Hagyományos otthoni tanulás – bevált vagy régimódi?

Önszerveződő tanulmányi körök, baráti közösségek, azonos értékeket valló, kreatív, konstruktív emberek. Bárki képes lehet rá? Miért is ne?

Iskola barátokkal, jobb környezetben
Amikor alternatív oktatási rendszereket említünk és jobbnak titulálunk a hagyományosnál, nem feltétlenül a mai általános iskola-oktatási modellek kritikájáról van szó.

A mai oktatási rendszerek nagy része abban az értelemben hatékony, hogy integrálja korunk emberét, ifjait a fogyasztói társadalomba, egy bizonyos módon „embert farag belőle” – vagyis működő, jó rendszer, azonban léteznek a mostani iskolai oktatási formuláknál sokkal személyesebb és hatékonyabb oktatási formák is. Ezekben az alternatív módszerekben gyakran az a közös, hogy terjedő, de még ritkán megélt értékeket, pl. a lemondottabb életvitel, a természet-közeliség, stb. próbálnak közvetíteni.

Olyan családok esetében, ahol a gyermek egészségügyi problémákkal küzd, esetleg különleges tehetsége folytán valamilyen aktív sport- vagy művészeti oktatásban részesül, vagy egyszerűen mert az édesanya spontán otthon lehet gyermekeivel, tapasztalhatjuk, hogy a szülők szívesen választják az otthoni tanulást.
Magyarországon ez a módszer még csupán kis körben terjedt el, ennek oka elsősorban az, hogy nagyon kevés szülő képes megoldani a gyermeke otthoni oktatását és megfelelő étkeztetését – dolgozni járnak és gyakran igen kevés pénzből nevelik fel a fiatalokat. Ugyanakkor vannak kisebb vallási, és civil kezdeményezések, ahol emberek, családok egy kis csoportja belső körben szervezi meg a gyermekek magánképzését és a fiatalok csak vizsgázni járnak be az akkreditált oktatási intézményekbe.

Egy járható, konstruktív út
A szülők ilyenkor biztosak lehetnek abban, hogy a gyermekeket nem éri semmiféle agresszív inger vagy olyan behatás, amely egy iskolában, pl. a szünetekben elkerülhetetlen. Vitatkozás a gyerekek között, csúnya beszéd, verekedés, inzultus, stb. A táplálkozási igényekre is jobban oda tud figyelni a szülő. Ugyanakkor fontos, hogy a gyermek így is járjon társaságba, közösségbe, pl. játszótéren, zenei foglalkozások, táncház során vagy templomban találkozzon korosztályával.

Talán azt gondoljuk, hogy a homeschooling – ahogy Amerikában hívják – elviselhetetlen terhet ró a szülőre, hiszen, ha az egyik szülő otthon van gyermekkel és a tankönyvekből ő okítja a gyereket, akkor csak egy szülő, a családfő teremti meg a pénzkeresetet – valóban kulcskérdés egyébként… Ugyanakkor, ha az egyik szülő a családi fészekben tevékenykedik, az oktatás mellett az otthon karbantartására, főzésre is több ideje jut, a gyerekek egészségére, életmódjára jobban odafigyel. Egy család költségei pl. a piacon történő vásárlással és a napi főzéssel egy pizzarendelés vagy éttermi számla helyett hatékonyan csökkenthetők. Ez a modell közelebb áll a tradicionális családmodellhez és különösen hasznos lehet leányok illetve zárkózottabb gyermekek nevelése esetében, akik egyébként nem szeretnek iskolába járni vagy a nagyobb osztályokban rosszul teljesítenek az iskolapadban, esetleg speciális figyelmet igényelnek.

Az otthoni oktatás lehetővé teszi, hogy a szülő a gyermek személyes érdeklődésének és igényeinek megfelelően adja át a tananyagot, ugyanakkor az is igaz, hogy nem minden szülő képes arra, hogy a pedagógus szerepét vállalja. Ezeknek a családoknak érdemes baráti, ismeretségi körükben vagy közvetlen lakókörnyezetükben felkeresni azokat a hasonló értékrendeket valló családokat, ahol az egyik szülő, általában az édesanya, tanár vagy tanító. Rendelkezik szakmai ismeretekkel, átfogó képet tud alkotni a gyerekek tanulmányi igényeiről, és rá is tudja venni őket az együttműködésre. Ha a családok a lakóközösségekben összefognak, akkor számos gyermek tanulhat otthoni, védett környezetben a hagyományos homeschooling módszerével (az iskolai anyagot követve), szakmai vezetéssel, azonos korú barátokkal. Ha van egy 4-6-8 férőhelyes szoba, terem, egy ilyen kis tanulmányi közösség, egy pedagógus-szülő irányítása alatt már kiválóan el tudja látni a gyermekek oktatását. Hogyha a családoknak sokat kell utazni az iskoláig, ez a megoldás szintén sok időt spórol meg. A szülők viszonozhatják a felvigyázó, okító idejét pénzbeli adományokkal, aki így képes fenntartani gyermekeit, családját, de segíthetik egyszerűen úgyis, hogy bevásárolnak neki, megint más az autójával segít a cipekedésben vagy használati tárgyakat szerez be, kitakarít, stb.

Összefogás a gyermekekért
Az otthoni tanulás tehát nem pusztán kis családi körben történhet, hanem néhány család hatékony összefogásával is létrejöhet, ahol pl. a szakácsként dolgozó szülő a csapat ellátásáért, a pedagógus a tanulásért, míg a többi szülő az anyagi fedezet biztosításért felelős. Valódi együttműködés alakulhat ki emberek között. Hasonló rendszerrel működik ez, mint bármilyen hagyományos iskola, azonban a gyerekek itt kis csoportban és biztonságos környezetben tanulhatnak. Az összeszokott családok, baráti körök együtt nevelhetik gyermekeiket, és jóval könnyebb az adott szülő-baráti körre jellemző értékrend átadása és megtartása is, pl. vegetarianizmus, a környezet védelme, vagy művész-családoknál, zenei és művészeti tanulmányok folytatása. Az oktatásból vendégelőadóként persze több szülő is kiveheti részét. A sportoló apuka testnevelési ismeretekkel, a pénzügyi szakértő gazdasági ismeretekkel és matematikával, a varrónő szakmai ismeretekkel, az újságíró irodalmi és nyelvtani tudással bővítheti a gyermekek ismereteit. Az oktatás, nevelés lehet élmény, lehet természetes és nem pusztán intézmény-jellegű. Fontos az is, hogy a gyerekek érzelmileg tudjanak kötődni a tanítóhoz, kezdetben egy személytől halljanak, majd ahogy egyre nőnek, a specifikus tudásanyagot mindig a leginkább szakértő személyektől hallgathassák meg! Ez a kimagasló tudás titka.

Egy otthon-tanuló kör, mini iskola, a megfelelő törvényi feltételek betartása és óralátogatás mellett a családok és így az emberi jellem kibontakoztatásának végtelen tárháza lehet. Ez megfelel a védikus oktatási elképzelésnek is, ahol az otthoni tanulás és kiscsoportos tanulmányok a leghatékonyabb módjai a képességek elsajátításának, így pl. a lelki élet, vallásos gondolkodás elsajátításának is. Életében ezt hangsúlyozta Sríla Prabhupáda, a Krisna-tudat jeles tanítója, útmutatója is.

A téma iránt mélyebben érdeklődőknek érdemes Aruddha dévi dászí és Urmila dévi dászí írásait megismerni, előadásaikat meghallgatni.
 http://urmila.me.uk/ (angolul)

Fodor Kata