Kiemelt híreink

Mi a közös az Úr Nṛsiṁhadevában – akinek megjelenési napját a vaiṣṇavák világszerte ezen a héten ünneplik – és Caitanya Mahāprabhuban, a gauḍīya vaiṣṇavizmus 15. századi alapítójában? A vaiṣṇava teológia szerint Nṛsiṁhadeva az Úr Kṛṣṇa tíz fő inkarnációjának egyike, aki – amint azt a Bhagavad-gītā elmagyarázza – azért száll alá a földi világba, hogy megsemmisítse a bűnösöket és örömöt szerezzen bhaktáinak. Az Úr Caitanya azonban nem tartozik bele ebbe a kategóriába, mivel ugyan Ő maga Kṛṣṇa, de bhaktának álcázva jelenik meg a világban. Ezenfelül Nṛsiṁhadeva kétségtelenül Kṛṣṇa legvérengzőbb inkarnációja: félig ember, félig oroszlán formát öltve tépi szét a nagy démont, …

A világvallások egyetértenek abban, hogy az Úr fölötte áll anyagi érzékeinknek. Isten formáját illetőleg azonban már tapasztalhatunk  eltéréseket. E különbségek elsődleges oka abból fakad, hogy az  egyes vallások teológiája és hívei milyen kapcsolatban állnak az Úrral. Minél személyesebb ez a kapcsolat, Isten annál inkább felfedi személyes formáját. Mint Teremtő, a szentírásokon keresztül ad számunkra tudást önnön magáról. A Védák teológiája köztudottan személyes Isten-képen alapul, és ebből adódóan  ismerhetjük meg nagyon alaposan az Úr formáját. Ám mivel Isten teljes mértékben lelki szubsztancia,  nem láthatjuk Őt jelenlegi szemünkkel, s nem hallhatjuk Őt ezekkel a fülekkel itt, az anyagi világban. Ám időről időre, …

Ez a cikk eredetileg a Vissza Istenhez Magazinban jelent meg, 1984-ben. Európa a 15. században jelentős társadalmi és kulturális átalakuláson ment keresztül, amit a történetíró Jules Michelet, aki áhítattal tekintett vissza erre az időszakra, „reneszánsznak’, vagyis „újjászületésnek” nevezett el. A hosszú középkor világképét oly mértékben uralták az örökkévalóságról szóló pompás látomások, hogy az embereknek alig maradt idejük akár futó pillantást is vetni erre a múlandó földi világra, és elméjüket olyannyira foglalkoztatták a végső dolgok – a Halál, a Végítélet, a Menny és a Pokol –, hogy az életet csak nehéz próbák sorozatának és felkészülésnek tekintették. Olyan társadalomban éltek, melynek felépítését …

„A kis herceg” és valódi életünk. Amit a szívünkkel éreztünk, de ma már mégsem látjuk…   Bár a kis herceg mese formájú mű, gyermekként mégsem tudtunk igazán mit kezdeni vele. Tegye fel a kezét, aki nem felnőttként, vagy legalább kamaszként értette meg a kis herceg üzenetét. Az üzenetet, amit lehet még most sem érzünk, értünk igazán. (Még azok a bölcsészek sem, akik túl egyszerűnek gondolják a szimbólumrendszerét. Nekik a kis herceg már kevés. Pont ezért nem értik igazán.) De annak ellenére, hogy nem értettük igazán, mégis sokan olvastuk már gyerekként is nagy kíváncsisággal a világ második legnépszerűbb könyvét – a …