Zöld temetkezés: Környezettudatos vagy különc?

Milyen temetkezési szokásokkal bírnak a különböző vallások? Mit szólnak a vallások a környezetbarát, „zöld temetkezési” formákhoz? A hazai szabályozások nem feltétlenül, de az egyházak engedélyeznék ezeket?

Ezen a héten a manapság egyre divatosabb „zöld temetkezési” formákhoz, való viszonyukról, illetve temetkezési szokásaikról kérdeztük a világvallások képviselőit.

A konkrét kérdésünk így hangzott:

Mit gondol a nyugaton egyre inkább elterjedő “zöld temetésekről”? Az ön vallása engedélyezné ezek bármelyikét is? – írja a Hír24 Isten tudja rovatában Rába Géza szerkesztő.

A Krisna-tudat nem tilt semmilyen temetkezési módot – de egy mélyen hívő, aki megértette a filozófiát, nem az elhagyott test, hanem a megmaradó lélek útját egyengetné. Az indiai tradíció szerint az eltávozottak testét elhamvasztják és valamely szent helyen vagy szent folyó hullámai fölött szórják szét.

Hitünk szerint valódi azonosságunk, hogy örök lelkek vagyunk, nem pedig a test. Ám a test olyan, akár egy szolgálati autó. Véleményem szerint holtunk után ragaszkodni ehhez az „autóhoz” és különösen a megőrzésére komolyabb erőfeszítéseket tenni, teljesen értelmetlen.

Az ún. „zöld temetések” közül igazán inspirálónak tűnik számomra, pl. amikor az elhunyt hamvai nyomán egy kis fa sarjad a földből – mert nagyon szép jelkép, rámutat szimbolikusan a reinkarnáció, az újjászületés tanára, hogy a halál, az elpusztíthatatlan lélek számára csak egy újabb átalakulás. A valódi cél azonban az, hogy ne kelljen újra megszületnünk ebben a világban, hanem visszatérhessünk Istenhez. Ennél fogva azt gondolom, a zöld megoldások kieszelésénél jóval fontosabb, hogy még éltünkben a valódi célra, az Úr szeretetteljes szolgálatára tudjunk fókuszálni. Ami pedig a környezetvédelmi megfontolásokat illeti: kedves szándék, ha valaki csökkenteni akarja eltávozásának ökológiai lábnyomát, ám életünk során jóval több káros anyagot hagyunk hátra, mint az eltávozásunkkal. A kozmetikai és vegyipari termékek, amit a fogyasztói társadalom ránk erőltet, a végtelen benzingőz és kerozin, és persze a húsfogyasztás -, amely egyébként a klímagázok 51%-ért felelős… Érdemesebb lenne életünkben figyelni arra, hogy erőszakmentesen, az állatok, a növényvilág és az egész ökoszisztéma számára ártalom nélkül éljünk. A vegetáriánus táplálkozás és a tiszta, egyszerű életvitel által jóval többet spórolhatunk meg környezetünknek, mintha csak a halálunk utáni időszaktól gondoskodunk annak védelméről.

Fodor Kata
Vaisnava (Krisna hívő) teológus

Ha érdekel, hogy mit válaszolt erre a kérdésre a többi felekezet képviselője (pl. a buddhizmus, a kereszténység vagy az iszlám képviselői) KATTINTS! >>

  • Mit kell tudni a Bhagavad-gítáról? (1)
  • Cimkék: