalmazta fel arra, hogy az egész földgolyón elterjeszthesse az Úr Szent Nevének éneklését és az Úr Krisna odaadó szolgálatát.
Végezetül hadd idézzük fel az Úr Caitanya szavait a Szent Névről, melyeket a Siksastaka című versében hagyott ránk:
Minden dicsőséget a Srí Krisna szankírtanának, mely megtisztítja a szívet az évek során rárakódott portól, és kioltja a feltételekhez kötött élet, az ismétlődő születés és halál tüzét! Ez a szankírtana mozgalom a legnagyobb áldás, mert a kegyes hold sugarait árasztja az emberiségre. Ez minden transzcendentális tudás lényege. Növeli a transzcendentális gyönyör óceánját, és képessé tesz minket arra, hogy teljességében élvezhessük a nektárt, melyre örökké vágyunk.
Ó, Uram! Csak a Te szent neved hoz áldást az élőlényekre, ezért millió és millió neved van, mint a Krisna és a Govinda. Ezeket a transzcendentális neveket átitattad minden transzcendentális energiáddal. Éneklésüknek nincsenek nehéz vagy szigorú szabályai. Ó, Uram, kegyesen lehetővé teszed számunkra, hogy szent neveid éneklésével könnyen elérhessünk Téged, de én olyan szerencsétlen vagyok, hogy nem vonzódom
hozzájuk.
Írta: Prémamoja dász