Riportsorozat 3. – Interjú Jászai Gergely katolikus teológushallgatóval a vallások közötti párbeszédről

1.Mit gondolsz a vallások / egyházak közötti párbeszéd jelentõségérõl?

A vallásközi párbeszéd lényege, pontosabban a dialógus szorgalmazása minden felekezet számára, azt gondolom, nemhogy fontos, hanem egyenesen nélkülözhetetlen. Ennek elsősorban az az oka, hogy a múltban még soha sem volt komoly törekvés ebben a kérdésben, illetve föl sem merülhetett nagyobb perspektívában ennek a pozitív jelentősége, egyszerűen azért, mert a faji különbség megtiltotta a vallások egymás felé való közeledését. Ez azt jelenti, hogy régen a faji megoszlás vallási megosztottságot is jelentett, és úgy gondolkodtak az emberek – ahogyan sokszor ma is – , hogy aki beleszületett egy hitrendszerbe, vallási kultúrába, nem “tekinthetett ki” onnan. A helyzet azonban az, hogy éppen azáltal, hogy egy nép vagy nemzet a saját hagyományait (vallás, kultúra) gyakorolja, ünnepli, nemhogy elidegenedetté, hanem sokkal inkább nyitottá kell, hogy váljon a vallások legfontosabb fundamentális irányultságából, az egyetemes szeretetből adódóan. Ebből következik az, hogy minél inkább elmélyülnek a hívők a saját hitvilágukban, annál inkább kell, hogy megértést, érdeklődést, és kapcsolatteremtési szándékot mutassanak a másvallásúak irányába.
A másik nagyon lényeges dolog itt, hogy ezen közeledés lényege, a személyközi kapcsolatokon messze túlmutat, mivel elsősorban spirituális célzatú. Egymás vallási kultúrájának minél mélyebb megismerése, egymás hitvilágában a spirituális és misztikus élmények kölcsönös megélése, illetve az erre való törekvés, saját hitünk Istentapasztalatát kell, hogy erősítse, stabilizálja. Azt gondolom, hogy enélkül senki nem lehet hiteles hívő.

2.Foglalkozik-e az egyházatok vallásközi kapcsolattartással, és ha igen,
milyen formában?

Az én vallásom, a római katolikus keresztény vallás, kifejezetten foglalkozik a vallások egymás közötti kapcsolatteremtésével. II. János Pál pápa halála előtt néhány évvel megrendezte azt a világméretű ökumenisztikus vallási találkozót Mexikóban, amelyre példa még nem volt korábban, és ahol a világ vallásai közül a legnagyobb arányban vettek részt minden korábbi , hasonló jellegű szervezéshez képest. Azt gondolom, keresztény részről ez óriási teljesítmény egy olyan ügynek a szorgalmazásában, amely a vallások közeledésén túl a világbékét előmozdító folyamat is lehet, persze, ha az ilyen jellegű összejövetelek szervezése további terv marad más vallási vezetők vagy szervezők számára is! Magyarországon is szorgalmazzuk ezt az ügyet, Dr. Kránitz Mihály fundamentális teológia professzor közreműködik az ilyen és hasonló programokban, de Dr. Erdő Péter bíboros atya is, mint a magyarországi katolikus kereszténység vezetője, abszolút támogatja az ökumenikus találkozók sűrítését, illetve bővítését a keleti és távolkeleti vallások felé is, de számos más katolikus pap is részt vesz ezeknek a mozgalmaknak az aktivizálásában.

3.Mi a személyes véleményed és meglátásod a vallások párbeszédének
jövõjérõl?

A vallások párbeszédének jővőével kapcsolatos véleményem alapvetően megegyezik az elején említettekkel, miszerint a közeledés célja, az egymás hitvallásának megismerése és megélése, mindnyájunk saját vallásában való elmélyüléséhez és megerősödéséhez kell, hogy elvezessen bennünket. Ennnyiben nem lehetőségszerinti, hanem szükségszerű ennek a folyamatnak a gyakorlása. Ebben látom egyébként minden vallás jövőét, szemben azzal a törekvéssel, ami a missziónak kifejezetten egy térítő szándékkal való “finom közeledését” erőlteti, amit még sok helyen és jó néhány vallásban érzékelhetünk, sajnos. Magyarországon még sok nehézséggel kell szembenéznie ezen törekvéseknek, és sok ellenállásba fog ütközni, de ha kitartóak vagyunk, célba ér ez a küldetés, amely nemcsak a vallások egymáshoz való közeledését, hanem a faji különbözőségekből adódó problémákat , s így a politikai és társadalmi- szociális nehézségeket is képes lesz enyhíteni. Csak a valláson keresztül lehet megoldani az ilyen jellegű gondokat, a politika által támogatott -vallásilag közömbös- tolerancia felfogás önmagában gyönge ahhoz, hogy felülemelkedjen ezen legfajsúlyosabb kérdéseken, problémákon.

Jászai Gergely, teológia és filozófia szakos hallgató

  • Mit kell tudni a Bhagavad-gítáról? (1)