A húsevés még a gépkocsiknál is károsabb a klímára

Szakértők szerint a vörös hús fogyasztásának feladása nagyobb mértékben csökkentené a környezetszennyezést, mint a gépkocsik megszűnése.

A legújabb tanulmányok bizonyítják, hogy a szarvasmarha tenyésztés mellett eltörpül a többi húsipari tevékenység, mivel 28-szor több földterület és 11-szer több víz szükséges hozzá, mint a sertés és baromfitenyésztéshez.

Szakértői vélemény szerint a vörös hús fogyasztásának csökkentése jobb módja lenne a széndioxid kibocsátás csökkentésének, mint ha az emberek felhagynának a gépkocsik használatával.

A húsipar környezetre gyakorolt súlyos hatásáról eddig is tudtunk, de a jelen kutatások új fényben mutatják be a veszélyt, különösen a szarvasmarha tenyésztés viszonylatában. A népszerű vörös hús termeléséhez 28-szor több földre és 11-szer több vízre van szükség, mint a sertés és baromfiiparban. Mindez ötször több, a légkört melegítő gázok kibocsátását vonják maga után. Ha ezt összehasonlítjuk az olyan táplálékok termesztésével, mint a burgonya, a búza vagy a rizs, akkor láthatjuk, hogy a marhahús hatása kalóriánként még extrémebb:
160-szor több termőföld és 11- szer több gázkibocsátás.

A mezőgazdaság jelentősen hozzájárul a globális felmelegedéshez, az összes gázkibocsátás mintegy 15 %-át teszi ki. Ennek feléért az állattenyésztés a felelős. Ehhez hozzájárul még az a nagymennyiségű gabona és vízszükséglet, mely a marhák tenyésztéséhez szükséges, komoly aggodalmat okozva a szakértőknek, hiszen e mennyiség plusz 2 milliárd embert táplálhatna 2050-re. A korábban tett felhívások, melyek arra irányultak, hogy az emberek fogyasszanak kevesebb húst, annak érdekében, hogy segítsék a környezetet és, hogy megmaradjanak a gabonatartalékok, igen vitatottak voltak.

„A történet arról szól, hogy a szarvasmarha tenyésztés mennyivel drámaibb hatást gyakorol a többihez képest,” – mondta Gidon Eshel a New York állambeli Bard Főiskola professzora, aki, maga vezette a kutatásokat. Véleménye szerint a hústermelés állami támogatásának visszaszorítása lenne a legkevésbé vitatott módja annak, hogy csökkenjen a fogyasztás.

„Erősen remélem, hogy a kormányok nem szólnak bele az emberek étkezésébe, de ugyanakkor rengetek olyan kormányrendelkezés van, ami előnyben részesíti a jelenlegi étkezési szokásokat, melyek nagymértékű húsfogyasztással járnak,”- mondta. „Mellőzni kell az állattenyésztés mesterséges támogatását, majd az árak emelése meghozza az eredményt. Ily módon a kormány kevesebbet fog beavatkozni az emberek étkezésébe.”

Eshel csapata megvizsgálta, hogy mennyi földet, vizet és nitrogén alapú műtrágyát használtak fel a marhák tenyésztéséhez, majd összehasonlította azt a baromfi és sertés tenyésztéssel valamit a tojás és tejtermékek termelésével. Rájöttek, hogy a marhatartás van a legnagyobb hatással a természetre, mivel, mint kérődző állatok sokkal kisebb hatékonysággal hasznosítják a táplálékukat. „Az elfogyasztott táplálék tápértékének csak minimális mennyisége hasznosul, tehát az energia nagy része elvész.” – mondta Eshel. Ha a marhákat gabonával táplálják fű helyett, a probléma csak súlyosbodik, bár Eshel megjegyezte, hogy még a fűvel táplált marhák is nagyobb ökolábnyomot hagynak, mint a többi vágóállat.

a-cattle-farm-at-Estancia-002

Tim Benton a Leed egyetem professzora azt állítja, hogy az új kutatás az USA nemzeti adatain alapszik és nem egy farmszintű tanulmány, így hasznost áttekintést ad.
„A teljes képet mutatja”- nyilatkozta, hozzátéve, hogy az állatállomány a kulcsa a globális mezőgazdaság fenntarthatóságának.

„A legnagyobb közbenjárás, amit az emberek tehetnek, annak érdekében, hogy csökkentsék az ökolábnyomukat, az nem a gépkocsik feladása, hanem a vörös húsok fogyasztásának jelentős csökkentése.” –mondta Benton. Egy másik új kutatás is utal rá, hogy az egyetlen jelentős változtatás annak érdekében, hogy tápanyag szabaduljon fel, mellyel embereket lehet táplálni, az az, hogy nem gabonával táplálják a szarvasmarhákat az Egyesült Államokban.” Mindazonáltal e téma mindig is vitatott volt. „Ezzel jó belenyúltak a darázsfészekbe.”

Mark Sutton a nagy-britanniai Gazdasági és Hidrológiai Központ professzora a következőket mondta: „A kormányoknak komolyan kellene venni ezeket az üzeneteket, ha javítani szeretnék a termelés hatékonyságát és csökkenteni szeretnék a környezetszennyezést. Azonban az üzenet a fogyasztók esetében még égetőbb. A túlzott húsfogyasztás, különösen a marhahús fogyasztás elkerülése jót tesz a környezetnek.

„Mind az USA, mind Európa rengeteg földet használ ehhez az egyáltalán nem hatékony állattartáshoz, miközben nagy mennyiségű jó termőföldet használ az állati takarmány megtermelésére, ahelyett, hogy emberek számára termelnének.”- mondta.

Ettől függetlenül egy másik tanulmány, mely több tízezer brit étkezési szokásait tanulmányozta, kimutatta, hogy a húsimádók étrendje kétszer több üvegházhatást keltő gáz kibocsátását okozza, mint a vegetáriánusoké.

Ezt a tanulmányt az oxfordi egyetem kutatói végezték el, és úgy találták, hogy a húsban bővelkedő étrend – vagyis több, mint napi 100g – 7,2kg széndioxid kibocsátását eredményezi. Ezzel ellentétben a vegetáriánusok és a halat fogyasztók étrendje csak körülbelül napi 3,8kg. A vegán étrend mindössze napi 2,9kg. A kutatás 30000 húsevő, 16000 vegetáriánus, 8000 halt is fogyasztó és 2000 vegán étrendjének elemzésén alapult.

A cikk eredetileg megjelent a The Guardianban >>