Holdraszállás – lehet, hogy meg sem történt?

Hányan nem hisznek a holdraszállásban? Különböző okokból kételkednek a vállalkozás sikerében.

2013. február 19-én a Lélek Palotájában tartott előadásomon szóba került a holdutazás kérdése is, amellyel kapcsolatban Sríla Prabhupáda (az ISKCON alapító lelki tanítómestere) kétségeket fogalmazott meg.

Az előadás során megemlítettem, hogy azóta bőven vannak olyanok, akik különböző érvek miatt gyanakodnak, hogy valóban történtek-e holdutazások 1969 és 1972 között. Arra azonban nem jól emlékeztem, hogy a felmérések szerint milyen arányban vannak az ilyen kétkedők. Itt közlöm néhány témába vágó felmérés eredményét.

A különböző régiókban végzett felmérések azt mutatják, hogy a megkérdezett amerikai állampolgárok 6-20 %-a úgy gondolja, hogy a leszállás meghamisított volt. Oroszországban ez az arány 28%.

A Washington Post-nak 1994-ben válaszolók 9%-a nyilatkozott úgy, hogy lehetséges, hogy az asztronauták nem jártak a Holdon, további 5% pedig bizonytalan volt.  (1)

Az 1999-es Gallup felmérés úgy találta, hogy az amerikai válaszadók 6%-a vonta kétségbe, hogy holdraszállás történt, 5% pedig nem foglalt állást. (2, 3, 4, 5) Ez nagyjából egybevág a Time/CNN 1995-ös közvéleménykutatásának eredményével. (6) A Fox Televízió képviselői szerint ez a kétkedés 20% fölé emelkedett, amikor 2001-ben bemutatták a Conspiracy Theory: Did We Land on the Moon? (Összeesküvés-elmélet: Leszálltunk a Holdra?) című műsorukat, amelyet 15 millióan láttak. (7, 8)

Az orosz Közvélemény Alapítvány által végzett 2000-es felmérés eredménye szerint a megkérdezettek 28%-a nem hiszi, hogy az amerikai űrhajósok leszálltak a Holdra, és ez az arány nagyjából azonos minden demográfiai csoportban. (9)

2009-ben az Egyesült Királyság Engineering & Technology című magazinja arra az eredményre jutott, hogy a felmérésben részt vevők 25%-a nem fogadta el, hogy ember járt a Holdon. (10) Egy másik kutatás szerint a 18-25 éves korosztály 25%-a nem volt biztos benne, hogy holdraszállás történt.

A vita a holdraszállás-pártiak és kétkedők között sok szálon, évtizedek óta zajlik, filmek és könyvek formájában is. A párbeszédbe a NASA is beszállt, természetesen annak védelmében, hogy valóban történt holdutazás. Egyes kétkedők szerint azonban a bizonyításra felhozott érvek nem döntőek, az újabban felhozott bizonyítékok éppúgy lehetnek a „mundér becsületére” felhozott érvek, mint az eredeti, megkérdőjelezett felvételek és jelenségek. A kétkedők gyanakvását növeli, hogy maga a NASA jelentette ki, hogy a holdutazás eredeti felvételei eltűntek.

A vitáról a neten és a videómegosztókon lehet részletesebben informálódni – angol nyelvű anyagok természetesen nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre, mint magyar források.

Véleménykülönbségek az ISKCON-ban
Néhány indiai purána speciális kozmológiai leírást tartalmaz. Ezek egy része nehezen értelmezhető a nyugati kozmológia alapján, mert olyan összetevőkről, objektumokról, nézőpontokról tesz említést, amelyek számunkra ismeretlenek. Így a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetén belül évtizedek óta folyik értelmezésre törekvő párbeszéd a téma iránt érdeklődök között, hogy mit hogyan is kell érteni a puránikus leírásokban.

A Holddal kapcsolatban például egy helyen azt olvashatjuk, hogy „magasabban” van mint a Nap. Az értelmezők egy része ezt úgy értette, hogy a Hold mint égitest van magasabban (tőlünk távolabb) mint a Nap. Azonban Richard L. Thompson, az ISKCON tekintélyes matematikusának „Védikus kozmográfia és csillagászat” című könyve rámutat, hogy a Szúrja-sziddhánta irat szerint a Föld-Hold távolság 258 000 mérföld (415 210 kilométer), amely közel áll a Hold ma mért, Földtől való átlagos távolságához (384 402 kilométer).

Ezen értelmezés szerint – amelyet magam is vallok – az a védikus kijelentés, hogy a Hold a Nap sugarainál magasabban van, nem az égitest távolságára vonatkozik, hanem egy olyan „magasabb kozmológiai síkra”, amelyről a védikus leírások említést tesznek, a modern kozmológiában azonban nem játszik szerepet. Eszerint az a kozmológiai szint, amelyen a Hold található, „magasabban van”; mivel azonban a puránák által használt kozmikus tengelytől való távolsága kisebb, ezért a Hold mint égitest, fizikailag valóban közelebb van a Földhöz. Ezt a koncepciót érzékelteti a mellékelt (nem méretarányos, csak tájékozódást szolgáló) ábra. Figyeljük meg: bár e modell szerint a Hold egy magasabb kozmikus sík része mint a Nap, a Föld-Hold távolság mégis kisebb, mint a Föld és a Nap közötti.

Fontos hozzátenni ehhez azt is, hogy a védikus világképben a Föld nem a “világ közepe”, mint a középkori elképzelések szerint, hanem csupán egy, nem kitüntetett helyzetű égitest a sok-sok ezernyi közül.

Hold

Nem várhatjuk, hogy egy több ezer évvel ezelőtt leírt szemléletmód pont ugyanolyan fogalmakkal és modellekkel magyarázza az univerzumot, mint a maiak. Ugyanakkor az ősi, nem mindig könnyen értelmezhető leírásokban figyelemre méltó adatokkal, és a mai elképzelésekhez hasonlóakkal is találkozunk. A védikus kozmológiai megközelítés részben más alapon nyugszik mint a modern, mégis sok égi jelenségre a tapasztalati megfigyeléseinkkel összhangban álló magyarázatot, illetve akár csillagászati előrejelzéseket is tud adni.

Emellett a védikus univerzumképben az anyagnak olyan típusai és dimenziói, az életnek pedig olyan formái is szerepelnek, amelyek a mai tudomány számára ismeretlenek, és jó eséllyel nem is  megismerhetőek empirikus kutatás útján. Így ezek létét a tudomány sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudja. Ezek elfogadása vagy elutasítása tehát egyéni meggyőződés, hit kérdése. Megemlítendő azonban, hogy a modern asztrofizikában sem ritka a „láthatatlan”, de mégis létező és hatást kifejtő entitások kikövetkeztetése. Például a mai csillagászok által feltételezett „sötét anyag”műszerekkel nem megfigyelhető, csak gravitációs hatásokból következtetnek a jelenlétére. A mai vélemények szerint a univerzum teljes tömegének csak 4,6%-át alkotja a megfigyelhető anyag, míg 23% a sötét anyag, 72% pedig a sötét energia aránya. Sok minden lehet tehát Földön és égen, amit nem látunk. Mondhatjuk, hogy bizonyos mértékig sötétben tapogatózunk ezen a téren…

Sríla Prabhupáda néha azt mondta, hogy nem jártak emberek a Holdon, néha azt, hogy egy sötét bolygóra (a Ráhura) érkeztek, néha pedig azt, hogy ha jártak is a Holdon, ennek a drága vállalkozásnak nem sok gyakorlati haszna volt. Az ISKCON tagjai szabadon eldönthetik, hogy melyik véleményének tulajdonítanak nagyobb súlyt.

Tasi István

Tasi István
2013. február 28.
(Módosítva: március 7.)
______________

Jegyzetek

(1) Robert Scheaffer, Psychic Vibrations: Skeptical Giggles from the Skeptical Inquirer, 2011, pp. 226-27.
(2)  Plait, Philip (2002). Bad Astronomy: Misconceptions and Misuses Revealed, from Astrology to the Moon Landing “Hoax”. John Wiley & Sons 156.
(3) Borenstein, Seth (November 2, 2002). “Book to confirm Moon landings”. Deseret News (Salt Lake City). Retrieved August 13, 2009.
(4) “Did Men Really Land on the Moon?” (Press release). Gallup. February 15, 2001. Retrieved August 14, 2009.
(5) Newport, Frank (July 20, 1999). “Landing a Man on the Moon: The Public’s View” (Press release). Gallup. Retrieved August 14, 2009.
(6) Plait, (2002). 156.
(7) “One giant leap of imagination”. The Age. Associated Press (Melbourne, Australia). December 24, 2002. Retrieved August 13, 2009.
(8) “American Beat: Moon Stalker”. Newsweek Web Exclusive (New York). September 16, 2002. Retrieved August 13, 2009.
(9) “БЫЛИ ЛИ АМЕРИКАНЦЫ НА ЛУНЕ?” (in Russian) (Press release). Public Opinion Fund. April 19, 2000. Retrieved August 13, 2009.
(10) It was a fake, right?”. Engineering & Technology (London: The Institution of Engineering and Technology). July 6, 2009. Retrieved February 19, 2011.

  • Mit kell tudni a Bhagavad-gítáról? (1)
  • Cimkék: