Filozófia

Október 31-én a Jupiter belépett az Oroszlán csillagjegybe, vagyis a sziderikus, csillagjegyalapú számítás szerint is elhagyta a Rákot. Nagyon sokan megijednek ettől a változástól, mert a Jupiter itt a víz és a tűz csillagjegyeinek találkozási pontján, a Gandāntán halad át. Ez önmagában még nem lenne probléma, hiszen a Jupiter emelt helyzetben van a Rákban, de a Nap jegyében is nagyon jól érzi magát, ki tud teljesedni az uralma. Ugyanakkor ezúttal két forró bolygó társaságában történik mindez, és ez a huzavona egészen jövő június végéig tart: a Mars és a Ketu kíséri a Jupitert. Amikor a Jupiter belép az Oroszlánba, hagyományosan …

Ma Śrīla Haridāsa Ṭhākura, a Szent Név ācāryájának eltávozására emlékezünk. Haridāsa Ṭhākura életének középpontjában egyetlen kincs állt: a Szent Név. Bár muszlim családban született, kiválóan mutatja, hogy a vaiṣṇava gyakorlatában a vallási hovatartozást nem a születés, hanem a gyakorlat és az odaadás határozza meg. Ma a legkiválóbb vaiṣṇavák között tartjuk számon. Haridāsa Ṭhākura naponta 300 000 alkalommal énekelte Kṛṣṇa Szent Nevét. Śrī Caitanya-caritāmṛta szerint ezt minden nap, kivétel nélkül megtette.  Életében súlyos üldöztetést is el kellett viselnie. Amikor a hatóságok megkorbácsoltatták, hogy felhagyjon a Szent Név éneklésével, ő továbbra is rendületlenül énekelt, miközben 22 piactéren húzták keresztül. Élete végén Mahāprabhu …

Holnap Vāmana Dvādaśīt ünnepeljük, az Úr Vāmanadeva megjelenésének napját. A Śrīmad-Bhāgavatam szerint az Úr egy apró termetű brāhmaṇa-brahmacārī alakjában érkezett meg Bali Mahārāja áldozati arénájába.   Bali Mahārāja hatalmas király és nagylelkű adományozó volt. Amikor Vāmanadeva mindössze három lépésnyi földet kért tőle, készséggel megadta neki. Ekkor azonban az apró brāhmaṇa hatalmas, kozmikus formát öltött. Első lépésével átfogta a földi régiókat, második lépésével pedig a felsőbb világokat.   A történetben szépen kirajzolódik, ahogyan az Úr előtt fokozatosan eltűnik mindaz, amit a sajátunknak gondolunk: először a földi birtokaink, majd az ég, végül pedig maga az „én”.   Bali Mahārāja elveszítette birodalmát és …

Születésünktől kezdve keressük a tudást. Tudni akarjuk, honnan szerezhetünk élelmet, fedelet, szeretetet, boldogságot. Tudni akarjuk, hogyan kerülhetjük el a fájdalmat, a szenvedést, a veszteséget. Egész életünket az ennek érdekében felhalmozott tudásra építjük, amelyet menet közben tanulással és személyes tapasztalatokkal gyarapítunk. A régi időkben a társadalom mintha jobban hajlott volna arra, hogy az igazságról szerezzen tudást. Úgy tűnik, ma jobban vágyunk a boldogságra, mint az igazságra, akármi is legyen az. És persze az önismeret általában nem az első „napirendi pont”. A régi görögök tanácsa – az „Ismerd meg önmagad” – nemigen szerepel a tennivalóink listáján. A jó lelkigyakorlat célja az önvaló …

A mantra szó szanszkrit eredetű: a manas jelentése „elme”, a trāyate pedig azt jelenti: „felszabadítani”, „megvédeni”. A mantra szó szerinti jelentése tehát: „ami felszabadítja vagy megvédi az elmét”. A védikus hagyományban a mantra nem egyszerűen egy szó vagy hang. Olyan szent hangrezgés, amelynek célja a tudat megtisztítása, az önismeret elmélyítése és végső soron az Istennel való kapcsolat felébresztése. A modern tudomány is egyre több bizonyítékot talál arra, hogy az ismétlés jelentős hatással van az emberi elmére. A neuroplaszticitás elmélete szerint az agy folyamatosan alakítja saját idegi kapcsolatait. Donald Hebb idegtudós híres megfogalmazása szerint: „Azok az idegsejtek, amelyek együtt aktiválódnak, összekapcsolódnak.” …

Amikor a Ratha-yātrā napján az Úr Jagannātha bátyjával, Balarāmával, és húgával, Subhadrával együtt felül a gyönyörűen feldíszített, fenséges szekerekre, százezrek szíve az örömtől táncol. A Snāna-yātrát követően az Úr Jagannātha tizenöt napig egy eldugott helyen tartózkodik, ahol a szerencse istennőjével tölti idejét. Ezután engedélyt kér tőle a távozásra, és felül a szekérre, hogy örömet szerezzen a bhaktáinak. A bhakták pedig késedelem nélkül, lelkesen húzni kezdik a hatalmas szekereket, hogy meghívják az Urat, lakozzon a szívükben. A szekerek néha nagyon gyorsan haladnak, néha nagyon komótosan, olykor pedig mozdulatlanul állnak, bármilyen erővel is húzzák őket. Azt mondják, hogy a szekerek az Úr …

A védikus kultúrában hagyományőrző családi modellt láthatunk. A nő fő feladata a gyermeknevelés, a ház rendben tartása, a férfi kötelessége pedig az, hogy gondoskodjon az anyagi szükségletekről, s felelősséggel vezesse a családot nemcsak anyagi, de lelki síkon is. Az okok Ez első olvasatra kicsit ódivatúnak és maradinak tűnhet. De ha egy kicsit mélyebbre ásunk, rá kell jönnünk, hogy mint ahogy az védikus kultúrában mindennek oka van, úgy a férfi s női feladatköröket sem a véletlen szülte. Ehhez egy picit vissza kell kanyarodnunk az emberi természethez, ahhoz, hogyan működünk. Nálunk is elég elterjedt az a kijelentés, hogy a férfiak a Marsról, …

Az indiai vallásos irodalom világába kalauzol el bennünket a Kossuth Rádió beszélgetése. India szentírásai a Föld legősibb szellemi hagyatéka, amelyek eredetileg szanszkrit nyelven íródtak és alapjaiban határozzák meg a mai hindu kultúrát. Milyen szentírások képezik alapját ennek a kultúrkörnek?

A Śani Jayantī napján a védikus hagyomány szerint Śanideva, vagyis a Szaturnusz uralkodó félistenségének megjelenésére emlékezünk. Śanideva Sūryadeva, a Napisten és Chāyā Devī — „az árnyék” — fia. A védikus leírások szerint rendkívül mélyre látó, igazságos és szigorú tanító, aki még a legrejtettebb tetteinken is átlát.  A védikus írások Śanideva személyét nagy tanítónak tekintik, mert a jelen korszakban, a Kali-yuga idején különleges szerepet tölt be: az élőlények karmájának visszahatását segíti működésbe hozni. Emiatt nevezik gyakran isteni igazságosztónak is. A klasszikus védikus asztrológiai alapmű, a Bṛhat Parāśara Horā Śāstra szerint Śani az a bolygóistenség, aki az ember előző tetteinek eredményeit közvetíti, alázatra, türelemre és felelősségvállalásra tanítva az élőlényeket. A Śrīmad Bhāgavatam szintén hangsúlyozza, hogy a …

Śrīla Vṛndāvana Dāsa Ṭhākura valószínűleg 1507-ben jelent meg a Navadvīpa-maṇḍala területén található Māmagāchi faluban, Modadrumadvīpában.   Édesanyja, Nārāyaṇī Devī Śrīvāsa Paṇḍita unokahúga volt. Nārāyaṇī Devī még gyermekkorában személyesen találkozott Śrī Caitanya Mahāprabhuval, aki az Úr Kṛṣṇa 15–16. századi különleges, rejtett megjelenési formája. Az Úr Caitanya különleges kegyet és figyelmet szentelt Nārāyaṇī Devīnek, aki később életet adott Vṛndāvana Dāsa Ṭhākurának.   Amikor Śrī Caitanya Mahāprabhu elhagyta ezt a világot, Vṛndāvana Dāsa Ṭhākura még csupán körülbelül húszéves volt.     Vṛndāvana Dāsa Ṭhākurát Vyāsadeva inkarnációjaként tartják számon. Vyāsadeva a szerzője és lejegyzője a Śrīmad-Bhāgavatamnak, a vaisnava hagyomány egyik legfontosabb szentírásának, és Kṛṣṇa …

Śrī Nandanāndana Dāsa (Stephen Knapp)    Vannak, akik azt állítják, hogy a templomokban található istenszobrok, vagyis a mūrtik imádata csupán a védikus kultúra egy újabb kori találmánya. Ez azonban nem teljesen igaz. A különböző korszakokban (Satya-yuga, Tretā-yuga, Dvāparā-yuga és Kali-yuga) valóban más-más folyamat volt ajánlott a lelki fejlődésre. A Satya-yugában például, amikor az emberek sokkal hosszabb életet éltek, és képesek voltak hosszú ideig összpontosítani, a meditáció volt az ajánlott folyamat. A Treta-yugában az volt a legmegfelelőbb, ha az emberek fényűző rituálékban vettek részt, havanokat, yajñákat vagy tűzszertartásokat mutattak be. A Dvāparā-yugában a bonyolult templomi imádat volt a legeredeményesebb. Gazdag áldozatokat …

Drutakarma Dāsa a régészeti leletek megközelítésének és értelmezésének alapvető koncepcióival kapcsolatban a vaisnava hindu világnézetet mutatja be, amely komoly kihívást jelent a meglévő tudományos felfogásnak és módszertannak. Előadása világos és alapos, és a tézisének alátámasztására végzett kiterjedt kutatómunkája nagyon lenyűgöző. Összehasonlítja a jelenleg elfogadott időkoncepciót, amely nagyon hasonlít a zsidó-keresztény modellhez, az ősi puránikus modellel, és megmutatja nekünk, hogy mindkettő hogyan támasztja alá a saját világnézetét. Drutakarma azonban azzal érvel, hogy a régészeti leletek által nyújtott bizonyítékok valójában nem támasztják alá a jelenleg elfogadott modellt, és így megkérdőjelezi annak értékét a pontos történelmi elemzésben. A modern régészet és antropológia időkoncepciója …

A multimilliárdosoktól az utcán élő koldusokig mindenki a szeretet gazdagságára vágyik. A legújabb kütyük, az egzotikus nyaralások, a luxusautók és sportmotorok, az éjszakai táncos bulik, a Valentin-nap, a több ezer Facebook-ismerős, milliónyi követő a Twitteren, a mozi vetítővászna – mindezek izgathatják és felcsigázhatják az érzékeket és az elmét, ám a valódi életben nem tudják csillapítani a szeretet utáni szomjat, amely a szívünkben él.    Ezt a szomjúságot a kertészkedés analógiájával lehet a legjobban elmagyarázni. Amikor a kertész a fa gyökereit öntözi, akkor ennek természetes folyományaként az ágak és a levelek is táplálékhoz jutnak, és végül gyümölcs formájában kapjuk meg a …

Sokan, sokféle módon értelmezik a zene kialakulásának módját és idejét, mondhatni a most élő népek kíváncsiságához igazodó eredetkutatásoknak megfelelően. Persze kutatásra már jóval korábban is biztatták tanítványaikat a népzenekutatók és zenetörténészek, ahogyan például Vargyas Lajos népzenekutató is fogalmazatott egyik előadásán 1999-ben: „Ha van módja, utazzon! Menjen! Ha most lennék fiatal, mennék. A tudás alapja a tény. Adat, adat és adat. Várom az eredményeit!” No de, hol is kellene kezdeni ezt a kutatást? A magyarság ázsiai ősiségét és keleti eredetű tudásunkat hovatovább egyre több külföldi (kínai, német, angol) kutatás igazolja, jóval megelőzve a szerény támogatással megindult hazaiakat. Népünk antropológiai származását kutató …